Budapest, 1988. (26. évfolyam)

2. szám február - Nyíri Éva: A vigalmi titkár és a bálanya

gos Mentő Szolgálat kocsija 5/25. — Parkoló autók a Belvárosban 6/7. — Sárkányrepülő 9/B.I. — Villamosok a Nagykörúton 10/28. — Villamosok a November 7. téren 10/28. Régészeti lelet, tárgyi emlék A BSE, a főváros sportegyesületének jelvénye 2/12. — Budavári gótikus töredékek 10/35. — Érdi betlehem 12/B.I. — Fogadócégér Napóleon arcképével 7/16. — Házjegyek (Kálvin tér 9; Münnich Ferenc u. 4; Hess András tér) 3/17-19. — Hidrészletek 4/6-7. — Haynau ezen az íróasztalon írta alá a halálos ítéleteket 1/37. — A Keleti pályaudvar órája 6/B.II. — Kerékvetők (Lenin krt. 58; Kálvin tér 8; Kossuth Lajos utca) 5/32-33. — Köztéri órák 6/14. — II. Rákóczi Ferenc személyes főzászlaja restaurálás közben és után 4/B.I1; 32. — Relief a tabáni Szarvas-házon 3/18. — Ifjabb Stibor vajda síremléke 10/31. — A Táncsics-kép hátoldala 5/40. — Utcakövek a múlt századból 7/32. Események 1887. XI. 28. Villamos vaspálya megnyitása a Teréz körúton 10/27. — 1889. VII. 30. Az első szabványos nyomtávú villamos vonal üzembe helyezése 10/27. — 1846. A Pest-Vác vasútvonal megnyitása. Varsányi János kőnyomata 8/32. — 1937. VI. 20. Előkészületek a budaörsi repülőtér megnyitására 9/23. — 1938. A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a Hősök terén 5/8. — 1957. V. 1. Nagygyűlés a Hősök terén 5/10. — 1986. V. 1. Ünnepi felvonulás a Hősök terén 5/10. — 1986. Riportképek az Illés-kút feltárásáról 2/29. — Május elseji felvonulás 5/48. — 1986. V. 12. Az ELTE lágymányosi épületének alapkőletétele. Életképek Akcióban a rendőrség 8/12-13. — A Budai malomban 2/24-25. — A budaörsi repülőtéren a 30-as évek végén 9/23. — Déri Róbert, a BSE ügyvezető elnöke Németh Áginak gratulál 2/13. — Igazoltatás 11/3. — A játszótéren 4/23. — Kerthelyiségben 7/31. — Kisdiákok futball-labdával 7/B.I. — Kisiskolások beszélgetnek 9/48. — Kocogok 4/26. — Kosárlabdamérkőzés a városmajori pályán 2/13. — A Lehel téri piacon 3/24. — A Magyar Távirati Iroda munkaszobájában 7/11. — Metróépítés a Váci úton 12/11. — Motoros rendőr 8/B.II. — Munkások a Lehel téri piacon 3/23. — Az örvényesi malomban 2/24. — Rákospalotai utcán 2/17. — Sportoló diákok 7/18. — Szerelőmunka a Láng Gépgyárban 10/9. — Útfelújítás 8/2. — Vásárlók a Klauzál téri csarnokban 9/16. — Zenekari próba 6/26. Egyéb Csatornák közműépítés előtt 1/20. — Formatervezők kiállítása az V., Gerlóczi utcában 6/2. —Kopár faágak 10/5. — Telefonkábelek és -vezetékek 2/5-7. Városok LENINGRÁD (bejárat a Palota térre; A Téli Palota temploma; Az Admiralitás; A Téli Palota; Petrodvorec; Nagy Péter szobra) 11/B.I; 6-7. — MOSZKVAI városkép 5/13. — SOPRON (A Stornó-ház kopogtatója; Vir dolorum-szobor; a Tűztorony; Késő reneszánsz loggiás udvar; Lábasház az Orsolya téren) 11/30-32. — A VELENCEI Könyvtár épületének homlokzata 7/15. Életet jelentő, bőséges ivóvíz Az élethez nélkülözhetetlen víz bősége a történelem előtti idők emberét is arra késztette, hogy fővárosunk jelenlegi határain belül válasszon magának lakóhelyet. Már a kőkorszak idején feltűnik az ember a Duna partján, és számos bronzkori lelet bizonyítja további, megszakítás nélküli jelenlétét a mai Budapest területén. Később a kelták létesítettek itt telepet, majd az i.sz. első századában a rómaiak szállják meg a Duna vonalát, s a mai Óbuda területén felépítik Aquincumot, melynek neve a „bő víz" jelentésű kelta Ak-ink latinosított formája. Ezen a településen valósult meg a főváros területén a történelem folyamán az első intézményes vízellátási rendszer. A 14 forrásból nyert vizet 4,5 kilométer hosszúságban kiépített aquaeductuson keresztül juttatták el a városba, katonai táborba. Ezek az „ősvezetékek" 300 éven át tökéletes épségben üzemeltek. A vezetékes vízellátásról a legközelebbi adat a XV. század elejéről származik, melyből az derül ki, hogy Zsigmond király idejében a budavári palotához épített vízirondellában olyan szivattyús vízmű üzemelt, amely a palota vízellátását ólomcsöveken keresztül a Dunából biztosította. Később Mátyás király uralma alatt bekapcsolták Buda ellátásába a Sváb-kutat, a Városkutat és a Béla-kutat. Szintén Mátyásnak köszönhetően Pestnek is volt vízvezetéke. Az Illés-kút vizét vitték az akkori városfalak közé. Az idők során újabb, korszerűbb kutak, „vízművek" épültek, ám a vízellátás igazi fejlődésének új lendületet Buda, Pest és Óbuda 1873-ban történt közigazgatási egyesítése adott. Ekkorra már közel 82 ezer köbméter vizet szolgáltattak a kutak, és mintegy 80 kilométer volt a kiépített csőhálózat hossza. Ekkor nevezték ki az első „vízvezetékigazgatót" Wein János személyében. Az azóta eltelt idő alatt sok víz lefolyt a Dunán, nagy változások jellemezték a Fővárosi Vízműveket, melynek mai igazgatójától, Cséry Páltól a közelmúlt és a jelenkor fejlődéséről kaptunk átfogó képet. A felszabadulást követően a helyreállítási munkák során, 1950-ben hét Pest megyei várost és 16 nagyközséget csatoltak a főváros korábbi területéhez, s az ezt követő több mint három évtized fejlődési üteme minden addigit felülmúlt. 43