Budapest, 1988. (26. évfolyam)

3. szám március - Nyíri Éva: „Azért a víz az úr?”

pített területet akkoriban csak egy keskeny, az útkereszteződéseknél és a kocsibehajtóknál megszakított nyúlgát védte. Sürgette a biztonság megteremtését a békásmegyeri lakótelep építésére hozott kormányhatározat is, hiszen e lakótelep egy része az árterületen épült. Minden szempontot — a biztonságit éppúgy, mint a városképit — mérlegelve, elkészült a római-parti védmű tervezete és I. szakaszának beruházási programja. A dolgok megértéséhez szükséges tisztáznunk néhány szakkifejezést. Itt van 150 EV mindjárt az öblözet: az árterületnek az a része, amit töltésszakadás esetén a Duna elöntene. Tudni kell, hogy Budapesten a Duna jobb partján hét, a bal parti — pesti — oldalon pedig nyolc öblözet és egy nyílt ártér található. Az öblözetek védvonalainak kezelője — három szakasz kivételével — Budapest Főváros Tanácsa V.B. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága, üzemeltetője pedig a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat. Újabb szakkifejezés szorul magyarázatra: a védvonal. így nevezik azt a magas partokból álló, összefüggő vonalat — beleértve az árvízvédelmi és egyéb töltéseket, rakpartokat stb. —, amely a víz mentén kialakult. Nos, a Közmű- és Mélyépítési Főgazgatóság kezelésébe összesen 91,8 kilométer elsőrendű és 12,3 kilométer másodrendű árvízvédelmi vonal tartozik. Az említett három szakasz viszont olyan önállóan védekező üzemek kezelésében van, amelyek a folyó medre és az árvízvédelmi fővédvonal között, a hullámtérben feküsznek. Lássuk, mi történt a távlati fejlesztési „Emlékezetes a nagy vízözön, mely a Széna piatzon történt..." ,,A Városház piatza. Az 1838. márc. 15-ki borzalom napjai Pesten" A mentők csónakokon, dereglyéken indultak a bajbajutottak 26