Budapest, 1988. (26. évfolyam)
4. szám április - PESTI TÜKÖR
pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Tanácsi kölcsön lakásvásárláshoz A lakásvásárlás feltételeit javítja, a családalapítást segíti a helyi tanácsoktól igényelhető kedvezményes kölcsön. Budapesten, az I. kerületben 1984 októbere — e kölcsönforma bevezetése — óta száztizenegyen kaptak átlagosan 155 ezer forintos hitelt. Anyagi körülményeikre tekintettel tízen részben vagy teljesen mentesültek a kölcsön-visszafizetési kötelezettség alól. A kedvezményes hitelre, támogatásra felhasznált több mint 23 millió forintot a Fővárosi Tanácstól átutalt céltámogatásból, illetve bankhitelek felvételével fedezte a kerületi tanács. A rendelkezésre álló összeg igazságos elosztása érdekében a tanács szociálpolitikai csoportja minden esetben alaposan megvizsgálta az igénylők életkörülményeit. E munkában részt vett a lakásügyi osztály mellett tevékenykedő társadalmi bizottság is. Kölcsönt csak kivételes esetben javasoltak, akkor, ha a család egy főre jutó jövedelme meghaladta a 3800 forintot, valamint amikor a jogos igénynél nagyobb lakás vásárlásához, építéséhez kellett a segítség. Az I. kerületben arról is határoztak, hogy rendszeresen megvizsgálják a lakásvásárlásra, -építésre felvett bankkölcsön után magas kamatot fizető családok anyagi körülményeit, s indokolt esetben őket is támogatják. M. Kereskedelmi gyorsmérleg Az év eddig eltelt időszakában, a forgalmi adatok szerint, az élelmiszerkiskereskedelemben 10-15, a ruházati boltokban 30-40, a vegyes iparcikk üzletekben 30-35 százalékkal csökkent a forgalom. Számítani lehet arra, hogy a jelentős áremelkedések miatt a vásárlók érzékenyebben reagálnak a minőségre és a kiszolgálás kulturáltságára. Elfogadhatatlan, hogy egyes boltokban még február elején is üresek voltak a polcok, a boltvezetők nem gondoskodtak az áru pótlásáról, heteken keresztül nem töltötték fel a gondolákat. Az ipari szállítások nehezen vagy egyáltalán nem kezdődtek meg, ezért például a vas- és műszaki termékek egy részénél még mindig nem kielégítő a kínálat. Az idén kiemelkedő jelentőségű feladat, hogy folyamatosan érkezzen áru a fővárosba, legyen mindig elegendő mennyiségű és fajtájú élelmiszer és alapvető napicikk. A kereskedelem fokozott figyelmet kíván fordítani az alacsonyabb jövedelmű családok, illetve a nyugdíjasok igényeinek kielégítésére, az olcsóbb árucikkek kínálatának bővítésére. A vásárlási szokásokhoz igazodva, ahol lehetséges, a nyitva tartási időt is az igényekhez kell igazítani. A vendéglátás árainak növekedése miatt megnőtt az igény a közétkeztetés minden formája iránt, ezért ezek fejlesztése kiemelt feladat. Kétségtelen, hogy késve jelentek meg a kereskedelem feladatait szabályozó rendeletek, s nem volt egységes a dolgozók tájékoztatása sem. Egyebek mellett ennek is tulajdonítható, hogy a cipőboltokban az év elején jelentősen visszaesett a forgalom, különösen a gyermekcipőknél érezhető ez. A szállítóktól kapott tájékoztatás szerint az alap- és kellékanyag-ellátás jelenleg is akadozik, és nem remélhető gyökeres változás. A lakosság ellátása politikai kérdés is, ezért nagy jelentőségű a magas színvonalon végzett, felelősségteljes kereskedelmi munka. A nehezedő körülmények között sem engedhető meg, hogy elszürküljön, visszaessen Budapesten a kereskedelem általános színvonala. emté Eszmecsere fővárosi pedagógusokkal A Művelődési Minisztérium oktatáspolitikai hetilapja, a Köznevelés immár két esztendeje kéthavonként egy-egy időszerű kérdésről folyó eszmecserére invitálja az érdeklődőket a Fővárosi Pedagógusok Művelődési Központjába, ismertebb nevén: a Fáklya Klubba. így történt ez a közelmúltban megrendezett vitaesten is, melynek témája így hangzott: „Mit kívánnak a fővárosi iskolák és pedagógusok a közeljövőben?" A Köznevelés Klub vendége ezúttal dr. Mezei Gyula, a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztályának vezetője volt, a mintegy 200 főnyi közönség soraiban pedig valamennyi kerület és iskolatípus képviselőit ott láthattuk. Az eszmecsere kezdetén Mezei Gyula pontos adatokkal jellemezte a fővárosi oktatásügy jelenlegi helyzetét. Örömmel állapította meg, hogy nagy lendülettel folyik és tervszerűen halad a középiskola-építés, így fölkészülten lehet fogadni az általános iskolákból érkező nagy számú tanulósereget. Nem ilyen jó a helyzet a pedagógusellátottságot illetően sem a közép-, sem az általános iskolákban. A növekvő fenntartási költségek miatt pedig alig lehet javítani a jelenleg is elégtelen felszereltségen. A vitában felszólaló pedagógusok, a többi közt, fölvetették a szaktanácsadói munka megítélését, a szükséges és rendszeres információáramlás hiányát, az iskolák közötti színvonalkülönbséget, továbbá a gimnáziumi oktatás jövőjét. Sok szó esett az iskolai élet demokratizmusáról, az önálló gazdálkodásról is. Természetesen újra meg újra fölmerült a bérezés kérdése, különösen pedig a túlórák díjazása. Mezei Gyula minden egyes kérdésre igyekezett szabatos választ adni, nem félve attól, hogy őszintesége, a helyzet reális feltárása a hallgatóság egy részéből elégedetlenséget vált ki. Az egész eszmecserére jellemző volt a kérdezők részéről a gondok nyílt felvetése, a főosztályvezető részéről pedig a határozott biztatás arra, hogy merjenek bátran — kötelességeiket tisztességesen teljesítve — az oktatási törvény adta jogaikkal élni, és a legjobb megoldásokat keresni. De Mezei Gyula azt is nyomatékkal hangsúlyozta, hogy szükség van a korszerű, munkamódszerében és jellegében az igényekhez idomuló tanácsi irányításra is. Az egyre nehezedő gazdasági helyzet és feszült társadalmi körülmények között az iskola csak úgy felelhet meg hivatásának, ha vezetők és vezetettek demokratikus összhangban igyekeznek — a konfliktusoktól sem félve — olyan nemzedékeket útra bocsátani, amelyek kellő általános és szakmai műveltséggel, valamint erkölcsi tartással felvértezve szolgálják hazánk felemelkedését. (f-a.) Útépítés lakossági hozzájárulással A helybeliek anyagi hozzájárulásával szerveznek útépítéseket az idén több fővárosi kerületben. Csak ott alakíthatók meg az úgynevezett önerős útépítő közösségek a későbbi bontások elkerülésére, ahol már elkészült a víz-, csatorna-, illetve a gázvezeték. A III. kerületben, például, a Labore utcát látják el — több mint egy kilométer hosszúságban — szilárd burkolattal, az ott lakók közreműködésével. A közelmúltban adták át ezen a területen a szintén lakossági összefogással épült gázvezetéket, most pedig csatornázásra és szilárd útburkolat építésére szövetkeznek az itt élők. A becslések szerint a 30 millió forintos költség nagy részét a kerületi tanács fizeti saját költségvetésé-2