Budapest, 1988. (26. évfolyam)

6. szám június - PESTI TÜKÖR

Teraszok, pavilonok, kerthelyiségek Az idei tavaszi-nyári szezonban a vendéglátó vállalatok, az elmúlt évekhez hasonlóan, mintegy kétszáz teraszt nyitottak a fővárosban. Egy részük már hetek óta fogadja a vendégeket, s az időjárástól függően folyamatosan nyílnak meg a többiek is. A teraszok nemcsak a főváros hangulatos színfoltjai, hasznosak a vállalatoknak is, hiszen különösebb befektetés nélkül mintegy negyven százalékkal növekszik az éttermek, vendéglők, presszók területe. Az engedélyeket a kerületi tanácsok a közlekedésrendészettel közösen adják ki, ügyelve arra, hogy a járdán, téren létrehozott pavilonok, fedett dobogók ne rontsák a városképet, ne akadályozzák a forgalmat. Helyenként a műemlékvédelem is beleszól abba, hogy az adott helyen terasz vagy kerthelyiség létesíthető-e. A Belvárosi Vendéglátó Vállalat az V., VI. és a XIII. kerületben, összesen csaknem 80 teraszra kért és nagyobb részt kapott engedélyt. A teraszok egy részét az elmúlt évben megnyitott új vendéglátóhelyek előtt alakították ki. A Belvárosban, a Harmincad utcában az Arany Bárány, a Kristóf téren az Otard konyakbár most nyitott először utcai teraszt. A Kelet-pesti Vendéglátó Vállalat éttermei, presszói előtt a VII., VIII., X. és a XVII. kerületben mintegy 35 teraszt létesítettek ebben a szezonban, de gondjaik is akadnak. Egy rendelkezés szerint az aluljáró jellegű tereken nem alakíthatók ki ilyen részlegek, ezért a Keleti pályaudvar nyitott aluljárójában sem adtak engedélyt a Metró presszó teraszának megnyitására. Ugyancsak gondot okoz a vállalatnak a népligeti Három Tölgyfa nyári vendéglő, amelyet a jelenleg tatarozás alatt álló Zalka Máté téri önkiszolgáló étterem üzemeltet. így a Három Tölgyfa kiszolgálásához, ellátásához nincs konyha. Ezért másik üzemeltető egységet keresnek, hogy megnyithassák a Népliget egyetlen nyári vendéglátó helyét. A Dél-budai Vendéglátó Vállalat az I., II., XI., XII. és a XXII. kerületben összesen 41 teraszt alakított ki. Újat nem létesítettek, s pillanatnyilag kétséges a Bartók Béla úti Mészöly söröző utcai dobogójának sorsa is. A vállalat működtette hosszú éveken keresztül a várbeli Tóth Árpád sétányon lévő vendéglátó pavilont is, ám azt néhány évvel ezelőtt, műemlékvédelmi szempontok miatt, le kellett bontani. Mivel a környezetbe illő stílusú pavilon hárommillió forintba kerülne, és erre nincs pénzük, a pavilon jövője egyelőre bizonytalan. M. Iskolaegészségügyi vizsgálat Az elmúlt öt esztendőben — a demográfiai hullám hatásaként — a fővárosban növekedett a serdülőkoriak száma. A 14-18 éves fiatalok egészségvédelmének szervezettebbé tételére a Fővárosi Tanács Egészségügyi Főosztálya ifjúságai orvosi hálózatot alakított ki, mely az elmúlt tanévben 147 intézmény tanulói számára biztosított egészségügyi ellátást, gondozást. Az ifjúsági orvosok végzik a kötelező és egyéb szűrővizsgálatokat is. A Heim Pál Gyermekkórházban ifjúsági osztályt létesítettek a serdülő korosztály gondozására. Az ijfúsági orvosi szolgálatot 45 gyermekgyógyász szakorvos és ugyanennyi védőnő látja el. Egy ifjúsági orvosra átlagosan 2250 tanuló jut, természetesen ettől az átlagtól vannak lényeges eltérések a főváros területén, ami az új lakótelepek építésével, illetve a belső kerületek „elöregedésével" függ össze. A gyermekkörzeti-orvosokkal, védőnőkkel igen szoros az ifjúsági orvosi szolgálat kapcsolata, mely egyik fontos feltétele a hatékony egészségügyi munkának. A középfokú intézmények oktatási-nevelési terve magában foglalja a serdülőkorúak egészséges életmódra nevelésének, szexuális felvilágosításának és családi életre való felkészítésének programját is. A nevelési tanácsadók a 14-18 éves korosztály problémáival foglalkoznak, s az ifjúságvédelmi felelősök útján közvetlen kapcsolatot tartanak az oktatási intézményekkel. Számottevő azonban azoknak a fiataloknak a száma, akik 16-18 éves korukban már nem tartoznak semmiféle iskolatípushoz, dolgoznak, vagy alkalmi munkát vállalnak, vagy egyáltalán nincs munkahelyük. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság az iskolaegészségügy helyzetét vizsgálta az 1985/86-os, valamint az 1986/87-es tanévben. A III., a VI., IX., XIII., XVII. és a XIX. kerületi népi ellenőrzési bizottság közreműködésével 21 általános és 17 középiskolában felmérést végeztek a vizsgálatba bevont kerületek ellátásáért felelős gyermekegészségügyi szolgálatoknál. Megállapították, hogy az általános és középfokú intézmények tanulóinak életkörülményeiben, egészségügyi állapotában nem következett be kedvező változás. A családok életmódjára a kevés mozgás, a korszerűtlen táplálkozás, az egészségre káros szokások elterjedése a jellemző. A válások magas száma miatt csökkent a család nevelő ereje, s ezeket a hátrányokat az iskolai környezet, a pedagógiai nevelőmunka sem tudja ellensúlyozni. Nem sokat javultak az utóbbi években a gyermekek iskolai oktatásának körülményei sem, az egész napos elfoglaltság, a mozgásszegény életmód, a pihenési, kikapcsolódási lehetőségek hiánya a jellemző. Á környezeti körülmények gátolják a fiatalok egészséges életmódra nevelését, a helyes készségek és szokások elsajátítását. Az egészségügyi munka hatékonysága érdekében a tanács végrehajtó bizottsága megbízta az Egészségügyi Főosztályt, hogy dolgozza ki a serdülők szűrővizsgálatának szabályzatát, a gyermek- és ifjúsági orvosi körzetek további arányosításával javítsa az orvosi és védőnői munka feltételeit. A Fővárosi Sporthivatalra az a feladat vár, hogy még hatékonyabban támogassa az ifjúsági szabadidős programok szervezőit, és segítse elő újabb diáksportegyesületek alakítását. (o. i.)