Budapest, 1988. (26. évfolyam)

7. szám július - PESTI TÜKÖR

pesti tükör „Uj" pest-budai cégérek TETTAMANTI BÉLA rajza Újjáépül a Gyermekszínház Az Arany János Gyermekszínházat magában foglaló épület több mint nyolcvanesztendős, s jóllehet, napjainkig megélt néhány átalakítást (eredetileg mulatónak tervezték) és javítgatást, az épület állaga ugyancsak leromlott. Ezért is szerepel a Fővárosi Tanács VII. ötéves tervi felújítási feladatai között a színház teljes rekonstrukciója. Az épület felújítására négy beruházási program készült. Az első változat szerint a színház a jelenlegi helyén (VI. kerület, Paulay Ede utca 35.) marad. A mögötte levő, Majakovszkij utca 38. sz. ház belső udvari szárnyát — ahol 21 lakás van — lebontják, s a felszabaduló területen kapna helyet a színház üzemi épülete: az igazgatóság, az öltözők, a próbatermek és a díszletraktárak. A színház mellett levő két lakóház földszinti és pincehelyiségeinek felhasználásával bővítik a színház fogadóterét. Átépítik a nézőteret és a színpadot is. A látási és akusztikai viszonyok javítása miatt a nézőtér befogadóképessége 36 férőhellyel csökken, 489 néző számára lesz hely. A színpad hátsószínpadi térrel bővül, és új zenekari árkot építenek. Ez a megoldás — prognosztizált áron — 350 millió forintba kerül. Az építkezés ideje alatt a színház a XIII. kerületi József Attila Művelődési Házban (a férőhelyek száma 352) vagy a X. kerületi Pataky István Művelődési Házban (a férőhelyek száma 450) működhetne ideiglenesen az 1988/89-es, illetve az 1989/90-es évadban. A második felújítási változat a fentiekkel csaknem azonos műszaki megoldással, de két ütemben tervezte a rekonstrukciót. Ennek azonban üzemviteli hátrányai lennének (például kétszeri ki- és visszaköltözés), ezenkívül az áremelkedések folytán megnőnének a második ütem költségei. A harmadik változat a VII., Dohány utca 44. sz. alatti, volt Hungária fürdő épületét kívánta felhasználni, mely évtizedek óta üresen áll, mert az itt működött Tarka Színpad megszűnt. Ez valójában egy csaknem teljesen új színház építését jelentette volna, mégpedig igen magas — 651 millió forint — költséggel. A negyedik változat szerint a (jelenleg rossz állapotban levő) Városmajori Színpad lehetne a Gyermekszínház új otthona. Korszerűsítésére a Könnyűipari Tervező Vállalat három változatot is kidolgozott ugyan, ám a végrehajtó bizottság úgy ítélte meg, hogy a tervek —éppen a kettős funkció fenntartása miatt — nem gyermekszínházra vonatkoznak, ráadásul ez is igen drágán, 648 millió forintból lenne megvalósítható. így esett a végrehajtó bizottság választása a legkedvezőbb költséget és ütemezést ajánló első változatra, mely összhangban van a VI. kerületi tömbrehabilitációs munkákkal is. A felújításra a versenytárgyalást meghirdették; az építkezés kezdete 1988. július 1., a befejezési határidő, a tervek szerint, 1990. július 1. (o. i.) Városházi mozaik Jövedelmező-e a világkiállítás Tart a vita: jövedelmező-e a Béccsel közös rendezésben tervezett világkiállítás. Városházi illetékes helyen úgy vélik, hogy mindenképpen jövedelmező, előbb-utóbb busásan megtérül a befektetés. A kérdés csak az: milyen gyorsan és hogyan? Miért versenyeznek a megbízásért a nagyvárosok? Mert óriási üzlet. Legnagyobb hasznát az idegenforgalom és a vendéglátás látja — már a készülődés idején. Hiszen a közös rendezés híre is általános érdeklődést keltett. De a jó szervezés megalapozhatja a kereskedelem fellendülését, a művelődési és a szórakozási lehetőségek bővülését. Nálunk megkönnyíti a felkészülést a „nagy évtized". 1990-ben Mátyás király, 1995-ben a honfoglalás, 1998-ban a 48-as forradalom, majd az államalapítás évfordulója lesz. Kisebb-nagyobb kiállítások egész sora készül, s közben megtartják a magyarok világtalálkozóját. Vagyis a tervezett szállodák már 1995 előtt megtölthetők, a világkiállítás csarnokai pedig később is jól hasznosíthatók. A XXI. század elején Úgy számítják, hogy Budapesten a XXI. század elején nyolc olyan kerület lesz, ahol a lakosság száma meghaladja a százezret. Ha csökken is a XI. kerület lakóinak száma, a dél-budai negyed továbbra is megtartja elsőségét — több mint 150 ezer fővel. Második Zugló, harmadik Óbuda és vidéke lesz. A belvárosi lakók száma jelentősen csökken. Várhatóan 36 ezren élnek majd a legkisebb budapesti kerületben. A II. kerület gyarapodását főként az magyarázza, hogy a nagyobb jövedelmű családok a dombok lejtőin kívánnak építkezni, viszont a XII. kerületben már elfogyott a hely. A IV. kerület lakóinak számát a Káposztásmegyeren folytatódó építkezések növelik, és így Újpest népessége is átlépi majd a százezres határt. Hasonlóan Pesterzsébet is. Újabb terjeszkedésre van mód Pestlőrincen és Csepelen. Kőbánya viszont megtelt, s a zsúfoltság miatt erősödhet az elvándorlás. Egyetemi város Budán, az egyetemi város terve nem új. Már korábban is megjelentek különféle elképzelések. Ha most sokat hallhatunk az ötletről, annak magyarázata az: a felsőoktatási lehetőségeket bővíteni kell, s erre Lágymányoson vannak a legkedvezőbb feltételek. Az egyetemi város gondolata az évek során gazdagodott. Ezt a dél-budai városrészközpont is szükségessé tette. Nem kizárólag oktatási intézményeknek kívánnak itt otthont adni. Fejlesztik az egész kerület művelődési életét is. Ezért a készülő tervben megtalálható a színház, tornacsarnok, uszoda és könyvtár terve is. Mindez sürgeti ugyanakkor a bevásárlóközpont és a közlekedés hálózatának megújítását. A Moszkva tér jövője Sok vitát keltett a legutóbbi esztendőkben a Moszkva tér jövője. Valójában még az sem dőlt el, meddig terjed a közép-budai városrészközpont. Csupán a nagy múltú tér alkotja-e, vagy ide kell számítani a budai nagykörút egy részét a Vérmező és a Margit híd között, sőt, a Várat is? Az élet választ ad. A hegyvidék és a Rózsadomb lábánál végig a körúton gyorsult a kereskedelem fejlődése, és megnőtt az irodai munkahelyek száma. S aligha választható el innen a Vár, mint vendéglátó és művelődési központ. S mi lesz a Moszkva téren? A legfontosabb a közlekedés rendezése. Az új elképzelés szerint nagyáruház helyett változatos bevásárlóhely nyílik. Addig pedig várják, hogy a különféle vállalkozók felfedezzék Közép-Buda nagy lehetőségeit. Irodai központ a Hungária körúton A Hungária-gyűrű építése folytatódik, és a századvégi főváros egyik legnagyobb hatású beruházása lesz. Megszünteti a belső zsúfoltságot, és a főút mentén, Angyalföldön és másutt új fellendülést bontakoztat ki. Ennek feltétele, hogy a gyorsvillamos elérje délen az új hidat. Az egyik új ötlet: legyen irodai központ a Hungária körúton. Jól megközelíthető hely, és itt még viszonylag olcsó az építkezés. Érthető, hogy a legtöbb vállakozó a Belvárosban szeretne megtelepedni. Erre azonban kevés mód kínálkozik. Arról már fölösleges vitatkozni, kell-e most irodákat építeni. Az új gazdasági jelenségek ezt megkövetelik. Ha a vállalkozók nem találnak elég helyiséget, vesznek, esetleg kibérelnek irodának — lakásokat. Az ötödik földalatti vasút Készül az ötödik földalatti vasút terve. A legutóbbi viták módosították a korábbi elképzeléseket. Ez természetes, hosszú a tervezés útja, sok érdek ütközik. Ami nem változik: a leghosszabb vonal Óbudáról indul és a Sziget alatt halad át Pestre. Ami új: nem a negyedik — dél-budairákospalotai — pálya köti össze majd Budafokot Pesttel, hanem az ötödik. A negyedik Gazdagrétet kapcsolja be a forgalomba. Az ötödik, vagyis az óbudai-budafoki vonal útját meghatározza, hogy az észak-déli földalatti vasúttal az Élmunkás téren, a keletnyugatival pedig a Baross téren találkozik. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 4