Budapest, 1988. (26. évfolyam)

8. szám augusztus - TÉKA

szakközépiskola, IV., Rónai Sándor utca; Zoltai István: Kereskedelmi szakközépiskola, XXI., Csepel-Királymajor; Marosi Miklósné: Gimnázium, XIII., Röppentyű utca; Fajdi Tamás: Egészségügyi szakközépiskola, III., Bécsi út; Kováts Akos: Közgazdasági szakközépiskola, X., Gyakorló út; Heinrich Ferenc—Füzesséry Zoltán—Törőcsik Sándor: Káposztásmegyeri lakótelep (1987-ben építészeti nívódíjas); Kosztrián László: Lakó- és irodaépület, VIII., Auróra utca 29-31.; A margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszoda rekonstrukciója; Hajnal Zsolt: A Magyar Építőművészek Szövetsége székháza tetőtérbeépítése, VIII., Dienes László utca; Bajnay Zsolt: A Nemzeti Szálloda rekonstrukciója, VIII., József krt.; Csomay Zsófia: Ramada Grand Hotel, Margitsziget; OÉRI központi radiológiai diagnosztikai épület, II., Határőr út (építészeti nívódíjas); Csaba László: Boldog Özséb-templom és plébánia III., Lékai bíboros tér (volt Vera tér); Molnár Péter—Kovács János—Budaházi Eszter: Vasarely Múzeum, III., Fő tér; (építészeti nívódíj); Kovács Sándor: Skála csarnok, VII., Klauzál tér; Jenei Lajos: ACSI laborépület; Gilyén Ince: KSH Államigazgatási Számítógépes Szolgálat számítóközpontja, XI., Andor utca; Szandavári Csaba: Az ARTPLASZT asztalos és faszobrász üzeme, X., Szállás utca; Winkler Barnabás: A Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központja galenusi gyógyszerellátó laboratóriuma; Kovács István: Kohászati Gyárépítő Vállalat szerelőcsarnoka, XIII., Révész utca; Kaszás Károly: Magyar Testnevelési Főiskola edzőcsarnok, aula kiszolgáló épület, XII., Alkotás u. COOK, JEFFREY: Az Olgyay & Olgyay ikeriroda (Magyar Építőművészet, 1987. 4-5. sz. 14-17. I.). Olgyay Viktor (1910-1970) és ikertestvére, Aladár (1910-1963) a 20. sz. jeles építészei 1938-ban nyitottak közös tervezőirodát Budapesten. Számos pályázatot nyertek, és ezekből sokat meg is valósítottak. A fivérek jelentős fővárosi alkotása az 1941 végén épült Városmajor utca 50. alatti lakóház, mely még nagyjából eredeti állapotában áll. Az épület az akkor keletkezett ún. bioklimatikus tervezés egyik első próbálkozása. Terveik, publikációik nagy hatást gyakoroltak koruk építészetére. Olgyay & Olgyay építészek című, 1946-ban megjelent könyvük reprezentálja építészeti elképzeléseiket. A cikk hazai munkásságukon kívül részletesen ismerteti tevékenységüket az Egyesült Államokban, ahol már nem gyakorló tervezőként, hanem kutatóként, elméleti szakemberként, tanárként művelték az építészetet. VADAS FERENC: A Klauzál téri csarnok. (Magyar Építőművészet, 1987. 6. sz. 20-22. I.). A múlt század végén kiépült budapesti vásárcsarnokrendszer III. számot viselő csarnoka egy lebontott színház helyén épült a hajdani István téren. A csarnoképítészet jelentős, értékes, sok egyedi megoldást is tartalmazó alkotása. Az épületet 1893-ban a fővárosi mérnöki hivatal tervezte, ünnepélyes megnyitása 1897. február 15-én volt. Á cikk összefoglalja építésének előtörténetét, a hely kiválasztás, tervezés, alaprajz készítés problémáit, folyamatát, majd építészeti ismertetést és műszaki-esztétikai értékelést ad. KOVÁCS SÁNDOR—GERGELY LÁSZLÓ—ZOBOR LÁSZLÓ: Skála Csarnok, Budapest VII. Klauzál tér 11. (Magyar Építőművészet, 1987. 6. sz. 23-25. I.). A közel százéves csarnok felújításának tervezési, építési és belsőépítészeti munkáinak ismertetése. A szerzők megállapítják, hogy a tervezés során sikeresen érvényesült az az elv, hogy az épület és az építészeti elemek a rekonstrukciók során a csarnok keletkezésének korát idézzék, az áruházi technológia és a belső berendezés pedig mai korunkat. RITTER ALADÁR: A pesti riporterkirály. Emlékezés Falus Ferencre és hetilapjára (Jel — kép, 1987. 4. sz. 136-147. l.J. Falus Ferenc a harcos, meg nem alkuvó ellenzéki újságírás egyik kiemelkedő egyénisége. A „leleplező újságíró" munkássága, feltűnést keltő riportjai már nagyon fiatalon tekintélyt, egyben számos ellenséget szereztek neki. 1926 végén kivált Az Est lap szerkesztőségéből, és Heti Újság címmel eddig szokatlan műfajú és stílusú lapot szerkesztett. A cikk megismerteti a lap profilját, történetét, olvasóit, bemutatja sok „rázós" riportját, érdekes cikkét és ezek politikai-történeti hátterét, írásai között van Kun Béla később bekövetkezett halálára vagy a sztálini önkényre utaló cikk is, akkor, amikor a magyar közvélemény ezekről szinte semmit sem tudhatott. A lapot az 1938. szeptember 18-i számban megjelent Ember! A háborút akarod? című drámai hangú írása miatt az ügyészség elkobozta. „A közlemény az ország védelmi érdekeit veszélyeztette" — közölte a betiltó belügyminiszteri határozat. Falus ezután Párizsba emigrált, ahol 1939. májusától 1942-ig naplót írt, megörökítve benne a baloldal és az ellenállás sok eseményét is. Párizs náci megszállásáig szerkesztette a magyar nyelvű Párizsi Hírlapot, amely az ott élő magyar emigráció fontos újságja volt. 1942-ben visszatért Budapestre, naplóját 1944-ig itt is folytatta, majd megbénult, s az írást végleg abbahagyta. A cikk részleteket közöl naplójából. MOHOS ERNŐ: A lakásügyi felügyeleti vizsgálat tapasztalatai a fővárosban (Városgazdasági Tájékoztató, 1988. 1. sz. 6-11. l.J. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának felkérésére az ÉVM Lakás- és Kommunálisügyi Főosztálya 1987-ben megvizsgálta a Budapest Főváros Tanácsa V.B. Lakásügyi Főosztálya, valamint a Budapesti Lakáscsere Osztály 1986. évi lakásgazdálkodási, illetőleg lakásügyi igazgatási tevékenységét. A cikk tematikája: a vizsgálat programja és tapasztalatai; a főosztály irányító, szakmai és felügyeleti tevékenysége, a lakásgazdálkodás számszerű adatai, a Budapesti Lakáscsere Osztály tevékenysége, szakigazgatási feladatai. A névjegyzékben jóváhagyott lakáscserék végrehajtásának tapasztalatai. A lakásbérleti jogviszonyról történő lemondás és az állampolgári lakáscserék lebonyolításának értékelése. A lakásfelajánlások, a névjegyzéken kívüli lakáscserék helyzete. A lakások időbeni kiutalása és a számítástechnika a lakásgazdálkodásban. A tapasztalatok összefoglaló értékelése. HARZA LÁSZLÓ: Az 1986. évi lakásmegszűnés és lakásépítés jellemzői a statisztikai adatok tükrében (Városgazdasági Tájékoztató, 1988. 1. sz. 11-14. l.J. Az országos és budapesti adatokat egyaránt tartalmazó részletes áttekintés főbb témakörei: a lakásfejlesztés összesített eredményei, a lakásépítés főbb építési formák szerint (állami vagy magánerőből), a lakásépítés területi arányai, kivitelezők szerinti megoszlása, főbb műszaki jellemzői (építési technológiák, alapterület, felszereltség), a lakásmegszűnés főbb okai, jellemzői, a lakásállomány és a lakásellátottság alakulása, a lakásberuházások helyzete, az építési költségek növekedése. NEMES MÁRTA: A pesti Német Színház helyreállításának tervpályázata 1847-ben (Műemlékvédelem, 1988. I. sz. 28-40. l.J. Pest belvárosának klasszicista épületei sorában az egyik legjelentősebb a mai Vörösmarty tér nyugati oldalát lezáró Német Színház volt. Évtizedekig tartó pénzügyi és tervezési huzavona után végül 1806-ban Johann Aman bécsi építész kapott megbízást színház és vigadó együttes tervezésére, a mai Vörösmarty és Vigadó tér közötti telektömbön. A színház 1808-1812 között épült fel, az egész épülettömb pedig a Vigadóval 1832-re készült el teljesen. A színházi rész 1847. február 2-ának hajnalán majdnem teljesen leégett. A Szépítő Bizottmány határozata alapján már igen hamar, február 21-én az újjáépítés érdekében nemzetközi pályázat feltételeit tették közzé. Ezt sok neves külföldi építészhez is eljuttatták, ugyanakkor nagy tekintélyű bírálóbizottságot hoztak létre. 13 pályamű érkezett be. A fennmaradt jegyzőkönyv alapján mindegyikről megismerhetjük a bírálóbizottság véleményét. Részletesen olvashatunk az I. díjas Roessner és a III. díjat nyert Louis terveiről, melyek fennmaradtak. Hiába ítélték Roessner terveit a legjobbnak, a pesti Szépítő Bizottmány 1847. október 20-i ülésén az újjáépítés tervezését Hild Józsefre bízta, aki hihetetlen gyorsasággal már november 1-én benyújtotta terveit. Az újjáépítést azonban 1848 eseményei késleltették. Hamarosan a szomszédos Vigadó újjáépítésére is szükség lett, mert 1849-ben Hentzi ágyúi ezt is lerombolták. A szerző Feszi Frigyes és Ybl Miklós terveiről is megemlékezik. A színház és a Vigadó együttes helyreállítására végül mégsem került sor. 1861-ben merült fel az a gondolat, hogy a színház helyére az új városháza épüljön fel (ez végül Steindl Imre tervei szerint a Váci utca 62-64. sz. alatt valósult meg). A telek sorsa az utóbbi évszázadban ugyancsak hányatott. A rá tervezett bérház és bazártervek nem valósultak meg. 1837-ben Haas Fülöp szőnyegáruháza épült fel rajta, 1945-ben ez is elpusztult. Ma az 1971-ben épült irodaház áll rajta. LUN KATALIN—VARGA GYULA— JUNG JÓZSEF—DI GLÉRIA MÁRTA: A csernobili atomerőmű-baleset hatósági vizsgálatai (Budapest Közegészségügy, 1988. 1. sz. 1-8. l.J. A Fővárosi KÖJÁL Sugáregészségügyi Osztályának tevékenységét mutatják be a szerzők a baleset kapcsán. Készenléti szolgálatot szerveztek, sokirányú vizsgálatot végeztek a lakosság dózisterhelésének megállapítására. Minták sokaságán elemezték a légkör, a víz, a talaj, a növényzet, valamint a tej és a hús radioaktivitását. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a reaktorbaleset káros egészségügyi következményekkel nem jár, hatása elhanyagolhatónak tűnik, és statisztikai módszerekkel sem mutatható ki. CSOMOR TIBOR