Budapest, 1988. (26. évfolyam)

3. szám március - P. Szabó Ernő: Egy bank a századfordulón

REJTETT KINCSEK kat, legismertebb műveként pedig a városligeti Mezőgazdasági Múzeum épületét tartjuk számon. Mint legtöbb megbízatását, ezt is többfordulós pályázat megnyerése után kapta 1894-ben, s a legkülönbözőbb stílusokat — a jáki templom román kapubélletét, a csütörtökhelyi gótikus kápolnát, a Vajdahunyad vára Nye bojsza tornyát, a gyulafehérvári Károly-kapu elemeit — összeszerkesztő épülettel olyan sikere volt a millenniumi kiállításon, hogy később újra felépítették maradandó anyagok felhasználásával. A fentiek Alpár Ignác munkásságának három, egymáshoz szorosan kapcsolódó jellemzőjére utalnak. Arra, hogy a szakmát kiválóan megtanulta, képes volt alaprajzi megoldásokkal tökéletesen eleget tenni a megrendelők igényeinek. Arra, hogy a siker érdekében azokból az építészeti stílusokból merített, amelyeket éppen kelendőnek látott. Végül arra, hogy Alpár kétségtelenül a banképületek legnagyobb szakértője volt a századfordulón, s mivel ma is az ő épületei funkcionálnak, mondhatjuk: a műfaj történetében ő volt eddig nálunk a legnagyobb. Az ő tervei szerint épült föl az egykori Osztrák-Magyar Bank, a mai Nemzeti Bank (1900-1905), a Magyar Általános Hitelbank, ma Pénzügyminisztérium a József nádor téren (1909-1913), a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, ma Állami Fejlesztési Bank, a Váci utca és a Vörösmarty tér sarkán (1905-1915), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, ma Belügyminisztérium (1918) Mérleg utcai szárnya, az Anker Biztosító Társaság székháza a Deák téren (1907-1910), s persze ő tervezte a Szabadság téri Tőzsdepalotát, a Magyar Televízió mai székházát is (1899-1905). Sokoldalúságára jellemző, hogy első munkája a herkulesfürdői Szapáryfürdőépület volt, de tervezett megyeháza-38