Budapest, 1988. (26. évfolyam)

6. szám június - Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes: Tiszteletfák a Népligetben

nak, hogy alakítsák parkká. Ehhez azonban faiskolára volt szükség. Ezt a kezdeti lépést örökíti meg a Planetárium főbejáratánál lévő, 1873-ban felállított tábla: ,,A fővárosi hatóság Ilenczfalvy Sárkány József képviselő indítványa folytán ezt az ültetvényt alakította az 1868-dik évben". A faiskola „növendékeit" — platánokat, hársakat, ostorfákat, kőrisfákat, juharokat — csak 1890-ben kezdték kiültetni. Az első parkterveket Petz Ármin készítette 1868-ban. Szökőkút, dísztó szigettel és híddal, hangversenyterem szerepelt a rajzokon, de a sok szép elgondolás pénzhiány miatt sohasem került megvalósításra. A három ideiglenes vízmű egyikét az 1892-es kolerajárvány idején telepítették a Népligetbe; napi 800-1200 köbméter tiszta, szűrt vízzel látta el a ligettel szomszédos Tisztviselőtelepet. Ilsemann Keresztély, a városi kertészet új vezetője 1893-1896 között, a kor divatja szerint, angol kertet formált a parkból. Ellátta vízvezetékkel, kocsi- és sétautakat épített. Ötszáz fajtát és fajt ültetett lombhullató fákból és cserjékből. Nagy vonalakban ekkor alakult ki a Népliget mai képe. A századforduló idején és az ezt követő időkben a Népligetben sorra létesültek sporttelepek. Az Építők mai tenisztelepe a szomszédos Tisztviselőtelep Torna Egyletéé volt. Az 1920-as években autó- és motorversenyzés céljára alakították át az első néligeti körútat. A Ganz-MÁVAG sporttelepét és stadionját a harmincas években építették. A század második évtizedében a különféle sportlétesítmények építése miatt (nemegyszer indokolatlanul) sok fát kivágtak. Ekkor csatolták a Népligethez az Üllői és Ecseri út sarkán lévő, a Szent Kereszt-templomot körülvevő hangulatos kertet. A Népliget nevezetességei között első helyen szerepelt a Mutatványos tér. Szerepköre hasonlított a városligeti Angol Parkéhoz. A mutatványosok és cirkuszosok 1920 után telepedtek le itt, s külön egyesületet alakítottak. A száz-valahány épületben volt barlangvasút, cirkusz, műszínkör, két bábszínház, dodgem, kilenc céllövölde, négy vendéglő, kilenc hajóhinta és tizenkét körhinta működött itt. Megépült Európa második legnagyobb hullámvasútja, mely „A Kárpátoktól egészen az Adriáig" tartott, míg veszélyessége miatt le nem bontatták. A háború nem kímélte a Népligetet sem: megsérült, elpusztult sok értékes fa, és megrongálódtak a Mutatványos tér „házai". A fákat gyógyítgatták, a mindjobban tönkremenő épületeket pedig — kettő kivételével — 1950-ben lebontásra ítélték. A Népliget történetében a rendezési tervek korszaka következett. Az első 1956-ban készült, a másodikét 1963-ban a liget gazdája, a X. Kerületi Tanács szorgalmazta. 1969-ben egy kiebb fajta beruházási terv készült, 1970-ben a Fővárosi Tanács írt ki rendezési pályázatot. A tervekből, talán költséges voltuk miatt, csak igen kevés valósult meg, azért a liget fokozatosan gazdagodott. 1971-ben nyitotta meg kapuját a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat négyszáz személyes Planetáriuma. 1973-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulóján Centenáriumi parkot létesítettek, ahol a megyék képviselői fákat ültettek. 1977-ben Linné-kertet létesítettek, 1978. január 10-én, Linné halálának 200. évfordulóján a Fővárosi Kertészeti Vállalat emléktáblát állított a tudományos növényrendszertan megalapozójának emlékére. * A hatalmas park kulturális értékeinek, növényzetének nemcsak védelmezői a Fővárosi Kertészeti Vállalat dolgozói, hanem igyekeznek azt gyarapítani is. A kipusztult, ritka fafajták helyett újakat ültetnek. Felvetődött a gondolat, hogy új fákat telepítenek egy-egy jeles botanikus emlékére. Pesti László ezeknek az ún. tiszteletfáknak a pártfogója, eddig több mint harminc tiszteletfa gazdájának neve szerepel a listáján. Másik javaslata, hogy a Népliget névtelen útjait-sétányait — az eligazodást megkönnyítő — a magyar botanika jeles művelőiről nevezzék el. Pesti László 1982-ben nyújtotta be javaslatait a Hazafias Népfront X. kerületi bizottságának, ahonnan 1987 májusában érkezett meg a válasz — nyilván sok hivatalt s fórumot megjárt. Ám dr. Bencsák Lászlóné levele szerint a névadás nem olyan egyszerű, mert a Népligetről nincs pontos térkép. A kerületi tanács illetékes osztálya szerint mintegy kétmillió forintba kerülne az elkészítése. A kitűnő szakembert — aki úgy ismeri a ligetet, mint a tenyerét — mindez nem tántorította el, egyedül nekilátott a térkép megrajzolásának (mindössze a Természettudományi Múzeum erkölcsi támogatására számíthat), s bizakodik, hogy az év végére befejezi. Ám, ami biztos, az biztos, felajánlotta, hogy aki a tiszteletfák és a sétányok elnevezésének ügyét felkarolja, „annak névre szóló" tiszteletfát ültetnek a Népligetben. Az ötletet kedvesnek, hasznosnak tartom. És támogatom. Meglehet, a tiszteletfa reményében? Bízom benne, hogy még sokan hagyják magukat ily módon „lekenyerezni". Ha netán a Népliget „betelik", akad még hely faültetésre a fővárosi utcákon, tereken, parkokban, ligetekben, erdőkben. DR. BERÉNYI ZSUZSANNA ÁGNES 19