Budapest, 1988. (26. évfolyam)

11. szám november - Kelecsényi László: Csöndkert

Kereskedelmi Főosztálynak címzik. Hatósági jogosítványaink azonban nem elegendőek az alapprobléma megoldásához. Újra és újra felvetődik az ellátási felelősség kérdése. A fővárosban, például, kiemelt feladat az ünnepek élelmiszerellátásának szervezése. Felelősségünk azonban sok esetben ütközik, „ellentétes" a vállalati önállósággal. A vállalatok ugyanis sokszor kizárólag saját üzlethálózatuk forgalmi tapasztalataira támaszkodnak, nemegyszer figyelmen kívül hagyják a működési területükön üzemelő, netán más szektorhoz tartozó cégek tevékenységét. Éppen ezért fontosnak tartjuk az ellátási felelősség újraértelmezését, a feladatok és hatáskörök összhangjának kialakítását amiben, természetesen, rendkívül fontos az illetékes kerületi szakigazgatási szervek és a Kereskedelmi Főosztály együttműködése. TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK — Milyen elképzeléseik vannak a fővárosi kereskedelem fejlesztésére? — A kereskedelem fejlesztési irányát térben és időben egyaránt meghatározza a tömeges lakásépítés és a közlekedés fejlesztése. Az e téren bekövetkező változások indokolták az észak-pesti térségben a kereskedelmi központ kiépítésének megkezdését, és a távlati tervben megfontolandó a kelet-pesti városrész bevásárlóközpontjának kiépítése is. Indokolt a korábbi években kialakított városközpontok további fejlesztése, így számításba kell venni az Örs vezér téren a Sugár üzletközpont bővítését; Csepelen új Sugár üzletház építését; Kispesten a Határ úti csomópontnál bevásárlóközpont létesítését; a Fehérvári út—Móricz Zsigmond körtéri, dél-budai városrészközpontban a Skála áruház és vásárcsarnok fejlesztését. A közlekedés fejlesztésével meg kell kezdeni a közép-budai, Moszkva téri üzletközpont építését. A Belvárosban, mely a főváros kiemelt jelentőségű, hagyományos bevásárló- és idegenforgalmi központja, nagy kapacitású élelmiszeráruház építését látjuk indokoltnak a kerület középső, illetve északi részén. Továbbra is fontos célkitűzésünk, hogy csökkentsük a külső és a belső kerületek között az ellátás aránytalanságát és az ellátatlan területek számát. E kategóriába soroljuk azokat a területeket, ahol ötszáz méteren belül nincs ABC vagy élelmiszerbolt. Az új jogszabály alapján a magántulajdonban lévő üzlethelyiségek bérletének szabadabb felmondásával — eddig 76 felmondólevelet kaptak a kereskedelmi vállalatok — új ellátatlan területek alakultak ki. Éppen ezért, előzetes számításaink szerint, mintegy 30 üzlet, összesen 11-12 ezer négyzetméternyi bolt építésére, kialakítására lesz szükség a következő tervidőszakban elsősorban a VI., XVI., XV1I1. és a XX. kerületben. — Folytatni kívánjuk a csarnok-piac fejlesztéseket, rekonstrukciókat. A zöldség-gyümölcs és az élelmiszer-ellátásban meghatározó szerepet játszó Tolbuhin körúti Nagycsarnok rekonstrukciója 1 före jutó forgalom (ka) Az alapvető élelmiszerek forgalmának alakulása A Bosnyák téri nagybani piac felhozatala előreláthatólag a jövő évben megkezdődik, bár cseppet sem jó előjel, hogy a kivitelezők az előzetesen számított másfél milliárdnál jóval többet kérnek építési ajánlatukban. Az újjávarázsolt csarnok átadása egyébként 1992-ben lenne esedékes. Váratlan — de fontos feladat a Rákóczi téri vásárcsarnok eredeti állapotban való helyreállítása is; a munka előkészítése megkezdődött, befejezése a tervidőszak végére, 1990-re várható. Megkezdődött egy új, nagyobb alapterületű nagybani piac építésének előkészítése; a Nagyvásártelepen szakértő bizottság vizsgálja az ottani működés feltételeit, a beruházás költségeit. Emellett foglalkozunk más piacok — például az Élmunkás téri piac — rekonstrukciójának előkészítésével, és keressük a lehetőséget egy új, nagy befogadóképességű használtautó-piac létesítésére is. — A főváros élelmiszer-ellátásában az olcsóbb termékek beszerzésének és választékának folyamatos biztosítása mellett fontos a fogyasztási szokások megváltoztatására irányuló propaganda, mely az egészséges, korszerű táplálkozást kell hogy népszerűsítse. A Fővárosi Sütőipari Vállalat fejlesztései és rekonstrukciói eredményeképp kenyérből — a több napos ünnepek kivételével — biztosítva van a szükséges gyártási kapacitás. A szárazkenyér-veszteség csökkentése és biztonsági tartalék képzése legfőképp a tartós, illetve féltartós kenyér gyártásának növelésével lehetséges. 1989-től vállalati hatáskörbe kerül a húselosztás és -forgalmazás. A jelenlegihez hasonló ellátás azonban csak úgy biztosítható, ha a húsipar továbbra is kínálati pozícióban marad. A tej és tejtermékek átvételének és őrzésének biztonságosabbá tételében folytatódik a Tejipari Vállalattal közösen kidolgozott programunk: tavaly száz zsilipes átvételi rendszert létesítettünk, az idén további 99 zsilip átadására kerül sor. A minőségmegóvási program keretében 1990 végéig a Tejipari Vállalat és az élelmiszerkereskedelmi vállalatok finanszírozásában mintegy 485 hűtőberendezés kerül a fővárosi bolthálózatba. — Hogy a főváros gazdájává váljon az idegenforgalomnak, az eddigieknél jobban kell hogy támogassa a fejlesztéseket és a rendezvényeket. A szállodaépítésekhez szükséges telkeket a város biztosítsa, s egyedi vizsgálat alapján vagy pénzért adja el, vagy vállalkozóként a telekértékkel vegyen részt a fejlesztésben. A „házigazda" szerep tényleges vállalására szükség van a Fővárosi Idegenforgalmi Intéző Bizottság létrehozására. A bizottság működéséhez szükséges források biztosítására idegenforgalmi helyi díj bevezetését javasoljuk, amit — a Margitsziget, Csillaghegy, Római-part és a Hárs-hegy kivételével — a szálláshelyeken fizetnének a vendégek, szálláskategóriánként differenciálva. — A fogyasztók érdekvédelmének és a társadalmi tulajdon védelmének erősítése érdekében korszerűsíteni kívánjuk a Kereskedelmi Felügyelőség intézkedési és tevékenységi jogkörét. Javasoljuk a bírság felső határának megemelését a visszatartó hatás érdekében. Akik pedig súlyos szabálysértést követnek el, szakmai lapokban vagy esetenként az országos sajtóban kerüljenek pellengérre. OSZLAY ISTVÁN 9