Budapest, 1988. (26. évfolyam)

3. szám március - PESTI TÜKÖR

Tíz év — hatmillió látogató A magyar koronát és a koronázási ékszereket 1978, tehát hazaszállításuk óta csaknem hatmillió magyar és külföldi érdeklődő tekintette meg a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. Nemzeti ereklyéink több mint három évtizedes hányattatás után kereken tíz évvel ezelőtt kerültek ismét magyar földre. A magyar királyok aranyból készült, drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített fejéke, valamint a koronázási ékszerek — a jogar, az országalma, a koronázási palást — a II. világháború végén kerültek el az országból. Az ékszereket sok éven át az Amerikai Egyesült Államokban őrizték. Onnan 1978. január 5-én, különrepülőgéppel szállították Budapestre, majd másnap, január 6-án a Parlamentben ünnepélyesen adták át hazánk képviselőinek. Még számos kérdés megválaszolatlan, lezáratlan a korona történetében. Továbbra sem igazolt a korona felső részének eredete, s nincsen pontos, a mai követelményeknek megfelelő leírás a királyi fejékről. A hazaszállítás óta a magyar kutatók is közelebbről tanulmányozzák, vizsgálják az ékszereket. Korábban a Nemzeti Múzeumban tudományos ülésszakot is összehívtak, amelyen neves belföldi és külföldi történészek, múvészet-és jelvénytörténészek vitatták meg: restaurálhatók-e, és ha igen, milyen mértékben a koronázási ékszerek. Mivel e kérdésre a válasz nemleges volt, a Nemzeti Múzeum munkatársai jelenlegi állapotukban igyekeznek megóvni a nemzeti kincseket. -r -r •••••••BMBHMHHHS Múzeumi hírek Az év elejétől megváltozott az egyik legfontosabb fővárosi kiállítási intézmény, a Műcsarnok látogatási rendje, nyitvatartása, és módosultak a tárlatok belépődíjai is. Mint ismeretes, januártól valamennyi múzeum, illetve kiállítási intézmény saját hatáskörében állapíthatja meg szolgáltatásainak, rendezvényeinek díjait. A Műcsarnok döntése szerint január 18-tól a Dózsa György úti intézményben, valamint a hozzá tartozó Ernst Múzeumban és a Dorottya utcai Kiállítóteremben, nem szombatonként, hanem keddenként van ingyenes belépés, s ezen a napon 12 órától este 20 óráig látogathatók a kiállítások. Szerdától szombatig változatlanul 10-től 18 óráig várják a közönséget. A Műcsarnok és az Ernst Múzeum hétfőnként, a Dorottya utcai kiállítóterem vasárnaponként tart zárva. Megváltozott a belépőjegyek ára is. A Műcsarnok tárlatait 15 forintért, az Ernst Múzeumét tíz, a Dorottya utcai kiállítóteremét öt forintért tekintheti meg a látogató. Ugyanakkor az intézmény — csakúgy, mint eddig néhány esetben — egyes kiemelt jelentőségű, nagy értékű tárlatáért, így például az országos és nemzetközi gyűjteményes kiállításokért, ennél magasabb belépődíjat is kérhet. Továbbra is díjtalanul látogathatják a kiállításokat a tíz éven aluli gyerekek, a tanulócsoportok, a sorkatonák, a művészeti főiskolások, illetve a képző- és iparművészek, valamint a mozgássérültek. Kedvezményes belépőjegy illeti meg egyéni látogatás esetén is a diákokat, illetve a nyugdíjasokat. Ugyancsak változás, hogy az eddig a Műcsarnokhoz tartozó Fényes Adolf Terem a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének kiállítóhelyisége lett, amely így 1949 óta első ízben rendelkezik önálló bemutatóteremmel. Miként azt a szövetségben elmondták, már készül a programtervezet a Rákóczi úti terem hasznosítására: a felújítást-átalakítást követően — várhatóan a második negyedévtől — kiállítással várják az érdeklődőket. A tervek szerint nemcsak a szövetség értékrendjét és esztétikai véleményét tükröző tárlatok bemutatásának, hanem a művészek és a közönség személyes találkozásának helyszínévé kívánják avatni á termet. M. T. Folyamatosan megújul a Belváros Nagyot változott a Belváros az utóbbi években a felújítási munkálatok nyomán. Az intézményi, vállalkozói, fővárosi és kerületi erőforrásokat összehangoltan használták fel, így az eredmény is egyszerre jelentkezett. A több milliárd forint értékű szállodaépítéseket jól egészítette ki a szintén milliárdos ráfordítással megvalósított háztatarozási, üzletátépítési program, a Váci utca, a Vörösmarty tér, a Duna-korzó hagyományőrző megújítása. A V. ötéves tervidőszakban megkezdett korszerűsítési munka jelenleg is tart a Deák téri metróállomás mögötti, tíz épületből álló tömbnél. Két tömb rehabilitációja az idén kezdődik a Kálvin tér közelében. A három házegyüttes átépítésére 900 millió forintot fordítanak. A Kálvin tér szomszédságában, a Kecskeméti és a Királyi Pál utca közötti, 34-es és a 35-ös tömböt újítják fel a Bástya utcától az Egyetem térig. Ennek során több műemlék jellegű épület rekonstrukciója is megoldható. Amennyiben a következő ötéves tervek időszakában meglesznek hozzá a feltételek, helyreállítják a régi pesti városfal több részét. A két tömbben lévő 256 lakásból 59 megszűnik bontás, korszerűsítés, illetve összevonás miatt, ugyanakkor a házak földszintjén sok új üzlet, szolgáltató- és vendéglátó helyiség alakítható ki. (mO •p* .A

mmmmmm -mmmmm Vásárok Az idei, hazai kiállítási programok közül a legjelentősebb a tavaszi és az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, valamint az Utazás '88 kiállítás lesz, amely — március 18-23 között — a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozatához kapcsolódik. A korábbinál lényegesen több külföldi kiállító jelentkezett a május közepén sorra kerülő BNV-re, és a hazai vállalatok körében is jelentős az érdeklődés. Tavasszal rendezik meg a nemzetközi gépjárműfenntartó és -javítóipari, a nemzetközi építőipari, a nemzetközi korrózióvédelmi, valamint a nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi kiállítást is. A magyar fogyasztásicikk-ipar legjelentősebb bemutatója az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár lesz. Arra számítanak, hogy a kiállítók az áremelkedések következtében kialakuló fogyasztói igényekhez igazodva differenciált választékkal jelentkeznek a vásáron. A BNV idején rendezik meg a HOVENT Nemzetközi Vendéglátóipari és Kereskedelemtechnikai szakkiállítást is. Októberben a kőbányai vásárváros lesz a helyszíne a IV. nyúltenyésztési világkongresszusnak és kiállításnak is.