Budapest, 1988. (26. évfolyam)

11. szám november - Nyíri Éva: A MOM — műszerekkel „mérve”

NAGY MÚLTÚ GYÁRAK AMOM műszerekkel „mérve" #»«•" .M««*»»»»? lm tmmf^Wi I m -mtmmm 1 m i£í' nMH „Én részemről egész nyíltsággal jelenthetem ki, hogy ami keveset tudományos kutatásom során elértem, azt Süss segítsége nélkül aligha értem volna el..." így nyilatkozott Eötvös Loránd, a legnagyobb magyar fizikus, a hazai geofizikai kutatások megalapozója, a kapilláris jelenségek vizsgálatára alkalmas reflexiós módszer kidolgozója, a folyadékok felületi feszültségére vonatkozó törvény megalkotója, a torziós inga feltalálója Süss Nándor mechanikusról, a Magyar Optikai Művek alapító tulajdonosáról. Ferdinand Süss 1848-ban született a németországi Marburgban. Apja matematikai műszergyártó volt, őt magát anyai nagyapja tanította a családi mesterségre: a mechanikus szakmára. Tizennégy évesen már kész szakember. Húszéves korában átveszi nagyapja műhelyét. Huszonöt sincs, amikor a marburgi egyetem mechanikusának alkalmazza. Ekkor kezdődik kapcsolata a kolozsvári egyetemmel is, amelynek megrendelésére több fontos műszert készít. Huszonnyolc esztendős, mikor elhagyja hazáját és Magyarországra települ. Nyelvünket ugyan 73 éves korában bekövetkezett haláláig sem beszélte tökéletesen, de „szorgalmas munkájával többet használt a hazának, mint sok más hazafi" — írta róla Pékár Dezső, az Eötvös Lorándról elnevezett Geofizikai Intézet igazgatója, s így folytatta: „Az ő soha el nem évülő érdeme, hogy nálunk a precíziós mechanikát meghonosította és hazánkat e téren a művelt nyugati államok sorába emelte." 20 A hazai műszerészképzés atyja A természettudományos és a műszaki fejlődés felgyorsulása a múlt század második felében nagy szerephez juttatta a kísérletezéseket és a méréseket. Ezekhez viszont egyre pontosabb műszerekre, eszközökre volt szükség. A finommechanika fejlődése tehát a műszaki haladás egyik meghatározó feltétele lett. Ez az előzménye annak a levélnek, amelyet a kolozsvári egyetem dékánja intézett 1876-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, kérve, hogy Ferdinand Süsst, a marburgi egyetem mechanikusát mielőbb alkalmazza a kísérleti és kutatási eszközök karbantartására, új apparátusok készítésére és működtetésére. így lett Ferdinand Süssből — Süss Nándor, a kolozsvári egyetem mechanikusa s a hazai műszerészképzés atyja, aki kivételes tehetségével valódi iskolát teremtett a jövő műszerészei számára. Kolozsvári működésének híre eljutott a fővárosba is, és 1884-ben