Budapest, 1987. (25. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Berti Béla: Az agglomerációs övezet közlekedése

FÓRUM Az agglomerációs övezet közlekedése A budapesti agglomeráció az ország legnagyobb közlekedési csomópontrendszere, itt fut össze két autópálya, hét első-, három másodrendű főút és tíz alsórendű út, valamint a vasúti hálózat nyolc törzsvonala, három fő- és mellékvonala. A főváros területén lévő hat közúti Dunahídtól északra egyáltalán nincs, déli irányban pedig 85 kilométerre (nagyjából az ország közepén), Dunaföldváron található a legközelebbi keskeny, korszerűtlen, a vasúttal közös — Duna-híd. Ez az oka annak, hogy a közúti tranzitforgalom csaknem teljes mértékben a budapesti hidakat terheli. Emellett a főváros az ország legnagyobb kiterjedésű és utasforgalmú ingavándorforgalmi gócpontja is; a napi 205 ezer ingázó 86 százaléka 149 településről érkezik a fővárosba. Az ingázók 53 százaléka az övezet 43 településén lakik. Utak, hidak, közlekedési csomópontok Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma Budapesten az 1970. évi 40-ről 160-ra növekedett. A budapesti közúti hálózat leginkább túlterhelt részei a Duna-hidak. A legfontosabb hidakon naponta körülbelül 75 ezer, a csúcsórában mintegy 6 ezer jármű halad át. A fővárosi úthálózat sugárirányú elemei kialakultak, de a tehermentesítésükre hivatott körútgyűrűk a Nagykörúton kívül még a bal parti városrészben is csonkák. A 3799 kilométer hosszú fővárosi úthálózat 76 százaléka kiépített, de közel felének korszerűtlen vagy elöregedett a burkolata. A burkolatlan utak hossza 912 kilométer. A főúthálózat 165 csomópontja közül csak 27-nél nincs szintbeni kereszteződés. Az elmúlt évtized alatt a fővárosi Duna-hidakat felújították, feljáróikat korszerűsítették, az Árpád hidat pedig 2x3 sávosra szélesítették. A főúthálózat az M3-as autópályával, s az ennek folytatását alkotó Kacsóh Pongrác úttal, a Csömöri út—Frankovics Mihály utca vonalával, a Jagelló úttal és az óbudai rakparti úttal bővült. Korszerűsítették a Váci út elejét, a Bajcsy-Zsilinszky, az Üllői, a Soroksári, továbbá a Szentendrei utat, valamint az Alkotás utcát és a Hegyalja utat; kiszélesítették és részben új nyomvonalra helyezték Kőbánya központjában a Körösi Csorna Sándor utat is. A metróvonalak állomásainál levő 21 közúti csomópontot — a Moszkva, a Boráros és a Zalka Máté tér kivételével — jelentős részben többszintes megoldással — korszerűsítették. Közúti felüljáró épült 12 forgalmas, szintbeni vasúti kereszteződésnél. Az agglomerációs övezet úthálózata alapvetően sugaras, hiányoznak a kör irányú összeköttetések. Az úthálózat gerincét az autópályák (Ml, M3, M7) és a nagyrészt korszerűsített főutak (2.,'4., 5., 6., 10., 11., 30., 31., 51., 70.) alkotják. Túlnyomórészt sugarasak az alsórendű utak is, keresztirányban csupán kisebb jelentőségű helyi kapcsolatok egészítik ki azokat. A főúthálózat kiépítettsége jó, az alsórendűé vegyes színvonalú, míg az övezeti települések belső forgalmának számottevő része főként kiépítetlen, tanácsi kezelésű helyi utakon bonyolódik le. Az övezetben az országos közutak hossza 518 kilométer, ebből az autópálya-kapcsolatokat öt, külön szintű csomópont teremti meg. A települések 2200 kilométeres, helyi úthálózatának csak 30 százaléka burkolt. Az övezet országos közútjain 28 szintbeni és 14 külön szintű vasúti keresztezés található. A fővárosban és az övezetben egyaránt kedvezőtlen a főúthálózat szélessége és keresztmetszete; főként az átkelőhelyek telítettsége okoz gondot a nagy forgalmú főútvonalakon. Budapesten az ezredforduló táján várhatóan 220-260 személygépkocsi jut ezer lakosra, ami mintegy másfélszerese a jelenleginek, így az ezredforduló körül a fővárosban a gépjárműforgalom átlagosan 40-45 százalékkal lesz nagyobb, mint napjainkban. A regionális rendezési terv az elkövetkező — 1986-2000 közötti — másfél évtized során számol a főváros és az övezet haránt- és sugárirányú hagyományos főúthálózatának fejlesztésével, az elkerülő-tehermentesítő autópályák (M0), főutak (a 2-es főút újpesti, a 4-es főút rákoshegyikőbányai, a 6-os főút budafokinagytétényi elkerülő szakaszainak) és hídjaik forgalomba helyezésével, ezenfelül a lágymányosi Duna-híd megépítésével is. A terv felvázolja a fővárosi főúthálózat fejlesztésének szerteágazó feladatait. így a zsúfolt szakaszok tehermentesítését szolgáló hálózatbővítést, a hiányző főutak kiépítését, a közúti csomópontkorszerűsítést, a peremkerületek úthálózatának szilárd burkolattal való ellátását, a hagyományos beépítettségű városrészek tehermentesítését szolgáló P + R rendszer és a központi forgalomirányítás fejlesztését, további gyalogos-bevásárló utcák kialakítását (Kőbánya, Pesterzsébet) tervezik. 20