Budapest, 1988. (26. évfolyam)

8. szám augusztus - Krúdy Zsuzsa: Sziget-lakók voltunk

FÓRUM oldalon hét, a pesti oldalon (ide sorolva a margitszigeti öblözetet is) kilenc árvízvédelmi öblözet védelmét biztosítják. Az öblözetekben az árvízvédelmi művek alapfunkciójukon túlmenően számos feladatot látnak el. így: a közúti és vasúti közlekedés előmozdítását, a folyamszabályozás parti feltételeinek javítását, közművezetékek részére nyomvonalbiztosítást, zöldterületek kialakítását, üdülési és sportigények kielégítését, városesztétikai lehetőségek kiaknázását. Megemlítünk néhányat azokból a nagy volumenű árvízvédelmi feladatokból, amelyek elvégzését a meglévő védvonal hiányosságai, a védett népgazdasági érdek nagyságrendje indokolja. így: a Csillaghegyi öblözet védőművének már az V. ötéves tervben megkezdett fejlesztése, illetve kiépítése, amely a római-parti védmű II. üteméből (üdülő- és sportlétesítmények jobb hasznosítása) és az Aranyhegyi-patak visszatöltésezéséből (több lakótelepet érint) áll. A Vízivárosi és a Március 15. téri öblözetet érinti a megnövekedett forgalommal terhelt belvárosi partfalak felújítása. A budafoki-nagytétényi, továbbá a Duna-telepi öblözetet érinti az MO-ás autópálya, annak Duna-hídja és az ehhez kapcsolódó 6. sz. fő közlekedési út nagytétényi korrekciója. A Szilas jobb parti öblözetben elsősorban a Káposztásmegyeri lakótelep vízrendezési munkái tartanak érdeklődésre számot, ennek kapcsán pedig a Szilas-patak rendezése és korrekciója, továbbá a Mogyoródi- és a Csömöri-patak új nyomvonalon vezetett medrének kiépítése. A csepeli öblözetben a MAHART a szabadkikötő bővítését tervezi egy harmadik medence építésével. Az agglomerációs övezetben a 11. sz. út mentén a szentendrei árvízvédelmi töltés magasítása szükséges, mert egy része az árvízszintet sem éri el. Szentendrén a védvonalat az ezredfordulóig ki kell építeni, azután a sziget árvédelme teljesen megoldott lesz. A Soroksári Duna Budapest határa és taksonyi hid közötti szakaszának rendezése 1990 körül várható. Gyógyvíz, fürdő, strand A fővárosi fürdők létalapját jelentő termálvíz kitermelhető mennyisége napi 43 200 köbméter, az övezeté pedig napi 2960 köbméter. A száz, fürdésre alkalmas létesítmény közül 24 közfürdő, 14 korlátozottan, zártkörű használattal, 62 pedig zártkörű használattal vehető igénybe (nyolcat társadalmi szerv üzemeltet). A fővárosi fürdőkkel kapcsolatos elsődleges feladat az, hogy a gyógyvizet kizárólag gyógyfürdőkben, termálmedencékben kell hasznosítani. További feladatok: az elhasználódott víznyerőhelyek helyreállítása, szűrő- és forgatóberendezések beépítésével a termálvíz-felhasználás csökkentése. A második világháborúban nagy kárt szenvedett fürdők közül részleges felújítást igényel a Rudas, a Király; teljes felújításra szorul a Rác, Lukács és a Pesterzsébeti gyógyfürdő, valamint a Széchenyi gyógyfürdő és uszoda; a strandok kivétel nélkül bővítésre és felújításra szorulnak. A fürdőhálózat fejlesztési feladatai: uszodaépítés a VII., a XIV. (Paskál-forrás vize), a XV., és a XI. (volt Kábelgyári strand helyére) kerületben; 45 tanuszoda építése a leghiányosabban ellátott térségekben elhelyezkedő iskolák részére; 10 000 fő/nap befogadóképességű strandépítés a Népligetben; a Csillaghegyi fürdő bővítése. A kétmilliós fővárosban — a mai gazdasági helyzetben — csupán álomkép az uszodafelületben 109 614 négyzetméter, strandfelületben pedig 98 610 négyzetméter hiány pótlása. Az agglomerációban jelenleg strand működik Szentendrén (Pap-szigeti, 1000 fő; Postás, 500 fő) és Leányfalun (5600 fő); a gyömrői és a fóti tóstrand alkalmas volna strand fejlesztésre; a gödi (fedetlen) tanmedencét uszodává és stranddá lehetne fejleszteni, valamint kívánatos volna a százhalombattai strand bővítése is. Tanuszoda van még Dunakeszin, Százhalombattán és Szentendrén. Vecsésen, Pécelen és Érden van ugyan strand, de ezek közegészségügyi és műszaki okok miatt jó ideje nem működnek. DR. BERTI BÉLA Sziget-lakók voltunk Felejthetetlen marad számomra József nádor egykori nyaralója, ahol életem első tíz évét töltöttem. Ez az épület a Margitsziget közepén állott, egy több száz éves romfalhoz építve. A mi időnkben az egyemeletes, öles vastag falú, zöld zsalugáteres, hulló vakolatú, foltozott tetejű házat akkor kastélynak nevezték, pedig valójában bér- és szolgálati lakások voltak benne... Mi az emeleten éltünk, három irdatlan magas, nyikorgó padlójú helyiségben. Pici konyhánk a földszinten szerénykedett. Első szobánkat „udvarinak" hívtuk, közvetlenül a lépcsőházból nyílott... Fürdőszobánk nem lévén, ingyenes bérletet kaptunk a gyógyfürdőbe, ahol Apu mindennapi vendég volt. Az ő birodalma, a háromablakos sarokszoba volt a legnagyobb, talán 7x7 méteres. A rosszul záródó ablakokon besüvítő dunai szél miatt szinte átfűthetetlen. És kevés volt tüzelőnk. Különösen hajnalonként volt hideg, amikor felkelt dolgozni. Régi fekete télikabátjába burkolózva, párnázatlan, kemény széken ülve hajolt a lila papírral bevont, az ő magasságához képest alacsony asztalra. Rendszerint délig írt, csak néha-néha állt fel, hogy karjait, ujjait megtornáztassa. (Az „íróbütyök" már régen megjelölte kezét.) Lakásunk berendezése szegényes, sőt sivár volt. A bútorokat, képeket, függönyöket, szőnyegeket, de még az ágyneműt is béreltük. Ezek mind a szigeti Kis-és Nagyszállodából kiselejtezett holmik voltak... (A Nagyszálló — felújítva, modernizálva ma is régi helyén, a Felső-szigeten a Duna-parton áll, míg a sokkal szerényebb Kisszálló a mai Thermal-szálló mögött volt.) ,,A Közmunka Tanács méltóságos Elnökségének, Budapest. Alulírott mély tisztelettel kéri a Közmunkák Tanácsát, hogy járuljon hozzá a Szt. Margitszigeti Múzeum létesítéséhez. A Margitsziget egyik legrégibb épületének, a 140 éves, régi kastélynak egyik, erre a célra alkalmas tágas szobájában véleményezném a fölállítandó állandó jellegű, minden belépőnek ingyenesen rendelkezésére álló múzeumot, amely a Margitsziget 1000 éves múltját tárná az érdeklődők elé... Szt. Margitsziget 1927. Krúdy Gyula A szép terv azonban csak terv maradt, mert még ennek az esztendőnek decemberében el kellett költöznünk a kastélyból, a Felső-szigeten lévő igazgatósági épületbe. (Ezt is elsöpörte a háború.) A kastélyt pedig múzeum helyett pólóklubnak, pólóbárnak alakították át a született és pénzarisztokrácia számára... A Szigetet, szállodákat, szórakozóhelyeket egyre inkább a gazdagok szállták meg: magabiztosságukkal, autóikkal, pólójukkal, galamblövő versenyükkel, elegáns toalettjeikkel, hajnalig tartó tivornyáikkal... A Kisszálló örökké pénztelen bohémjaival együtt lassanként mi is kiszorultunk. Minden jelből éreznünk kellett, hogy itt-tartózkodásunk ideje lejárt. A Sziget — valamennyi bokrával, virágjával, épületével üzletté vált, az egykori paradicsomból a legprózaibb kereskedelmi vállalkozás lett... KRÚDY ZSUZSA 36