Budapest, 1988. (26. évfolyam)

2. szám február - P. Szabó Ernő: Művek a megértéshez

Dimitrij Dimitrijevics Silinszkij: Kettős portré: Irene és Peter Ludwig vány is helyet kapott: 1983-ban Oberhausenben nyílt meg az NDK-beli Ludwigalapítvány s a keletnémet modern művészet múzeuma. Kortárs szovjet művekből összeállított kollekciót mutattak be Kölnben és Aachenben 1982-ben, 1984-ben bolgár képanyag indult vándorútra. A Magyar Nemzeti Galéria tehát nem vállalt úttörő szerepet, amikor kapcsolatba került a Ludwig házaspárral. Az együttműködés azonban igen fontos számunkra, hiszen eredményeként egy, Budapesten eddig hiányzó modern művészeti gyűjtemény — s egyben tudományos műhely — születhet. A gyűjtők és három budapesti múzeum — a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Iparművészeti Múzeum — megállapodása értelmében hamarosan létrejöhet a magyarországi Ludwig-alapítvány. Az intézmény gondolata egy évvel ezelőtt vetődött fel, s ahogyan dr. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója tájékoztatott, 1987 decemberében már az alapító okirat véglegesített tervezetét küldhették ki az NSZK-ba. E tervezet szerint az alapítvány a magyar és az egyetemes művészet történetének kutatásával, publikálásával foglalkozna, de különös gonddal segítené a modern művészet kutatását, bemutatását a népek közötti kapcsolatok támogatása érdekében. A magyar múzeumok hárommillió forinttal járulnának hozzá az alaptőkéhez, a Ludwig házaspár pedig százezer márkával, továbbá évente ötvenezerrel támogatná a munkát. A galériában bemutatott művek öt évig maradnának Budapesten. r Óhatatlanul felmerül a kérdés a Magyar Nemzeti Galéria látogatóiban: Miért hiányoznak a legmodernebb külföldi törekvések mellől az 1945 utáni magyar művészet alkotásai? Nos, az alapítvány ilyen állandó kiállítás létrehozására is lehetőséget adna, ha megfelelő épület rendelkezésre állna. Helyszínül pedig a Sándor-palota kínálkozik. Hiszen minden más hasznosítási módnál logikusabb lenne, ha a Magyar Nemzeti Galériával szomszédos épület egy nemzetközi mércével mérve is jelentős modern gyűjtemény otthona lehetne. Ahogyan a főigazgató fogalmaz, az épület többfunkciós hasznosítása kínálná a megoldás lehetőségét, azaz, a palota egy részét a felújítást finanszírozó társak használnák. Az alapítvány azonban e hosszú távon megvalósítható céltól függetlenül 1988-ban megkezdheti működését. Ha pedig így lesz, akkor Irene és Peter Ludwignak valóban nem kell feltételes módban fogalmaznia: „Kinyílt az a kapu, amely megnyitja a jövő egyre szorosabb kapcsolatainak, valamint egymás jobb megismerésének a lehetőségeit. Szemünk előtt körvonalazódik egy olyan jövő, amelyben a népek művészetüket békés versenyen mérik össze. Üdvözöljük Kelet és Nyugat, Észak és Dél művészeit." S üdvözöljük, persze, mindazokat, akik a művészet szép ügyét támogatják. P. SZABÓ ERNŐ Martial Raysse: 7. számú kép 28