Budapest, 1988. (26. évfolyam)

2. szám február - Zay László: Kollégium és gyűjtemény

RÁDAY-ÖRÖKSÉG Kollégium és gyűjtemény A Ferencvárosi Dohánygyárat Hild József építette a XIX. század derekán a mai Ráday utca és Köztelek utca sarkán. Ezt az épületet 1909-ben vette bérbe a református egyház, átalakította teológiai akadémiává és internátussá, majd itt helyezte el a Ráday Könyvtárat. Hozzáépítettek két szomszédos házat, hogy a korabeli igényeknek megfeleljen. A tulajdonjogot 1920-ban váltotta meg az államtól az egyház. A Ráday Kollégiumnak nevezett épületet a közelmúltban egy modern szárnnyal bővítették, az eredetit bensejében teljesen korszerűsítették, külsejében pedig egykori szépségében felújították. Mint borús égen tenyérnyi kék, úgy világít kopottas környezetében az épület, amelyet teljes elkészültével 1987 szeptemberében, háromnapos ünnepségsorozattal avattak föl. Szeptember 27-én a megújított díszteremben kollégiumi ünnepi ülést tartottak; itt számolt be a felújításról Adorján József főigazgató, majd dr. Tóth Károly püspök átadta a jelképes kulcsokat az épületegyüttesben működő intézmények vezetőinek (itt van ugyanis a teológiai akadémia, a Ráday Gyűjtemény — könyvtár, levéltár és Bibliamúzeum —, diákszálló, nyomda- és sokszorosító részleg, menza). NAPÓLEON ÉS SÁNDOR CÁR VERSENGETT ÉRTE A Ráday Könyvtár történetét Benda Kálmán, a gyűjtemény igazgatója foglalja össze, szavainak alátámasztásául dolgozószobájának asztalára tesz két tanulmányt: Péter Zoltánét, amely A jubiláló Ráday Könyvtár címmel a Magyar Könyvszemle 1962. évi 4. számában, és Somkuti Gabirelláét, amely A Ráday Gyűjtemény címmel a Könyvtáros 1986. évi 7. számában jelent meg. — A kollégiumi rendszer a magyarországi református egyházban évszázados múltú — kezdi Benda Kálmán. — Az alsó, elemi foktól kezdve az első akadémiai grádusig épült fel, s mindenütt tudományos gyűjteményekkel egészült ki. Pesten és Budán, a Duna-melléken a XV. és a XVI. században, a török hódoltság idején ez a szervezet nem fejlődhetett ki. Csak II. József türelmi rendelete, 1781 után jöhetett létre az első pesti református gyülekezet: 1792-ben, a mai Kálvin (akkor: Széna) téren. Maga a templom 1835-re épült fel. Az iskola alapítása csak a szabadságharc után, 1855-ben volt lehetséges, ugyancsak a Kálvin téren. A mostani épületet már bérbevételekor korszerűsíteni kellett, s ez a munka 1912-ben fejeződött be. Itt lelt otthonra a teológiai akadémia, az internátus — amelyben akkor középiskolások, teológusok és más egyetemek vagy főiskolák hallgatói is laktak —, majd a Ráday Könyvtár. — A könyvtárat Ráday Pál alapította, akit a történelem, főként II. Rákóczi Ferenc fejedelem kancellárjaként, diplomatájaként és több nevezetes írása, elsősorban a Recrudescunt vulnera... kezdetű kiáltvány szerzőjeként ismer. A szatmári béke után elfogadta a kegyelmet (az ötvenes években ezt fölrótták neki), a csöndes ellenállás útját választotta, ehhez a református egyházat, a protestantizmusnak a nemzeti szabadságért és függetlenségért a maga eszközeivel vívott harcát is fölhasználta. Neves egyházi író is volt, Lelki hódulás címmel imádságos- és énekeskönyvet adott ki Kassán, amely a maga korában igen sok, mintegy ötvenezer példányban kelt el, és összesen tizenhat kiadásban jelent meg. A könyvek gyűjtését is ő kezdte meg, mindmáig van néhány ősnyomtatványunk Ex libris Pauli Ráday jelzéssel. Igen művelt ember volt, akkoriban ritkaság számba ment a háromszáz kötetes könyvtár. — A gyűjtést folytatta, kiterjesztette és magas rangra emelte fia, Ráday Gedeon. Megjegyzem, külön értéke kettőjük gyűjtésének, hogy tudtunkkal a Rádayaké az egyetlen család, amely köznemesi rangú létére a főnemesekével vetekedő értékű könyvtárat gyűjtött össze. A könyvtárszervező Ráday Gedeon fia, ugyancsak Gedeon, volt az, aki előbb bárói, majd grófi rangot kapott; ekkor azonban már kevesebbet tudtak áldozni a könyvtárra. Az alapító Gedeon kiterjedt levelezéssel, közvetítők révén, ha kellett: kerülő úton hozatta meg, olykor árverésen vásároltatta könyveit. Gyűjtésének érdekessége és értéke, hogy a francia felvilágosodás egykorú, igen bőséges irodalmi anyaga található meg benne. Péceli kastélyában helyezte el könyvtárát, akkor modernnek számító módszerekkel (két oldalra nyíló polcokon). Kapcsolatban állott korának számos irodalmi nagyságával: Kazinczyval, Batsányival, Pálóczi Horváth Ádámmal. Maga is írt, de szívesebben olvasott, és a szépművészetet is pártolta. Halálakor könyvtára tízezer kötetet számlált. Később, további vásárlásokkal ez az állomány 16 ezer kötetre bővült. Mint érdekességet idézi Benda Kálmán Somkuti Gabriella tanulmányából, hogy Ráday Gedeon jövedelmének egyötödét könyvekre költötte; a minden bizonnyal jobb módú s nem kevésbé könyvszerető Széchényi Ferenc jövedelmének öt százalékát adta e célra. Ugyanez a tanulmány Beliczay Angéla tudományos főmunkatárs adatait közli a könyvtár fölépítéséről, és érdekesebb darabjairól. Mint korához illő, a könyvtár enciklopédikus jellegű. A görög és római klasszikusok között is van néhány ősnyomtatvány és XVI. századi értékes mű. Reneszánsz művek következnek a sorban, így Petrarca, Savonarola és Machiavelli. A teológiai gyűjtemény gazdag Luther-művekben és más reformátorok korai könyveiben. A bibliagyűjtemény több ősnyomtatványt és húsz kiadást tartalmaz a XVI. század első feléből. A bejegyzések szerint I. Rákóczi György fejedelemé volt az 1606-ban, Hanauban megjelent díszes Károli-biblia. Sok külföldi könyv van a könyvtárban, érdekes, hogy angol művek nincsenek. Számos tudományos könyvet is birtokolt Ráday Gedeon. — A család kulturális érdeklődése vál-19