Budapest, 1988. (26. évfolyam)

3. szám március - P. Szabó Ernő: Egy bank a századfordulón

REJTETT KINCSEK Bankszakmával, pénzügyekkel kapcsolatban az ember ritkán fejezi ki mondanivalóját lírai hangulatú, netán a természet világából vett hasonlatokkal. Márpedig a magyar banképületek legelismertebb építészéről, Alpár Ignácról szólva az egykori kritikus, Magyar Vilmos ,,rügy fakadási", ,, vi rágós tavaszt" és ,,forró nyarat" emleget. A hasonlatokkal, természetesen, nem a magyar pénzügyeket, hanem az 1855-ben született építész pályaszakaszait jellemzi. A ,,rügyfakadás" az indulást jelenti, az 1882-1888 közötti időszakot, amikor Alpár tanársegéd volt a Műegyetemen; a ,, virágos tavasz" a kibontakozás éveit 1889-1896 között, a ,,forró nyár" pedig azt a korszakot, a tőzsde és a banképületek tervezésének korszakát, 1897-1916 között, amikor ,, Merkur bőségszarujából ömlik a sok munka". EGY BANK A SZÁZADFORDULÓN