Budapest, 1988. (26. évfolyam)

4. szám április - PESTI TÜKÖR

Új" pest-budai cégérek TETTAMANTI BÉLA rajza Gondoskodás az idős emberekről Tálalókonyhák segítik az idős emberek ellátását a főváros XX. kerületében. Jelenleg két konyhából 530 idős ember jut rendszeresen életkorának megfelelő, kímélő ételhez. A két tálalóba a Junior Vendéglátó Vállalat e célra berendezett, csak időseknek főző konyhájából szállítják a menüt. Az étlapot a Jáhn Ferenc Kórház diétás nővéreivel és a kerületi gondozási központ dolgozóival konzultálva állítja össze a vállalat. A Vágóhíd utcában egy részben kihasználatlan bölcsődéből alakították ki a kerületi gondozási központot és az első tálalót. Később a Nyír utcában egy iskolai helyiséget felhasználva adták át a második konyhát. A Vágóhíd utcai épületben az ebédvitel mellett lehetőség van arra is, hogy a környékbeli idős emberek helyben fogyasszák el az ételt. Az ebédek nagy részét viszont mindkét tálalókonyhából tiszteletdíjas gondozónők és, a tanácsok által kötött szerződés alapján, a Boy Szolgálat juttatja el a rászorulóknak. A hetven, társadalmi munkában működő aktivista 200, a Boy Szolgálat 250 lakásba látogat el naponta az ebéddel. Az aktivisták nemcsak ebéddel látják el rendszeresen a rászorulókat, hanem a takarításban, bevásárlásban, ápolásban is segítenek a 17 hivatásos gondozónőnek. A Boy Szolgálat öt, csak erre a feladatra használt gépkocsijával szállítja a diétás menüt. A gondozási központ azt tervezi, hogy az év során két újabb tálalókonypesti tükör hát nyit a kerületben. Soroksáron, a Marx Károly úti Idősek Klubja mellett kaptak erre a célra egy IKV-ingatlant, hamarosan megkezdődhet az átépítés. Itt, az elképzelések szerint, a második félévtől adnak ki ebédet. Egy kihasználatlan óvodából és egy IKV-lakásból alakítja ki még az idén a Marót utcában a kerület újabb idősek klubját. Ebben a klubban is helyet kap majd egy gerontológiai tálalókonyha. A négy konyhával először hétszázra, később kilencszázra növelhető az időseknek kiadott ebédek száma. (m. t.) Városházi mozaik Budapesten találkozik a világ magyarsága A honfoglalás 1100. évfordulóját előkészítő társadalmi vitában nagy érdeklődést keltett a Budapestben megjelent javaslat: 1995-ben rendezzék meg a magyarok világtalálkozóját. Az ötlet azóta mindenütt általános támogatást kapott, hiszen a századvégi ünnepségek és a világkiállítás alkalmából a határokon túlról sokan szeretnének hazalátogatni. A szervezés elve: Magyarország népünk minden fiának — bárhol is él, s bármily okból is került messze — szülőföldje. S ha az új helyen új hazára is lelt, családja gyökerei mindenképpen a Duna-Tisza vidékéig nyúlnak. Ezért várjuk a második, a harmadik nemzedéket is. A távol élők közül máris többen bejelentették, hogy részt kívánnak venni a készülődésben, támogatják erkölcsileg és anyagilag. Ez azonban csak úgy bontakozhat ki, ha átfogóbb és részletesebb ismertetést kapnak az elképzelésekről. Nemzeti kegyhely Hol legyen a nemzeti kegyhely, ahová mindig elzarándokolhatnak majd a hazalátogatók, s amely mint jelkép összeköti a világ magyarságát. A vitában sok nézet csapott össze, és a döntés fontosságát jelzi az eszmecserék hevessége is. A középkorban volt ilyen kegyhely: Árpád sírja, Fejérhegyháza a mai Óbudán. Győrffy György és mások szerint ennek jól megállapítható helye a Bécsi út és a Vörösvári út találkozására. Viszont gondot okoz, hogy eddig semmilyen emlék nem került itt elő, vagy amit korábban találtak, az eltűnt. Mégis Óbuda egész története Fejéregyháza mellett szól. Itt építhető meg a megfelelő új képzőművészeti vagy építészeti alkotás. Ehhez és a Honfoglalók kertjéhez a Bécsi út mentén bőven van szép és szabad terület. Termel a „gondolatgyár" Budapesten és Bécsben működni kezdett — az osztrák sajtó kifejezésével — a „gondolatgyár", hogy a világkiállítás tartalmát meghatározó elképzelésekkel árassza el a tervezőket. A magyar főváros sok tekintetben előnyben van. A honfoglalás és az államalapítás évfordulója megkívánja, hogy megismertessük: mit adott népünk a világnak 1100 év alatt. Ez növelheti a látogatottságot, de befolyásolja a kiállítás jellegét is, erősítve történelmi szemléletét. íme, mutatóba az elvi ötletekből. „Ember és emberség", „Ember és szépség", „Ember és alkotás", „Ember és természet", „Ember és művészet". A címek jelzik, hogy a műszaki és tudományos újdonságokkal együtt milyen nagy hely jut a szellemi és erkölcsi értékeknek. Népek kincsei Elkezdődtek a tanácskozások arról is, hogyan valósítsák meg a világkiállítás egy-egy rendezési elvét. Az Ember és szépség vagy az Ember és művészet gondolatát fejezhetné ki a Népek kincsei című bemutató. Magyarország földjén, a honfoglalás előtt sok nép járt. Egyebek között hosszabb ideig tartózkodtak itt kelták, rómaiak, hunok, langobardok, avarok, frankok. Emlékeiket feltárták. Eközben több aranylelet is napvilágra került. E-lég csak Nagyszentmiklós, Óbuda vagy Nagyszéksós kincseire utalni. A hatalmas történeti és művészeti érték egy része itt kerülne először a nyilvánosság elé, köztük más országban őrzött aranytárgyak is. Nagy gond lesz a roppant kincs megőrzése. De ez is a legnagyobb biztonsággal megoldható. Óbuda, Kőbánya, Dél-Buda Továbbra sincs még döntés: hol legyen Budapeseten a világkiállítás. Az első javaslat Óbuda volt. A táj csodálatos, de a megfelelő közlekedés megépítése nagyon sokba kerül, s a terület egy részét már beépítették. Alkalmasabb Óbuda a vendéglátás központjának. A kiállítási hagyományok miatt ajánlották Kőbányát. Itt a közlekedés — a földalatti vasút közelében — viszonylag kisebb beruházással fejleszthető. De a vitában meggyőző ellenérvek is elhangzottak: épp most ne használnánk ki a főváros természeti adottságait, amikor idejön a világ...? Az új javaslat Dél-Buda, a Budaörsi út mentén Őrsöd tája. A város most erre terjeszkedik. A környék szép, hely még van. A következő feladat a XXI. századi tömegközlekedés megteremtése. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 4