Budapest, 1987. (25. évfolyam)

12. szám december - Oszlay István: Tervek és realitások

Tervek ÉS REALITÁSOK Elkészül a kilencvenes évek kezdetéig Nehéz időket élünk, kevesebb pénzből kell jobban gazdálkodnunk. Az idén többször csökkentették a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok költségvetését, de ez nem jelenti azt, hogy megáll a főváros fejlődése, fejlesztése. Vannak és lesznek tervezett vagy kívánatos beruházások, amelyeknek befejezésére vagy elkezdésére nem kerülhet sor egy tervciklus alatt. Folytatódnak azok a nagy vállalkozások, amelyek a főváros egész lakosságát érintik, közülük számos ágazatban induló, új beruházás alapos, nemegyszer példamutató előkészítéséről adhatunk számot. A jövő évi tervezési munkák még folynak, osztanak és szoroznak a szakemberek, tehát változhatnak az elképzelések. Az viszont tény, hogy a főváros 1987. évi beruházási kerete 9,4 milliárd forint volt, s várhatóan ugyanekkora lesz ez az összeg 1988-ban is. LAKÁS... LAKÁS... LAKÁS... Lehet-e mellőzni a lakásépítést, ha a főváros fejlesztéséről esik szó? Aligha. így vélekedik Soós Imréné, a Beruházási Főosztály helyettes vezetője is, aki nem magyarázni akarja, inkább elemzi a fővárosi lakásépítési tervek eredeti és sokszor újratárgyalt adatai közötti eltéréseket. — Azt tapasztaljuk — mondja —, hogy a fővárosi lakásépítés gondja a fejlesztési keretek zsugorodása mellett az építőipari kapacitás szűkös volta. Ezen próbált segíteni a Fővárosi Tanács azzal, hogy — versenytárgyalás alapján — bevonta a budapesti lakásépítésbe a Győr, Hajdú és a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalatot. Ezeknek a cégeknek jó referenciái vannak, szervezetten dolgoznak, és határidőre, költségkereten belül elvégzik a munkát. A fővárosban a jövőben nem tudunk annyi tanácsi bérlakást építeni, amennyit terveztünk. 1988-ban a lakásépítésben várhatóan megszűnik a hatósági ár, a kivitelezők drágábban dolgoznak majd. Arra törekszünk, hogy megteremtsük a rendelkezésre álló építőipari kapacitás fizetőképes hátterét, vagyis hogy az előkészített lakások fel is épüljenek. És amire nem futja a pénzünkből, ahhoz megkeressük az építtetőket, legyen az ÓTP, szövetkezet vagy bank. Ez év végére előreláthatóan összesen 7100 lakás építése fejeződik be, ebből 1600 a tavalyi elmaradás pótlása. Néhány épület befejezésével gondok vannak, de a Fővárosi Tanács és az építési tárca mindent elkövet, hogy ezek is elkészüljenek. Mi várható jövőre? 1988-ban mintegy hétezer telepszerű lakás építésével számolnak, ennek 20-25 százaléka tanácsi bérlakás. Az otthonok részben a meglévő — de lassan befejeződő — nagy, részben pedig új, kisebb lakótelepeken épülnek fel. A nagyobbak közül, például a IV. kerületi Káposztásmegyeren mintegy 1800, a III. kerületi Római úton 550 lakás építését tervezik. A kisebbek közé tartzik, például, a III. kerületi Bécsi út—Bojtár úti lakótelep, ahol 340 és a XIII. kerületi Béke út—Tatai úti lakótelep, ahol 900 lakás épül. Jövőre adják át az első lakásokat a III. kerületi Kaszásdűlőn, a lakótelep bővítésére szánt területen. Az épületek itt már „emberibb" léptékűek, háromemeletesek. Folytatódik a lakásépítés a XIV. kerületi Mogyoródi út—Jerney úti lakótelepen, a kőbányai városközpontban, illetve lassan befejeződik Csepelen, a Szabadság erdősori, a XXII. kerületi Arany János utcai és Rakéta utcai lakótelepen. Közel ezer lakást építenek majd a kerületi tanácsok gondozásában, jórészt foghíjakon, lebontásra ítélt házak helyén. A lakásszám sehol sem haladja meg a százat. Fogynak a főváros lakásépítésre alkalmas területei, ezért a kisebb egységeké a jövő. A több helyszín és a kisebb lakásszám az uralkodó. Ennek az építkezési formának az elterjedését és támogatását szorgalmazza a főváros is. A beérkezett adatok szerint 1989-ben 1500, 1990-ben pedig közel kétezer lakás építésével számolnak ebben a kategóriában. Megkezdődött több lakótelep építésének előkészítése. Például Mocsáros-dűlőé, ahol a tervek szerint 1990-ben lesz az első lakásátadás. Itt négyszintes lesz a legmagasabb épület, a házak nem nyúlnak a fák koronája fölé. Az intimebb hangulatú beépítés jellemzője az alacsonyabb, 1-2 szintes épületek váltakozása. Folyik az előkészítés a XX. kerületi Szentlőrinci úti lakótelepen, a XVIII. kerületi Alacskai úton és a XVI. kerületi Ostoros utca—Bóbitás utcai lakótelepen, ahol még ebben az ötéves tervben beköltözhetnek az első lakók. Kapcsolódva a Fővárosi Tanács lakásépítési és városfejlesztési programjához, reális terv Óbuda-újlak revitalizációjának 1988-ban induló és 1994-ben befejeződő programja. A mintegy 5,5 milliárdos beruházás, a tervek szerint, három ütemben valósul meg. A Fővárosi Tanács vállalta — többek között — a területelőkészítés költségeit, és cserelakást biztosít a szanálandó házak lakóinak. Az ágazat 1988. évi feladatai közé tartozik a VIII. ötéves tervben épülő lakótelepek, lakások helyének körültekintő kiválasztása, mely — a korábbi tévedéseket, hibákat elkerülendő — a városfejlesztés minőségét szolgálja. Ezzel összefüggésben rövidesen megkezdődik néhány, lakásépítésre szánt terület előkészítése. VIZET AZ ÉLETNEK Szélsőséges volt az idei nyár: hosszan tartó forróság, aszály jellemezte. Az ég csatornái kiapadtak. Nem úgy a főváros kútjai, amelyekből naponta több mint egymillió köbméter vizet kapott a lakosság és az ipar. S jóllehet, a fogyasztás egyre nőtt, nem volt vízhiány, sem a lakosságot érintő vízkorlátozás Budapesten. A kimeríthetetlennek tűnő kutakból évente 360 millió köbméter ivóvizet kap a főváros, melynek 30 százalékát az ipar használja fel. (Ezen felül a gyáraknak-üzemeknek évi 20 millió köbméter ún. ipari vizet is szállít a Vízművek.) A napi átlag egymillió köbméter ivóvíztermelés ma elegendő, a fogyasztás azonban egyre nő, ugyanakkor a kutak vízadóképessége az elhasználódás miatt évente 1-2 százalékkal csökken. Ezért is kapott elsőbbséget a főváros közműfejlesztési programjában az ivóvízellátás bővítése. 9