Budapest, 1988. (26. évfolyam)

7. szám július - Oszlay István: „...örök időkre nyilvános kerttül tartandó fent”

kertiül tartandó fent" fest a Sziget Pestről és Budáról, és milyennek látszik a jobb, illetve a bal parti városrész a Margitszigetről. Nem csupán szubjektív benyomásokra hagyatkoztunk, megfigyeléseinkel fényképekkel is dokumentáltuk. Majd elvégeztük a kilátásvizsgálatot, ennek eredménye szintén „esztétikai anyagként" került a dossziéba. Fontos kérdés volt, jól hasznosítjuk-e a Sziget szerkezeti adottságait. Ehhez járult a műemléki és kultúrtörténeti vizsgálat, ez nemcsak a középkori romokra, hanem a szoborparkra és annak pontos geodéziai mérésére is kiterjedi. A közlekedési viszonyok elemzése azt igyekezett kideríteni, hogy mekkora terhelést jelent a mai forgalom, miként és mit kellene megváltoztatni. Alternatív javasalatok készültek arra, hogyan lehetne csökkenteni a forgalmat oly módon, hogy kedvezőbb legyen a tömegközlekedés. A hidrológiai vizsgálat a kutak hozamával, a hévizek hasznosításával foglalkozott. A közművek (víz-gáz-csatorna és áramszolgáltatás) vizsgálatát talajmechanikai mérések követték. Elvégeztük a városrendezésben ma még újszerű, ún. kisarchitektúra-környezetkultúra elemzést is. Lefényképeztük például az utcabútorokat: az információs táblákat, padokat, lámpákat, szemétgyűjtőket stb. Vizsgáltuk, milyen állapotban vannak a buszmegállók, hogyan fest az épületek és környezetük rendezettsége. Az összkép nem szívderítő... — Nagyon mélyre ásott, a szó konkrét és átvitt értelmében is. Elmondhatja, hogy szerkezetében, részleteiben, anyagi és szellemi összetevőiben látja és érzi a Szigetet. Csodás dolgokat lehet felfedezni, amit a kiilső szemlélő sohasem vesz észre. Mindezek birtokában határozott a Margitsziget sorsának alakulásáról? — Ezek az ismeretek hozzásegítettek az alapelvek megfogalmazásához. Vagyis ahhoz a fölismeréshez, mi legyen a Sziget funkciója. Itt van egy isteni adottságú hely, természetes határokkal, amit körbenőtt a város. Az egy lakosra jutó zöldterület Budapesten kevés, átlag 8,9 négyzetméter, de a belső kerületekben csak néhány tenyérnyi. Még riasztóbb, hogy a 295 hektárnyi közparkból mindössze átlag 1,47 négyzetméter jut egy fővárosira, ami egyötöde az OÉSZ-normának. Kialakult a meggyőződésünk, hogy — bár sokféleképpen lehetne hasznosítani — a Sziget legyen védett zöldterület. Ez elemi feltétele élővilága megmentésének. Első nekifutásra, persze, mégsem lehetett kitelepíteni a rajta levő intézményeket. — Tehát a terület szerkezeti hasznosításával kellett megoldania a feladatot? — Úgy van. A Szigetet a 2,7 kilométeres főút lényegében kettévágja. Az 1969-es fejlesztési javaslat (Fővárosi tanácsi határozat a Margitsziget és a Hajógyárisziget egyeidejű fejlesztéséről. A programban kijelölt feladatok zöme azonban nem valósult meg; számos javaslat ma is aktuális. — A szerk.) egyik alapkoncepciója volt, hogy ezt az utat „húzzuk" ki a budai partra, s így a Sziget egységessé válik. Ám ez az útvonal elkerülné az ottani intézményeket, sok-sok bekötő út szabdalná szét a parkot. Még nagyobb baj, hogy megszüntetné a vízparti kapcsolatot, ami alighanem képtelenség lenne. A mostani terv alapelve, hogy a Dunaparton jól használható, kellemes sétányok vezessenek. A Margit híd felől indulva, a Budára néző part a sportzóna; így alakult ki, ezt a rendet nem lenne célszerű — és nem is nagyon lehetne — alapvetően megbolygatni. A program szerint megszüntetnénk a Dózsa-teniszstadiont, erre itt valóban nincs szükség. Fele részben életveszélyes rom, ugyanakkor jelentősen növeli a nemkívánatos gépkocsiforgalmat, hiszen egy-egy versenynek általában 2500 nézője van. Vitatható a XIII. Kerületi Tanács napközis táborának ottani elhelyezése is. Befogadóképességét 500 gyermekre méretezték, ám rendszerint ezernél többen tartózkodnak itt, nagy a zsúfoltság, ami a gyerekeknek sem tesz jót. Csak nyáron működik, az év hét-nyolc hónapjában teljesen kihalt a másfél hektáros, kerítéssel lezárt parkterület. Nem a funkciója, hanem szerkezeti elhelyezkedése miatt kellene innét kitelepíteni, olyan szűkös a terület, hogy lehetetlenség miatta a Sziget északi részét összekapcsolni az ősparkkal. A sportzónában vitatott volt az Úttörőstadion helyzete, az 1969-es program például kitelepítésre javasolta. A közelmúltban szépen rendbe hozták, meglehet, kérdéses, hogy a korábbi érvényes határo-A SZIGET 2i