Budapest, 1988. (26. évfolyam)
9. szám szeptember - Szále László: Budaörs, a feltörekvő
— Tulajdonképpen nagyrészt az iméntieket kéne megismételnem, mert az előnyökben ott vannak a hátrányok. A város továbbfejlődésének gátja például a korlátozott vízkontingens. A fejlesztés horribilis összegekbe kerülne. Ha a jelenlegi kapacitást bővíteni akarnánk, minden köbméter víz harmincezer forintba kerülne. Ezer köbméteres fejlesztés tehát ezerszer harmincezer. Egyelőre nem veszünk igénybe nagyobb kapacitást, később azonban vagy fizetünk, vagy nem tudunk több lakást épiteni. A kék busz jó dolog, de az már kevésbé, hogy évek óta nem vagyunk képesek elérni a 40-es busz vonalának egy kilométerrel való meghosszabbítását. A lakótelep északi szélén van a busz végállomása, de az évek során dél felé egy egész városrész nőtt ki a földből, s az ott lakóknak már nagyon messze van a megálló. Ezért a meghosszabbításért 25 millió forintot kellene fizetnünk a BKV-nak. Ennyi pénzünk nincs. Mindenesetre kiépítjük a buszfordulót, a megállóhelyet, hogy technikai akadálya ne legyen a buszvonal meghosszabbításának. Hátrány származik abból is, hogy az agglomeráció évtizedeken át háttérbe szorult a fejlesztési pénzek elosztásánál, így most nagy hátrányokat kell ledolgoznia. Budaörsnek különösen a kereskedelmi hálózata volt elhanyagolt, súlyosbította a helyzetet, hogy a lakásépítéssel az infrastruktúra fejlesztése nem tudott lépést tartani. Nem tudom, előnynek vagy hátránynak nevezzem-e a lakosság igényeinek növekedését. Azt, hogy ugyanolyan nívót, ugyanolyan szolgáltatásokat várnak el, mintha Budapesten laknának. Ez tulajdonképpen nagy húzóerő, de a korlátlan igények és a korlátozott lehetőségek örök konfliktusa számos problémát jelent számunkra. — Végül is, mit mutat a mérleg, az előnyök vagy a hátrányok felé billen a nyelve? — Az agglomeráció történelmi elmaradottsága miatt az egész régióra ez biztosan nem érvényes, de Budaörs esetében feltétlenül több az előny. — Hogy fest a kép Budapest szempontjából? Mi haszna van a fővárosnak abból, hogy Budaörs a szomszédja? — A lakótelep fölépítésével — bár jobb szeretném, ha a városrész elnevezés honosodna meg — nagyon sok fővárosi család jutott itt lakáshoz. A 2500 lakás fele biztosan idetelepült fővárosiaké. Ebből persze nekünk is van hasznunk, mert sok fiatal értelmiségi jött — kutatók, egyetemi oktatók, diplomaták, újságírók —, akik, reméljük, hamarosan ,,hívő" budaörsiekké válnak. Több fővárosi cég keresi ma is a lehetőséget, hogy itt lakásokat építhessen dolgozóinak. Tárgyalunk a Kábelművekkel húsz-huszonöt lakás felépítéséről. Ezt szeretnénk összekötni az óváros szükséges rekonstrukciójával. De érdeklődik a Honvédelmi Minisztérium, a Mogürt, az OTP és a Hitelbank Beruházási Bankja is. Ide sorolhatom az egyéni telekigénylőket, akiknek többsége fővárosi, s igényeik gyakorlatilag kielégíthetetlenek. A már fölépült, mintegy 4000 üdülő, hétvégi ház kétharmada is budapestiek tulajdonában van. — Az agglomerációs települések oly gyakori lakosságnövekedése, továbbá a letelepedő ipar, a városiasodó környezet mellett mi indokolja még a várossá fejlesztést? Ezek, úgy érzem, lehetséges, de nem elégséges okok. — A fővárost körülöleli egy megye, az egyetlen olyan a tizenkilenc közül, amelynek nincs megyeszékhelye. Budapest természetesen sok szempontból pótolja ezt a hiányzó várost, sok tekintetben azonban nem képes rá. Helyet ad a megyei közigazgatás intézményeinek, de például a hozzá tartozó tisztviselőket már nem tudja letelepíteni. Különös helyzeténél fogva a főváros tehát nem tekinthető ideális megyeszékhelynek. A fejlődési tendenciák egyértelműen azt mutatják, hogy az agglomerációban ki kell alakulnia néhány ipari és közigazgatási centrumnak. A mi feladatunk csak az volt, hogy fölismerjük, erősítsük és gyorsítsuk ezt a folyamatot, s jogi alapot teremtsünk hozzá. A közvetlen indítékot a közigazgatás átszervezése, a járások megszüntetése szolgáltatta: meg kellett oldani a körzet tanácsi, politikai irányítását. Budaörsre esett a választás. Nagyközségünk akkor 18 község körzeti központja lett. Mióta Pilisvörösvár közvetlen megyei irányítású, ez a szám eggyel csökkent. Egyébként, minden jel arra vall, hogy idővel Pilisvörösvár lehet az északi térség természetes központja, akkor kettéosztható a jelenlegi, túl nagyra méretezett városkörzet. — Az eddigiekből úgy látom, hogy Budaörs fejlődését számos tényező határozza meg. Van-e valamilyen mozgástere a tanácselnök képzeletének? Most nem azt kérdezem, milyen lesz Budaörs a kényszerek és a szűk lehetőségek szorításában, hanem, hogy milyennek szeretné látni. — A vágyak nem térhetnek el túlságosan a meglévő adottságoktól. Budaörs nem csupán alvóváros, hanem saját ipari potenciálja van. Nem célunk az ipari bázis további növelése, de környezetkímélő, csúcstechnológiával, kevés emberrel dolgozó üzemeknek még szívesen adunk helyet. Előrehaladott tárgyalások folynak egy magyar-svéd, csomagolóanyagot gyártó vállalatról, és szó van egy magyar-szovjet mikroelektronikai gyárról is. Ebben még versenyben állunk Rákospalotával, lehet, hogy nem hozzánk kerül, de a példák talán jelzik, milyen típusú ipari fejlesztést képzelünk el. Ezek sokat segítenének a város infrastruktúrájának fejlesztésében is. Vettük magunknak a bátorságot, és javasoltuk, hogy részben vagy egészben nálunk rendezzék meg az 1995-ös világkiállítást. Igaz, hogy ezt a rangos eseményt Bécs és Budapest neve fémjelzi, de úgy gondoltuk, ha ez a térség valóban egy egységnek számít, nem okozhat gondot, hogy a budapesti kiállítás területileg a közigazgatási határon kívülre esik. Úgy véljük, a fölkínált terület ideális a kiállítás céljaira, hiszen a Bécs-Budapest tengelyét alkotó M-l-es autópálya és a vasút közelében fekszik, sőt még repülőterünk is van, amelyet egyetlen rendelkezéssel a polgári forgalom céljaira föl lehet szabadítani. Úgy gondoltuk, akkor sem esünk kétségbe, ha mást választanak a versengő helyszínek közül, meggyőződésünk ugyanis, hogy a világkiállításhoz kapcsolódó szállodai, vendéglátóipari kapacitás kiépítésére a miénknél nemigen van alkalmasabb hely. Nos, a döntés megszületett, s ha a közigazgatási határ erősebb gátnak is bizonyult, mint képzeltük, a kiállítás a velünk szomszédos kerületben épül majd föl, sőt körülbelül 15 hektárnyit a mi határunkból is igénybe vesz. Szívesen vállalunk így is minden feladatot, hiszen a XI. kerülettel 14 HIDAK A JÖVŐBE