Budapest, 1988. (26. évfolyam)

2. szám február - Dr. Csáky Csaba: Védik, szépítik, fejlesztik környezetünket

barlangot, és megtisztítva átadták a főváros közönségének. Az első budapesti Kossuth-szobrot a Zugligeti Egyesület és a Budai Szabad Polgári Kör állította Disznófő fölött. Ez volt az egyetlen Kossuthszobor a fővárosban, amíg Ferenc József élt. Az egyesületi életről a Budai Krónika tudósított, amelyet a tagok féláron kaptak. A lap elsősorban helyi politikával, várospolitikával foglalkozott, helyi információkat közölt. Részletesen ismertette az egyesületek közleményeit, beszámolóit, rendezvényeit, a mindennapok során a lakosság körében felvetődő, megválaszolandó problémákat, ezekről vitát nyitott. Közölte a hatóságok válaszait a panaszokra, terveket, elképzeléseket vitattak meg hasábjain. Az öntevékenység reneszánsza Az utóbbi években megnőtt a lakosság érzékenysége az épített és a természeti környezet minősége, esztétikája iránt, s növekedett a tenniakarás, a felelős részvétel a helyi ügyek intézésében. Ennek kifejeződése, hogy az utóbbi évtizedben számos város-, község-, üdülőhelyvédő, -szépítő, -fejlesztő egyesület, baráti kör alakult. A helyi egyesületek nyilvántartásba vételét, törvényességi felügyeletét a helyi tanácsok látják el. Mivel az egyesületek észrevételeket, javaslatokat, kritikákat is megfogalmaznak, ezért felmerült, hogy a felügyeletet pártatlan szerv, például bíróság lássa el. Az egyesületek a Hazafias Népfront mozgalomhoz csatlakoztak, munkájukat a Népfront programja alapján fejtik ki. A Hazafias Népfront 1986-ban tartott kongresszusa politikai és szervezési segítséget ígért az öntevékeny helyi közösségeknek, egyesületeknek, baráti köröknek. Ezt megelőzően az MSZMP Politikai Bizottsága Környezet- és természetvédelem társadalmi támogatása című határozatában arra hívta fel a pártszervezeteket, tanácsokat, hogy támogassák a helyi településszépítő egyesületeket. A felhívásra szükség volt, mert való igaz, hogy az egyesületek útja nem volt mindenütt sima, létrejöttükkel, működésükkel kapcsolatban akadtak ellenérzések, félreértések is. Abban az esetben, ha valamelyik egyesület bírálta a helyi tanácsot a megoldatlan településszerkezeti problémák vagy valamilyen elhibázott szanálási döntés miatt, némely helyi vezető hajlamos volt a kritikát az ellenzékiség megnyilvánulásának tekinteni, nem fedezve fel mögötte az „érted haragszom" magatartást, a konstruktív cselekvésre való készséget. Az élet azonban „helyére tette" a dolgot, bebizonyította, hogy a településszépítő és -védő kezdeményezések jól illeszkednek társadalmi törekvéseinkhez. Többen úgy vélik, hogy a településszépítő, -védő egyesületek létrejötte a helyi állami szervek funkciózavaraiból következik. Való igaz, hogy ilyen körülmények serkentik az egyesületek szerveződését, de tapasztalható széles körben az is, hogy az 6 előrelátó helyi párt-, tanácsi, Hazafias Népfront-vezetés bátorítja a lokálpatriótákat, segíti saját fórumok létrehozásában. Az autonóm helyi közösség hatékonyan segíti helyes döntések kialakítását, a lakosság közérzetének javítását, a demokratizmus szélesedését. Vannak olyan vélemények is, hogy a gazdasági gondok gyarapodása miatt lett engedékenyebb a hatalom az egyesületek létrehozásával kapcsolatban. Ezek nem veszik figyelembe a korábbi hazai és a mai külföldi tapasztalatokat. Nyugat-Európában kiterjedt hálózatuk van a város-község szépítő egyesületeknek, tucatnyi más egyesület társaságában. A helyi hatalom fontos feladatának tekinti, hogy megnyerje céljainak az egyesületeket. Az USA-ban Jacquelin Kennedy patronálja a New York-i városvédőket, akik többek között régi fák, vasútállomások megmentését tűzték ki célul. A szomszédos Ausztriában a virágos erkélyek, ablakok, a tiszta és gondozott utak, faluszélek hívják fel a figyelmet erre a munkára. A Szovjetunióból is egyre több hír érkezik az épített és a természeti környezet védelmével összefüggő társadalmi kezdeményezésekről, ilyen célú egyesületek alapításáról. A helyi feladatokhoz igazodva A város-, község-, üdülőhelyvédő, szépítő, fejlesztő egyesületek sokszínű munkát végeznek. Már a maguk által választott nevek is beszédesek. Van, ahol a védelemre, van ahol a szépítésre, és van, ahol a fejlesztésre helyezik a hangsúlyt, de a tevékenység hármas eleme összekapcsolódik, s jelen van valamennyi egyesület munkájában. A súlypontokat, a vállalt feladatok jellegét a helyi körülmények, a tagság, a vezetőség érdeklődése nagymértékben meghatározzák. Néhány közös vonása azonban van az egyesületek munkájának. Ilyen a település történetének megismerése, az utcák, házak fényképezése — a Hazafias Népfront akciójához kapcsolódva —, a hozzájuk fűződő történetek, ismeretek feljegyzése. Az egyesületek a tagdíjakból, a jogi tagok befizetéseiből, adományaiból anyagi alapot képeznek. Fontos tevékenységük egy-egy helyileg számottevő feladat kezdeményezése, az elakadt munkálatok kimozdítása a holtpontról. így kerül felújításra, például, a győri Kálvária-domb szoboregyüttese, Székesfehérváron az Országalma, a Bazilika tornya, a randevú virágóra, Budapesten a Gresham-palota üvegablaka, a debreceni Vörös-templom, Kaposvár sétálóutcájának padjai, kandeláberei. Összefogást kezdeményezett a Budapesti Városszépítő Egyesület a régi kandeláberek felújítására. Egyesületi gyűjtésből tervezik Kaposvárott a város egykori díszpolgára, Széchenyi István szobrának felállítását. Érthető, hogy az anyagi hozzájárulás tevékeny részvétellel párosul Kaposvárott: a Széchenyi-szobor elfogadásával kapcsolatos vitán az egyesület a Képző- és Iparművészeti Lektorátus kemény vitapartnerének bizonyult. Az egyesületek másutt is vitába szálltak egy-egy elgondolással, törekvéssel. Szót emelnek értelmetlen szanálások, a település képét rontó — a kialakult hagyományokat sértő — építészeti törekvések, indokolatlan fakivágások, az utcaképet csúfító bódék ellen. Az egyesületek, baráti körök alapításában és munkájában kiemelkedő szerepet vállalnak az idősebbek, a nyugdíjasok. Sokan közülük éppen a város, község védő-szépítő tevékenységben találtak közéleti cselekvési lehetőséget. A működő egyesületek vezetőinek, tagjainak több mint negyede az ő soraikból kerül ki. Sok helyen viszont elsősorban a fiatalokhoz — közép- és általános iskolásokhoz, KISZ-szervezetekhez, úttörőcsapatokhoz — fordultak, felismerve, hogy a szülőhely szeretetét, az elődök és munkájuk megbecsülését a legfogékonyabb korban kell megalapozni. Az egyesületek munkáját igyekszik segíteni a Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége. A szövetség a Hazafias Népfront keretében, ennek országos tanácsa mellett működik. Fő feladata az egyesületi tapasztalatok cseréje. Több egyesület, a tapolcai, mosonmagyaróvári, budapesti rendeszeresen megküldi a többi egyesületnek kiadványait, s meghívják egymást rendezvényeikre. A szövetség évente tapasztalatcserére hívja az egyesületeket. Az 1988. évi találkozó házigazdája június 21-22-én a Gyulai Városszépítő Egyesület lesz. Az 1986. évi találkozónak a hódmezővásárhelyi, az 1987. évinek pedig a győri egyesület volt a vendéglátója. Emellett a szövetség a népfrontbizottságokkal közösen szervez időnként tapasztalatcserét egy-egy megyében az egyesületek, baráti körök, egyesületalakulást előkészítő bizottságok vezetői részére. Felmerült a Budapesten működő lokálpatrióta közösségek tapasztalatcseréjének szükségessége is. A szövetség évenkénti közgyűlései között a választmány intézi az ügyeket. Elnöke S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront nyugalmazott titkára, alelnöke Ráday Mihály, a Magyar Televízió munkatársa, a titkár pedig e sorok írója. A választmány hat tagját a közgyűlés évente újjáválasztja. A választmány tagjai: dr. Baráth Endre, a Börzsöny Baráti Kör elnöke, dr. Berényi Dénes, a Derecskei Község Védő és Szépítő Egyesület titkára, Éber András, a Bajai Városépítő, Városszépítő Egyesület titkára, Huba Gyula, a Bolyi Községvédő és Szépítő Egyesület elnöke, Leitner László, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület elnöke. A választmány ellenőrző bizottságának elnöke Nádházi András, a Gyulai Városszépítő Egyesület elnöke. A szövetség közreműködik az egyesületek nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében is. A közelmúltban az NSZK-beli Ölde és Mosonmagyaróvár egyesületi vezetői találkoztak. A mosonmagyaróvári találkozón a tapasztalatcsere folytatásában, kiszélesítésében állapodtak meg. DR. CSÁKY CSABA