Budapest, 1988. (26. évfolyam)
10. szám október - Polónyi Károly: Mecset Budán?
Se la hat tin Onur (Ankara) a Wagner-villa megmaradt támfalának elbontásával a domboldal helyreállítását javasolja 1. Gül Baba múzeum, rózsaárusítás, gondnoklakás a műteremház átalakításával 2. Rózsakert 3. Ottomán emlékek múzeuma a Mecset utcai tűzfalat letakaró épületben: kiállítás, konferenciaközpont és irodák páratlan adottságokban, emlékekben gazdag csendes szigete további elemeket befogadni. (Olyanokat, amelyekkel egy potenciális beruházó kapacitás azzal teheti hatásosabbá a színpadot, hogy minél kevesebbet gesztikulálva, további alkalmi színpadokat teremt, anélkül, hogy veszélyeztetné a hely „territóriumának" jellegét.) Az 1923 óta szekularizált modern Törökország, ma — az iszlám fundamentalizmus befolyásának növekedésétől fenyegetve — a türbét elsősorban Szulejmán birodalmának egykori kiterjedésére emlékeztető nemzeti kegyhelynek tekinti, és inkább méltó környezetet, parkot és múzeumot szeretne itt látni, mint mecsetet. Az ankarai Közép-Keleti Műszaki Egyetemen tanító Selahattin Onur javaslatában még a Wagner-villa meghagyott támfalrendszerét is elbontva a régi domboldal visszaállítását javasolta. Nehezen vitatható az az elgondolás, hogy ha Budapesten olyan mecset, pontosabban iszlám vallási és kulturális központ épülne, melynek jellege és nagyságrendje összeegyeztethető a Gül Baba türbe környékének léptékével, annak a Mecset utcában vagy annak környékén kellene felépülnie. Az viszont egyáltalán nem szükséges, hogy az épület az építészet utóbbi „válságos évtizedében" a világ nagyvárosaiban épített kupolás, elefántcsonttal, színes üvegekkel, arany levelekkel, műkővel, öntöttvassal és a fürdőszobacsempével kicifrázott mecsetekre hasonlítson. Enis Kortan, a Közép-Keleti Műszaki Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy a félgömb alakú kupola nem annyira a mecset rendeltetésének, mint inkább a rendelkezésre álló építési technológiának felelt meg. A centrális tereket, a mecseteket éppúgy, mint a fürdőt, egy nagy kupolával fedték le, a hosszú folyosókat pedig kupolasorral. A kairói Hazem Ibrahim professzor szerint még a minaret sem elengedhetetlen követelménye a mecsetnek, ha a hívők, akiket innen hívnak imára, nem a mecset közvetlen környékén laknak. A nagyváros számtalan tornya, kéménye, antennája között ma már a tájékozódást sem segítené. Az ima idejét a hívőknek a karjukon lévő kvarcóra jelzi, míg a városba érkező idegen nem toronyiránt, hanem térkép segítségével találja meg a mecsetet. Az Alison és Peter Smithson (London) és Polónyi Károly (Budapest) által irányított csoport a (magyaros sokféle hangulatával körülölelt) tömb nyugalmát, a ,,rus in urbe" (falu a városban) hangulatot szeretné megóvni Anégy világrészből érkezett 83, jórészt fiatal építésznek — részben a hagyományos iszlám építészeti formavilágának felhasználásával — készített valamennyi javaslata, az alkotótáborban elhangzott előadások kivonataival együtt, megtalálható a tábornak az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent 202 oldalas „jelentésében". Ízelítőül itt csak a Londonból érkezett Alison és Peter Smithsonnal együtt irányított héttagú, hatnemzetiségű csoportunk javaslatát ismertetném, mely a nagyváros sokféle hangulatával körülölelt Gül Baba-tömb csendjét a nagyvárosi házak közé szorult, kertes házakkal körülvett, dús növényzettel borított oázisokra emlékeztető nyugalmát, a sziget ,rus in urbe' (falu a városban) minőségét kívánta megőrizni, minimális beavatkozás eszközeivel megvédeni az áhítat számára, amely az emlékhely elengedhetetlen velejárója. A Turbán utcától délre a Margit utca lakóházainak hajdan szőlőművelésre használt, régen pagonnyá vadult kertjeibe, hivalkodó homlokzatok nélkül, de a környék támfalainak hangulatát erősítő szalagszerű rámpákon megközelíthető, a városképben alig megjelenő vallási és kulturális központ létesítésére tettünk javaslatot. Magam ma ennek a javaslatunknak az egykori Wagner-villa támfalainak elbontásával a domboldal helyreállítására tett javaslattal való kombinációira szavaznék. Hogy a régóta sokszor elhatározott budai mecsetre készített javaslatok újabb variációit valóban fel fogják-e használni a döntéshozók, vagy a potenciális beruházók, azt nem tudhatjuk. Annyi azonban biztosan megállapítható, hogy az alkotótábor — költségeit és eredményeit tekintve — jobb hatásfokkal mérhette fel a hely adottságai hasznosításának, a feladat megoldhatóságának lehetőségeit, mint akár egy lényegesen nagyobb ráfordítást igénylő nemzetközi tervpályázat. (A tervpályázat esetében ugyanis a kiírásban már rögzíteni kell a programot, így annak résztvevői részére csak ezek esztétikai vagy műszaki megfogalmazása maradhat hátra.) POLÓNYI KÁROLY
