Budapest, 1988. (26. évfolyam)

2. szám február - Dr. Csáky Csaba: Védik, szépítik, fejlesztik környezetünket

EGYESÜLETEK ORSZÁGSZERTE Védik, szépítik, fejlesztik környezetünket Az utóbbi években egyre többet hallunk a városokban, községekben, üdülőhelyeken alakuló, munkálkodó védő-szépítő-fejlesztő egyesületekről. A Budapest című folyóiratban rendszeresen olvashatunk a Budapesti Városszépítő Egyesület munkájáról. Két éve alig ötven egyesület működött a Hazafias Népfront mozgalom keretében. Azóta számuk több mint kétszeresére nőtt. Több helyen előkészítő bizottságok segítik az egyesületalapításban a lokálpatriótákat. Az elődök: egyletek, körök, egyesületek Régi múltra tekintenek vissza nálunk is az egyesületek. A kezdeményezés a Budai Olvasókörrel kezdődött, s a Széchenyi István által 1827-ben alapított Nemzeti Kaszinóval folytatódott. Széchenyi István nyugat-európai tanulmányútjai hatására szorgalmazta az öntevékeny állampolgári szervezetek, egyletek, egyesületek megalakulását. A reformkorban kezdődött a szépítő egyesületek, egyletek megalakulása is. A századfordulón már széles körben működtek. Több egyesület feldolgozta elődeinek történetét. A Soproni Városszépítő Egyesület históriáját Szabó Jenő írta meg gazdagon illusztrált kötetben. Az egyesület fontos feladatának tartotta az idegenforgalmi vonzóerő növelését. A soproniak közismert lokálpatriotizmusuk révén folyamatosan foglalkoztak városszépítéssel. Az ilyen típusú egyesületek feloszlatására az 1940-es évek végén került sor, ám Sopronban folyamatosan működött valamilyen társaság, amely, ha nem is hivatalosan, de folytatta az elődök munkáját. A Győri Városszépítő Egyesület a szövetség 1987. évi közgyűlésére megkezdte a Győri Városszépítő Füzetek kiadását. Elsőként A városszépítés múltja és jelene című füzetet adták ki. A dr. Sáry István által készített összefoglalóból megtudhatjuk, hogy már 1843-ban felmerült egy, a város felügyelete alatt működő Szépítési Választmány megalakításának gondolata. A város polgármesterének elnökletével 1844. december 21-én megtartott alakuló ülésén részt vettek: Pooder János városi mérnök, Fruman Antal rajztanár, Hofbauer Károly ácsmester, Singer György építőmester, valamint a belső és külső tanács delegált tagjai. A választmány a város szépítését és mindazoknak indítványozását tekintette feladatának, amelyek „a város csinosítására, rendezésére, kényelmére" és a veszélyektől történő megóvására szükségesek. A kidolgozott alapszabályok lényegében építési szabályrendeletnek feleltek meg, nem határolták el világosan a hatóság és a társadalmi szervek jogkörét. 1859-ben társadalmi bizottság alakult a győri Sétatér (ma Tolbuhin sétány) rendezésére, a lakosságtól gyűjtött pénzből parkosítottak. 1873 után fásítottak, építkeztek, vizet vezettek be, utcát köveztek. Felmerült egy kizárólag városszépítéssel foglalkozó társadalmi szerv létrehozása. 1885. január 28-án megalakul a Győrvárosi Szépítő Egylet. A Budakeszi Építési és Szépítési Bizottság 1894-ben alakult. 16 tagja közül három volt állandó: a bíró, a jegyző, az orvos; tizenhármat választottak. A bizottság célja Budakeszi üdülőhellyé fejlesztése, rendezettebbé tétele, fásítása, virágosítása, kirándulóhelyek létesítése volt. Fokozottabb üdülési propagandát kívántak kifejteni. A testület az alábbi fő feladatokkal foglalkozott: építészet (építési szabályok, építési engedélyek kiadása, terület- és utcarendezés), köztisztaság, az utcák kivilágítása és locsolása. A költségek fedezésére szépítési pótadót (!) vezettek be, adományokat fogadtak el, és a rendezvények bevételeit is a helység szépítésére fordították. A bizottság szabályrendeletén Szabadházi József bíró, Rajz Ferenc jegyző és Staflicz Antal, Nau Antal, Koller József lakosok aláírása szerepel. Piliscsabán a Klotild-ligeti üdülőtelep kialakítását ugyancsak egyesületi formában indították el a századelőn. A Piliscsabai Klotild Nyaralótelepek Egyesületének alapszabálya megfogalmazza: ,,Az egyesület célja... a Klotild-villatelkek tulajdonosainak és az ezen telep iránt érdeklődőknek keretében való egyesítése és ezek együttes közreműködése által oda hatni, hogy tagjai a Klotild-villatelkeken oly üdülő és lakóhelyet létesíthessenek, amelyen a természet gazdag adományai mellett mindazon egészségügyi, gazdasági és rendészeti intézmények feltalálhatók legyenek, amelyek nélkül kellemes üdülőhely és kedves otthon alig képzelhető, és amelyek létesítésére az egyes ember önerejéből sikerrel alig vállalkozhatik." (Idézet a Piliscsabai Klotild Nyaralótelepek Egyesületének alapszabályából.) Lényegében a balatoni fürdőkultúra első társadalmi szervezői is egyesületek voltak. Ezek sorát a Balatonszentgyörgyi Társaskör (1895) nyitotta meg. A fürdőegyletek munkáját 1904-től a Siófokon megalakult Balaton-Szövetség fogta át, amely segítette a lakosság, a villatulajdonosok, földbirtokosok és a képviselők együttműködését. 1908-tól Balaton címmel képes folyóiratot adtak ki. A fürdők és a hajózás kialakításával, filléres és panorámavonatok indításával rendszeres hírveréssel csalogatták (!) a Balatonhoz az embereket. Budapesten, elsősorban Budán különösen kiterjedt az egyesületi hálózat, 1878-ban 265 egyesület működött, 1932-ben pedig 2236. Az egyesületi tagok száma közel 1 400 000 fő volt, lényegesen több a lakosság számánál. A fővárosi egyesületeknek vidéki tagjai is voltak, és sokan nem egy, de két-három, sőt, több egyesületbe is beléptek. Egy budapesti lakosra, 1,4, ugyanebben az időben Bécsben nyolc egyesületi tagság jutott. A statisztika 1932-ben huszonegy szépítő egyesületet említ. Ezek alapításuk sorrendjében (az alapítási évszám után a taglétszám következik): Svábhegy (1888) 105, Rózsadomb (1893) 455, Virányos-Kútvölgy (1894) 222, Római-fürdő (1896) 82, Óbuda-Hegyvidék (1909) 414, Buda-Hegyvidéki Társaskör (1907) 82, Farkasvölgy (1910) 115, Kissvábhegy-Istenhegy (1912) 506, Orbánhegy (1912) 94, Pasarét-Törökvész (1914) 194, Budapest-Fürdőváros (1922) 1265!!!, Budai Ingatlantulajdonosok (1925) 300, Hegyvidéki Sasok (1927) 120, Buda-Alsóváros-Sósfürdő (1927) 306, Szent-Gellért Hegy Barátai (1924) 147, Újlaki Hegyvidék (1929) 190, Vérhalom Dűlő (1930) 165, Hegyvidék (1932) 343, Kelenföld (1934) 287, Sasadi Ingatlantulajdonosok (1934). (Kemény Bertalan E-gyesületi élet Budapesten, területi érdekeket fölvállaló egyesületek 1948 előtt című tanulmánya, a Népművelési Intézet kiadványa.) A Zugligeti Egyesületet Sigray Pál alapította 1892-ben. A negyedszázados jubileumi közgyűlésen elhangzott beszámolóból sok mindent megtudunk. Első helyre került az érdekérvényesítés: ellentervek készítése a fővárossal szemben; padok állítása, víz, villany, gáz bevezetése, utcák kövezése; közbenjártak a zugligeti elemi iskola építése érdekében. Felkutatták a mai Ságvári-liget környékén a Báthory-5