Budapest, 1988. (26. évfolyam)

7. szám július - Oszlay István: „...örök időkre nyilvános kerttül tartandó fent”

írók és müvek a „tölgyek alatt" Keresztury Dezső költő és irodalomtudós, Arany János életének és műveinek kutatója mondta: „Könyvet lehetne írni a magyar irodalom és a Margitsziget kapcsolatáról. Tartsunk tehát mustrát, lássuk, kik éltek és alkottak a Sziget tündérvilágában. Elsőként áll közöttük az előkelő családból származó Ráskai Lea, a/ alig ismert domonkos rendi apáca, akiről bizonyosan tudjuk, hogy a hajdani Nyulak szigetén élt és dolgozott. A kódexmásoló nővér nevéhez fűződik egyebek között a Margit-legenda ránk maradt példánya. Alighanem ő volt az első magyar alkotó, akinek munkássága a Szigethez kapcsolódik. Azután Kazinczy Ferenc műveiben bukkan elő neve. Naplójában megemlíti, hogy amikor a Martinovics-mozgalom elítéltjeként Kufsteinből Munkácsra kísérték, a rabszállítmány hajón utazott a Margitszigetig, ahol a Duna vizében megmártózhaitak a foglyok. Az eseményről egyébként egy szonettben is megemlékezett. A Sziget azonban mégiscsak Arany János költészetében őrződött meg igazán immár örökké; életének utolsó éveiben néhány derűs és munkás nyarat töltőt t „a tölgyek alatt". A Kapcsoskönyv versei is itt születtek. Sok nagyszerű ballada mellett, mint például a Vörös rébék, az Ünneprontók, Éjféli párbaj és a Tetemrehívás; itt irta az Epilógust, és itt fejezte be a Toldi szerelme végső kidolgozását. Jókai Mór, aki régi barátja, Zsigmondy Vilmos vendégeként szívesen időzött a mind divatosabb pihenőhelyen, elragadtatásában Budapest tündérkertjének nevezte a Margitszigetet. Az öregedő Kiss József is itt töltötte utolsó nyarainak egyikét. Bródy Sándor sok-sok télen volt a szigeti Kiss/álló lakója; szívesen múlatta itt idejét fia, Hunyady Sándor is. És Molnár Ferenc, aki ugyancsak a Kisszállóban lakott és dolgozott, tanúság reá A gőzoszlop című szcp regénykönyve. Szép Ernő, Nagy Lajos és Kárpáti Aurél műveiben is föl-fölcsillan a Margitsziget álomvilága. Krúdy Gyula lakott itt legtovább, tizenkét évig. Létformáját is a szigeti környezethez igazította; jószerével a regi nádori nyári kastély lakója volt családiával. A Szigeti séták című, 1921-ben megjelent, tiszavirágéletű szépirodalmi és fürdőügyi közlöny szerkesztése is Krúdy nevéhez fűződik. Sc szeri, sc száma ama műveinek, amelyeket a Sziget ihlető környezetében alkotott. E rövid áttekintés meg sem kísérelhette fölsorolni ama művek sokaságát, amelyek a Szigetről szólnak vagv ott születtek. ÍÜL Bokrok, fák, virágok A Margitsziget a főváros legszebb nagyparkja, területének kétharmada, 66 hektár növényekkel — fákkal, bokrokkal, cserjékkel, virágokkal — borított. Növényvilágának legnagyobb értéke a ritkaságokkal ékes faállomány, a 10 024 fa, amely gyönyörködtet, egyszersmind lombtömegével felüdülést és a környezet ártalmai ellen védelmet nyújt a látogatóknak. A faállományra elsősorban a platánok a jellemzők, ezt a fafajt az 1838-as árvíz után József nádor, majd utódai is előszeretettel ültették. A platánokon kívül azonban számos érdekes, szép növény található a Szigeten. íme, közülük néhány. Vadgesztenyefák sorakoznak a főúton, a Víztorony felé, a Palatinusszal szemben. Egy háromtörzsű, kb. 80-100 éves ébenfa látható Arany János szobra előtt. A szárnyas dió érdekessége, hogy a gyökerekből kinövő fás szárak révén terjed. Egy száz négyzetméteres területet birtokló, soktörzsű, 90-100 éves példánya a Rózsakert mellett található. Több, szépen fejlett magas kőris él a századforduló előtti telepítésekből. A legvastagabb törzsű, visszacsonkolt fa a Víztorony közelében áll. A fekete diónak 100-120 éves példányai vannak, a Nagyszálló és a ferences rendi templom mellettiek a legnagyobbak. A Rózsakert mellett hatalmas tulipánfa is található. A kocsányos tölgyek közül nevezetesek „Arany János tölgyei". A költő egykori kedvelt pihenőhelyén ma tizenegy tölgyfa áll. A japán akác legidősebb és legvastagabb törzsű (430 centiméter körméretű) példánya a ferences rendi templomnál látható. A Szent Mihály-kápolnánál egy szép habitusú páfrányfenyőt is találunk. Az elnevezés fedi a fogalmat, ugyanis a lomblevelűnek tűnő fa fenyő, levele összenőtt fenyőtűlevelekből áll. 1954 óta két kínai mamutfenyő magasodik a sziklakertben. 1896-ban Hanusz István megemlékezett a szigeti fekete fenyőkről; az állomány tekintélyes részét azonban 1946-ban kivágták. Helyükre 1949-50-ben újakat telepítettek, melyek szépen fejlődnek. Található a Szigeten több tiszafa is, a legidősebbek száz év körüliek, a szökőkút és a ferences rendi templom mellett díszlenek. Azok számára, akik érdeklődnek a botanikai érdekességek iránt, lejegyzem, hogy az alábbi őshonos növények találhatók a Szigeten: Ulmus procera (a szilnek egy érdekes levelű faja); Solanum dulcamara (kesernyés csucsor vagy ebszőlő); Parietaria officinalis (falgyom); Chellidonium (a mákfélék családjába tartozó nemzetség); Alliaria officinalis (kányazsombor); Achillea millefolium (közönséges cickafark); Erodium cicutarium (bürök gémorr); Prunella vulgaris (közönséges gyíkfű); Glechoma hederacea (kerek repkény); Plantago media (közepes útilapu); Plygonum aviculare (porcsinkeserűfű — népiesen disznópázsit); Eupatorium cannabinum (sédkender — mint vízinövény a víz mellett található), végül ugyanitt Lythrum selicaria (réti füzény). A szigeti főút jobb oldalán, az Árpád híd felé haladva egymást követik a nagy virágoskertek. Tulipánágyások nyitják a sort, majd a júniustól késő őszig pompázó egynyári virágok tarka színvilága kápráztat el, melynek mintegy koronája a Tost Károly kertművészetét hirdető Rózsakert. A Sziget élővilágába természetesen beletartoznak az állatok is. Valamikor gazdag apróvadállomány volt itt. A XIII. században épült domonkos és a ferences kolostor lakóit is eltartották a vad- és halállományból, valamint a gyümölcsösökből, veteményeskertekből. Ezt a múltat ma csupán a kis vadaskert őrzi őzeivel, kacsáival, páváival, kecskéivel stb. A szabad madárvilág néhány faja megtalálható a Szigeten, de a hazánkban létező 324 madárfajból 32-nél többet eddig nem tudtak fellelni az ornitológusok. A Sziget szárnyas lakói közül legtöbbször galambokkal, fekete rigókkal, cinkékkel és, természetesen, hűséges verebeinkkel találkozhatunk szigeti sétáinkon. DR. RADÓ DEZSŐ A SZIGET 2i