Budapest, 1987. (25. évfolyam)

10. szám október - P. Szabó Ernő: A sárkány jegyében

Zsigmond egyik díszes oklevele 1432-ből használati tárgyak, épületfaragványok vagy éppen az egyes épületek műemléki helyreállításakor készült rajzok. A motívumok között itt is, ott is feltűnik a sárkányábrázolás, Zsigmond 1408-ban alapított lovagrendjének jelképe. Budán kiadott alapítólevelében így írja le: ...,,a körré görbült sárkány jelét vagyis képét... választottuk... amint farkát a nyaka köré tekeri és háta közepén hosszában, a feje és orra kezdetétől egészen a farka végéig fel van hasítva, s a széthasításra került (sárkány vére) szétfolyásától fehér és vértelen hasítéka belsejében hosszában egy vörös kereszt van, ahogyan azon dicső Szent György vértanúnak zászlaja alatt hadakozók szokták viselni a vörös keresztet fehér mezőben..." Aligha kétséges, hogy a török ellen küzdő lovagkirály önmagát Szent Györggyel, a pogányt a sárkánnyal azonosítja. Legfeljebb az a különös, hogy éppen a legyőzendő hatalom szimbólumát választja jelképül. Igaz, hogy korábban sem csak Krisztusról és Szent Györgyről neveztek el lovagrendeket, a névadók között ott vannak a csillagok, a korona, a gyík, griff, oroszlán, egyszarvú, elefánt, sündisznó, agár. Zsigmond rendjében Károly Róbert 1326-os alapítású Szent György rendje élt tovább, s nemcsak a hitetlenek elleni harcot, hanem a dinasztikus érdekek érvényesítését is szolgálta. A francia kultúra vonzásában A király, a főurak, az egyház s a városok egyre jelentősebb mecénási tevékenységéről az épületek, leglátványosabban a templomok tanúskodnak. A kiállításon erről részben faragott részleteket, épületplasztikákat, másrészt rajzokat mutatnak be a rendezők. A kolozsvári, pozsonyi, kassai székesegyház részleteit ábrázoló rajzok többsége önmagában is értékes, mivel a századforduló táján készült. Hogy milyen volt a budai királyi vár, hol helyezkedett el és hogyan nézett ki Zsigmond híres Friss-palotája, azt, persze, a kiállítás sem árulhatja el, legfeljebb a képzeletre hatnak a különböző rekonstrukciós kísérletek. Az egymásnak ellentmondó vélemények között kevés a szilárd támpont; mindenesetre a sokszor idézett burgundiai nemes, Bertrandon de la Brocquiére, aki 1433-ban járt Budán, úgy fogalmaz, hogy a nagy palota, amelyet Zsigmond kezdett építeni, befejezése után nagyszerű és erős lesz majd. Ittjártakor tehát nem volt még készen az épület? Bizonyos, hogy egy másik építkezést is félbehagyva látott Brocquiére: Zsigmond lánccal akarta elzáratni a folyót a Duna partján épült tornyokból, de a terv kivihetetlen volt a Duna szélessége miatt. Brocquiére Budán sok franciával, köztük számos Franciaországból kiűzött zsidóval találkozott. Clays Davien arrasi szőnyegszövőt név szerint is megemlíti. Más dokumentumok is utalnak francia művészek magyarországi jelenlétére. Például az a levél, amelyet Rozgonyi István kardhordozó 1416-ban írt Párizsból Rozgonyi Péter dömösi plébánosnak, amelyben közli, hogy ura a Szajnamellől több mestert, közöttük aranyműveseket küld Budára. A híres gótikus szoborlelet elkészülte — Michael Viktor Schwarz 1986-ban megjelent disszertációja szerint — a nikápolyi csata előkészületeivel függ össze, a lovagok budai gyülekezéséhez 32