Budapest, 1988. (26. évfolyam)

6. szám június - Szilágyi Ferenc: Hálafal a Lukácsban

Hálafal a Lukácsban A Lukács fürdő csodálatos platánjai alatt (voltaképp már csak ezek az igazán sértetlen s változatlan szépségű műemlékek itt), Szent Lukács csavart barokk oszlopon álló szobra mellett húzódik a „hálafal" a márványtáblákkal, amelyek ma is megmegállítják a fürdőzőket, bel- és külföldieket egyaránt, mivelhogy a magyartól a németen, a szerben, a románon, az angolon át a franciáig s az arabig számos nyelven magasztalják a víz gyógyító erejét. Lassanként százéves idegenforgalmi ritkaság lesz a platános udvaron a „hálafal", amelyen betegek helyezték el márványtábláikat felgyógyulásuk örömére. Jelenleg harmincöt márványtábla található itt, nem egészen megnyugtató védettségben. Régebben, állítólag, több volt. A legkorábbi tábla a millennium idejéből, a legkésőbbi 1942-ből való. Nem is annyira szövegük érdekes, hiszen szinte kivétel nélkül a gyors és csodálatos gyógyulásért hálálkodnak, mint például az egyik legkorábbi is: „Hosszú szenvedés után súlyos betegségtől ezen források szabadítottak meg. Szolgáljon e tábla felgyógyulásom emlékére örök tanúságot. 1897július havában, Hoffenreich Zsigmondné szül. Löfßer Minna, gyáros neje Budapesten". S a táblaelhelyezők társadalmi, foglalkozás szerinti megoszlása is igen érdekes: van a hálálkodók között győri magánzó, pesti háztulajdonos, „m.á.v. felügyelő neje", a „Budai Légszeszgyár pénztárnoka", kézdivásárhelyi fakereskedő, kecskeméti anyakönyvvezető neje, budapesti állatorvos, főgimnáziumi tanár, i>erzászkai körjegyző, ácsteszéri főjegyző neje stb. Nem kevésbé érdekes és tanulságos a táblarakók nemzetiségi megoszlása sem: van köztük németül hálálkodó lembergi orvos (dr. Don Wallach 1899-ben), orsovai ügyvéd (Petru Cálciunariu, aki 1900-ban anyanyelvén vésette kőbe háláját; s ugyanígy J. Ivanescu Ram-Saratból). Van szerb feliratú hálatábla (Milica Jakavicsevától 1906-ból), angol nyelvű New Yorkból („The miracolous springs of the St. Luka thermal bath have completely cured me of my pain. As a token of my deepest gratitude towards the curative powers of these springs I offer this tablet. Mary Davis. New York. 1937." — Vagyis: „A Szent Lukács gyógyfürdő csodálatos forrásai teljesen meggyógyítottak fájdalmamtól. A források gyógyító ereje iránt érzett legmélyebb hálám jeléül ajánlom fel ezt a táblát.") A legkülönlegesebb kétségkívül az, amelyet az egyiptomi Antoins de Chedid helyezett el arab nyelven 1936-ben. Az arab felirat alatt kis fémtáblácskán még két éve úgy-ahogy kibetűzhető volt a magyar jelentés: „A Szent Lukács fürdő négy hét alatt makacs, több éven át tartó reumámból és ischiasomból kigyógyított s egészségesen térek vissza hazámba. Hálás köszönetemjeléül..." Az utolsó szavak már akkor is olvashatatlanok voltak, s azóta a magyar fordítást rögzítő kis réztábla végleg eltűnt. Míg a táblák szövegét jegyezgettem, odalépett hozzám egy Lukács-szektatag (néhány évtizede még írók, művészek törzshelye volt a Lukács uszoda), s elmondta, hogy a háború előtt kétszer ennyi tábla volt itt, de az arisztokrata fürdőzők hálatábláit eltávolították. Bíztatott, hogy érdeklődjem sorsukról a fürdőigazgatóságon. Megtettem. De csak annyit tudtam meg, hogy a fal a háború alatt megsérült, s 1946 után, mikor helyreállították, valóban lekerült onnan a táblák egy része, de hogy mi lett a sorsuk, azt nem tudta megmondani senki. Legutóbb Buza Péter, a Magyar Nemzet munkatársa, a főváros történetének árgus szemű kutatója fölfedezte az egykori Diána fürdő szobrait. Hátha ezekről a táblákról is tud valaki? S hátha visszahelyezhetők? Hiszen a beteg akkor is beteg, ha arisztokrata, s az idegenforgalmi propagandafüzetekben nyom annyit a latba — kivált külföldön — egy osztrák vagy angol királyi herceg véleménye a források gyógyító erejéről, mint egy hazai magánzóé. Talán lehetne új táblákat is elhelyezni. Hely még van, s remélhetőleg a források gyógyító ereje sem csökkent. Ámbár — s ez is ide tartozik — helyeztek el márványtáblákat az utóbbi időben is a Lukács fürdőben; például ilyen felirattal: Női zuhanyozó, illetve: Medencék, Mosdók. Igaz, ezek egy része ma már le van takarva „A zuhany életveszély miatt zárva!" feliratú papírlappal. A másik márványtáblára pedig ráragasztották a biléták kötelező használatáról szóló, több nyelvű felhívást. Vagyis van márványunk, ha előkelősködni akarunk. Régebben szép fehér zománctáblákra írták föl zöld betűkkel: „Feljárat a napozóhoz" — s azt is el tudta olvasni mindenki. SZILÁGYI FERENC 20