Budapest, 1988. (26. évfolyam)

8. szám augusztus - Árpád-kori üzenetek

r Árpád-kori üzenetek Budapest mai területén a középkorban mintegy harminc kisebb-nagyobb település virágzott és enyészett el. S volt, amelyik poraiból mindig újjáéledt, mint a főnixmadár. A lerombolt kövekből mindig újra építkeztek az eljövendő nemzedékek. Szép példája e folyamatos megújulási készségnek Óbuda, a mai főváros egyik legtöbbet próbált településőse. Város elődjét, Aquincumot, egy kelta városka helyén a rómaiak is a múlt köveiből építették, hogy az ókor alkonyán itthagyott épületeiket három-négy évszázad múltán birtokba vegye a honszerző magyarság. Óbudán, a Nagyszombat utcai római Amfiteátrum akkor még erősségnek számító falait válaszotta szálláshelyéül Árpád vezértársa, Kurszán. Halála után Árpád fejedelem kezére jutott ez a terület, akit — Anonymus híradása szerint — ugyancsak ezen a tájon, az oklevelekben Fehéregyháza néven ismert helyen temették el. A magyar régészet immár lassan másfél évszázados nagy álma, hogy a kiscelli dombsor vonalában sejtett fejedelmi temetkezőhelyet előbb-utóbb föltárja a módszeres kutatás. Ám a közelmúlt években végzett szondázó jellegű vizsgálódások sem hoztak eredményeket. A magyar államalapítás korában még a mintaként szolgáló nyugati társadalmak sem ismerték a főváros fogalmát. A királyi székhelyekről igazgatták az uralkodók népeiket és országrészeiket. A korabeli nagyvonalú építészeti emlékek tanúsága szerint jó ideig Esztergom és Székesfehérvár egyenlő eséllyel vetélkedett azért, hogy falai között a királyi udvar végleges otthonra leljen. Nem tekinthetjük tudatos elhatározás eredményének, hogy lassan végül is Budán alakult ki a magyar királyok székvárosa, hiszen a táj kedvező földrajzi és gazdasági adottságai különös gravitációs erővel vonzották ide korábban a rómaiakat, majd később a honfoglaló Árpád fejedelem udvarnépét. Fontos körülményre utal az a hagyomány, hogy Árpád fejedelem birtoka, Óbuda, később, az államalapítás és a kereszténység fölvétele után is királyi tulajdonban maradt. Árpád-házi királyaink voltak e vidék mindenkori földesurai, akik számos egyházi intézményt alapítottak itt. István király Szent Péter és Pál tiszteletére prépostságot és hatalmas egyházat emeltetett Óbudán, ame-Dombormű részlete angyal alakjával a budavári Mária-templomból. XIII. század közepe Párkányrészlet a Szent Péter és Pál-templomból. XI. század ISTVÁN KIRÁLY 15