Budapest, 1987. (25. évfolyam)

2. szám február - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Új elnök a Városházán A Fővárosi Tanács új elnöke, Iványi Pál így fogalmazta meg tömören programját: a városi lét színvonalának, a fővárosi lakosok közérzetének — nem mindig okvetlenül a pénztől függő — javulását szeretné elérni, azt, hogy biztonságosan „működjék" a város szolgáltatásaival, ellátásával, ügyvezetésével, rendjével. Az 1987. január elsején hivatalba lépő tanácselnök 1942-ben született Budapesten, a VIII. kerületben. Eddigi élete során is olyan munkahelyeken dolgozott, hol a szakmai tudáson kívül életismeretre, nagy társadalmi tapasztalatra tett szert. Érettségi után a Csepel Autógyárban kezdte pályáját, közben diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, később pedig elvégezte a Politikai Főiskolát. 1976-tól az MSZMP Malév Bizottsága titkáraként dolgozott. 1980-ban kinevezték az MSZMP Budapesti Bizottsága gazdaságpolitikai osztálya vezetőjének, 1985 januárjától az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályán dolgozott helyettes vezetőként. Iványi Pál elődje, Szépvölgyi Zoltán tizenhat éven keresztül állt a Fővárosi Tanács élén. Ez alatt a három tervciklust is magába foglaló idő alatt Budapest fejlődése egyenes vonalú volt. Példaként elég csak a metró-, a nagyszabású iskola- és szállodaépítésre, a hidak és a Belváros rekonstrukciójára utalnunk. Szépvölgyi Zoltán nyugdíjba vonulása alkalmából érdemei elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést kapta. Most, amikor lapunk szerkesztősége részéről is további örömteli éveket kívánva köszönetet mondunk Szépvölgyi Zoltánnak munkájáért, és ugyanakkor üdvözöljük a főváros új tanácselnökét, felidézzük Iványi Pálnak egy interjúban tett kijelentését. Azt mondta, hogy szeret álmodozni a realitások talaján, és szeretné megteremteni a város lakóinak javára az adott valóság, a lehetőségek és az álmok harmóniáját. Tiszta szívből kívánjuk, hogy sikerüljön. J. O. Tankönyvraktárak Budaörsön A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, amely 1982 óta végez nagykereskedelmi tevékenységet, négy esztendővel ezelőtt vette át a Könyvért raktárait, és akkor dolgozta ki több esztendőre szóló raktárfejlesztési programját. Az első két évben korszerűsítették az anyagmozgató berendezéseket és a gépjárműparkot, jelentősen növelték a fűthető raktárterületet. Több mint két éve számítógépek tartják nyilván a készleteket. Az elmúlt időszakban a Művelődésügyi Minisztérium segítségével 100 millió forintot költöttek fejlesztésre. Jelenleg mintegy 13 ezer négyzetméteren raktároznak könyveket. A raktárfejlesztési program ez év közepére fejeződik be. A tavaly decemberben átadott budaörsi két, egyenként több mint kétezer négyzetméteres raktár után, újabb könnyűszerkezetes könyvraktárt építenek. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat évente mintegy húszmillió példányban juttat el könyveket kétszáz vidéki boltjába és az ötezer munkahelyi könyvterjesztőhöz. Ezenkívül 30 millió tankönyvet raktároz és továbbít az oktatási intézményekhez. (t) Százhúszezer műtárgy otthona A nemrégiben nyolcvanesztendős fennállását ünneplő Szépművészeti Múzeumban van nemcsak hazánk, hanem Európa egyik legjelentősebb képzőművészeti gyűjteménye. Az intézmény a nagy ókori kultúrák emlékeitől kezdve gyűjti, őrzi az európai művészet kiemelkedő mestereinek, képzőművészeinek alkotásait, s a tudományos feldolgozást követően a közönség elé tárja kincseit. A Szépművészeti Múzeum legelső műtárgyai a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Képtárából származnak. A Széchényi Ferenc alapította Nemzeti Múzeum festménygyűjteményét olyan jelentős adományok gazdagították, mint például Pyrker János László érsek 190 festmény-, illetve Ipolyi Arnold 64 régi képajándéka. Ezzel olvadt össze a Magyar Tudományos Akadémia épületében ideiglenesen elhelyezett Esterházy-gyűjtemény, s így jött létre a múzeum gerincét alkotó Régi Képtár és Grafikai Osztály. Az évtizedek során számos vásárlással, adománnyal, valamint más közgyűjteményekkel gazdagodott a Régi Képtár, amely Európa-hírű gyűjteményt mondhat magáénak. Ugyanígy a Grafikai Osztály is, amelyben a 15-20. század csaknem minden jelentős iskolájának és mesterének művei megtalálhatók; legértékesebb darabjai a 16-19. századi olasz, német és németalföldi grafikák. Más gyűjteményeivel — például a század elején kialakult Antik-, majd az abból kiváló Egyiptomi, valamint az 1955-ben önállósult Régi Szoborosztály anyagával — együtt ma több mint 120 ezer a múzeum műtárgyainak száma. Ezek nemcsak az állandó és időszaki kiállításokon szerepelnek, hanem gyakran külföldi vendégtárlatokon is láthatók. Évente átlagosan mintegy 400 ezren keresik föl az intézmény kiállításait, amelyeket a saját műtárgyakon kívül külföldi bemutatók is gazdagítanak. Az örvendetesen megnőtt állomány feldolgozásának és raktározásának immár évtizedek óta legnagyobb gondja a helyhiány. A probléma megoldására a nyolc évtizedet megélt, erősen elöregedett épület teljes felújítása ad lehetőséget, amely az idén megkezdődik. A munkálatok kezdetéig — s várhatóan a több évig tartó rekonstrukció alatt is — terveznek új bemutatókat. Például a napokban nyílik kamarakiállítás Jacques Lipchitznek, a 20. századi szobrászat egyik jelentős képviselőjének munkáiból. A litván származású francia művész alkotásainak magyarországi gyűjteményékből összeállított tárlatán 1910-es években készült kubista szobrait, valamint a 30-as és az 50-es években készült plasztikáit és az 1973-ban elhunyt szobrász egyik utolsó rajzát állítják ki. Ezenkívül, egyebek között, két grafikai bemutató és egy spanyol modern szobrászati vendégtárlat kap helyet az intézményben. -r -r 2