Budapest, 1988. (26. évfolyam)

6. szám június - A piac olyan, mint az élet

Tágas, nagy terekre volt szükség, jó közlekedési lehetőségekkel, sok árusítóhellyel, jó fényviszonyokkal, higiéniai feltételekkel. A Nagycsarnok területe 10400 négyzetméter, homlokzata hatvan méter széles, főcsarnoka — amely mögött külön tér szolgálta a baromfikereskedelmet — százötven méter hosszú. A Rákóczi téri csarnok 5250, a Hunyadi téri 2140, a Hold utcai 2640, az István téri 4030 négyzetméter alapterületű. Mindegyik csarnokot alápincézték — raktárak, hűtőkamrák számára —, a Nagycsarnokban karzatok is bővítették az eladóteret. Egyetlen célravezető technikai megoldásnak a vasszerkezet kínálkozott, s a látványt ma is a gótikus bordák ívelését idéző fémváz határozza meg. Ezen alapul a vásárcsarnok esztétikuma — no meg az ablaksorokon, amelyeket lehetőleg több szintben helyeztek el, s a fagyállóra égetett téglán, terrakottán, amellyel a külső-belső vakolt falfelületet tagolták, díszítették. A tágas térben szinte súlytalanul lebegett a vasszerkezet, a fény szinte ugyanolyan erős volt, mint odakinnt, s e tágas, világos — szükség esetén villannyal megvilágított — tér legalsó régiójában, odalent a földön, emberek százai, ezrei nyüzsögnek. A Tolbuhin körúti csarnok precíz tervezője szerint a nagybani árusok mellett több mint ezer hely jutott a kicsiben árulóknak. Kilencven a húsosoknak, 250 az egyéb élelmi-A Tolbuhin körúti Nagycsarnokban 28