Budapest, 1988. (26. évfolyam)

2. szám február - Zay László: Kollégium és gyűjtemény

tozott — folytatja Benda Kálmán. — Alábbhagyott a könyvgyűjtés, de a Rádayaknak szerepük volt a pesti magyar színjátszás létrejöttében, az ifjabbik Gedeon az Operaház intendánsa volt. A család végül is rászánta magát arra, hogy a könyvtárat eladja, engedelmeskedve Ráday Gedeon végakaratának, hogy a gyűjteményt egységben kell megtartani. Érdekességként említem, hogy tárgyaltak a könyvtár eladásáról Napóleonnal és Sándor cárral, érdeklődött iránta Széchényi Ferenc és József nádor. Még az országgyűlés is foglalkozott a Ráday Könyvtárral: 1830-ban törvényt hozott, hogy a gyűjteménynek az országban kell maradnia. Ékkor határozták el, hogy megvásárolják a Nemzeti pájában tárják a látogató elé a páratlan értékű könyveket. A gyűjtemény gyarapítása folytatódik, bár a nehezedő gazdasági körülmények ezt is kordába szorítják. A kötetek száma ma 160 ezer. A maga nemében páratlan a kézirattár, amely, többek között, Bél Mátyás, Kazinczy és Kölcsey autográfokat is tartalmaz. A levéltár elsősorban egyházi iratokat gyűjt, ugyancsak folyamatosan; értékei azok a világi vagy egyházi témájú kötegek, amelyek a középkorig nyúlnak vissza, a Ráday család levéltára például az 1200-as évekig. Közülük százhat középkori oklevél. Ráday Pál politikai és diplomáciai iratainak kiadása az utóbbi évtizeamelyben a Biblia keletkezett. A második rész A Biblia története címmel kéziratokat, régi és új kiadásokat mutat be. A harmadik rész: A Biblia a világban — ez a mai elterjedtséget, különböző fordításokat tár majd a néző elé. A múzeum teljes berendezésének költségét a Művelődési Minisztérium fedezi. A Ráday Gyűjtemény állandó egyháztörténeti és egyházművészeti múzeuma Kecskeméten nyílt meg 1983-ban (a Villám István utcában, az Újkollégiumban, a Cifrapalotával szemközt). Itt az egyházi életben használatos műtárgyak, műkincsek láthatók; különösen érdekes és értékes a kopjafák sora és az öreg harangláb. Könyvtár számára. Végül azonban Török Pál református püspök — akinek nevét ma a Kálvin téri templom háta mögötti utcácska őrzi — országos gyűjtés segítségével az eredeti vételár feléért megvásárolta. Ez 1861-ben történt. A teológiai akadémia könyvtárának részeként működött a Ráday Gyűjtemény, 1913-tól a mostani helyen. Sajnos akkor az eredeti gyűjteményt nemcsak fejlesztették, hanem egybeolvasztották a teológiai akadémia könyvtárával. A már százezer kötetes gyűjteményből 1949 után Pap László professzor irányításával újra kiválasztották a törzsanyagot, és megkezdődött ennek korszerű feldolgozása, a munka eredményének publikálása. Ide illik Adorján József főigazgató megjegyzése: — A Ráday család gyűjtéséből származó könyvtár anyaga a Rádayak által a XVIII. században készített polcokon tekinthető meg. A polcokról eltűnt az idők folyamán rámázolt szürke festés és a barokk kor jellegzetes fehér és arany pomdekben kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Közreadják a Ráday Gedeon-levelezés katalógusát. Mind a könyvtár, mind a levéltár értékes adományokkal, hagyatékokkal gyarapodott. Itt van az Imre család — Sándor, irodalomtörténész; József, szemészprofesszor; Sándor, egyetemi tanár — teljes irattára. Bánffy Miklós hagyatékát és Kós Károly leveleit is a Ráday-levéltár őrzi. Különösen érdekes Komoly Ottónak, a Magyar Cionista Szövetség elnökének 1944-es naplója, amelynek közreadása árnyaltabbá tette az akkori idők történeti képét. A levéltár iratállománya mintegy ötezer polcfolyóméter. Fölhívja a figyelmet Benda Kálmán a Ráday Gyűjtemény már meglévő múzeumára és az alapjaiban már ugyancsak meglévő, de egészében csak a közeljövőben megnyíló Bibliamúzeumra. Az utóbbi a második lesz Európában (az első Amszterdamban látható). A terv szerint a múzeum három részre tagolódik. Az első rész, A Biblia világa azt a miliőt mutatja majd be — részben másolatokkal —, AZ EPITES A TEREMTÉS FOLYTATÁSA Adorján József főigazgató tájékoztatása alapján a „régi" épület a második világháborúban kevés kárt szenvedett, így hamarosan újra használatba vette a teológiai akadémia és a Ráday Könyvtár. Amikor 1951-ben megszűnt a pápai kollégium, voltaképpen itt folytatták az ottani munkát is. Az internátus egy részét korszerűsítették 1955-ben, az akadémia jubileuma alkalmából, de már ekkor világossá vált, hogy ez nem elegendő. (Egyébként a harmincas években is terveztek korszerűsítést, de a háború miatt nem került rá sor.) Dr. Tóth Károly püspök 1978 őszén az összes illetékes egyházi fórumon javaslatot tett az újáépítésre és bővítésre, valamint arra, hogy az intézmény vegye föl a Ráday Kollégium nevet. Az ünnepélyes névadásra 1979. február 8-án került sor. Az elfogadott javaslatok alapján az egyház zsinatának elnöksége az ország valamennyi gyülekezetének megajánlásait 20