Budapest, 1987. (25. évfolyam)

7. szám július - Szalay Péter: Régi-új hírügynökség a Naphegyen

csak az ezredforduló után állítható meg teljesen a beépített területek további növekedése az agglomerációban. Ipari és raktározási célra hasznosított területek Az ipari létesítmények a városközponttól északra és délre, a Duna és a vasútvonalak mentén (Óbuda, Filatorigát, Budakalász, Szentendre, Angyalföld, Újpest és Dunakeszi, illetve Ferencváros, Pesterzsébet, Csepel és Szigetszentmiklós, Lágymányos, Albertfalva, Budafok és Százhalombatta), valamint délkeleti irányban (Kőbánya) épültek ki, és — néhány kivétellel (például XVI. kerület, Honfoglalás-telep) — ugyanitt fejlődtek a közelmúltban is. Budapesten a 193 különböző nagyságú, ipari övezetbe sorolt területegység 4500 hektárt, a főváros közigazgatási területének 8,6 százalékát foglalja el. Ennek kétharmada gyáripari és egyéb ipari jellegű létesítmény; a fennmaradó 1500 hektárból ezer — megfelelő területelőkészítés után — betelepíthető, 500 hektáron más létesítmények vannak. Az övezet üzemi területeinek nagysága 1985-ben körülbelül 1580 hektár, az összterület 1,4 százaléka volt. Ez az arány tovább emelkedik, a raktártelepítések és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fokozottabb ipari tevékenysége miatt. Egyes ipari tevékenységek károsan hatnak a főváros lakosságának élet- és lakhatási körülményeire, esetenként veszélyeztetik egészségét. Az övezetben a környezetszennyezés Százhalombatta és Tököl körzetében több települést érint. A terv összesen 6730 hektár ipari területet irányoz elő, mégpedig Budapesten 4300, az övezetben 2430 hektárt. A fővárosban tervezett 4300 hektáros ipari terület tizennyolc kerületben 190 különböző nagyságú egységre oszlik. Az ezredforduló utáni igények kielégítésére 1030 hektárt irányoz elő a terv, mégpedig 560 hektárt a fővárosban, 470-et az övezetben. A fővárost behálózó, nagy kiterjedésű jelentős mértékben környezetcsúfító zárt és fedett raktárak területe 540 hektár, az országos állomány egyötöde volt 1983-ban Budapesten. Áttelepítésükről és közel 40 főútvonal üzlethelyiségeinek rendeltetésszerű használatáról döntés született. Raktározás céljaira 560 hektárt irányzott elő a terv: Budapesten 130, az övezetben 430 hektárt. Ebből 70, illetve 130 hektár az ezredfordulóig épülne be. A fővárosban a XIV., XVI., XVII., XXI. és XXII. kerületben javasol raktározási helyet a terv; az övezetben Dunakeszi, Fót, Szigetszentmiklós, Törökbálint, Budaörs (ahol már az elmúlt évtizedben körülbelül 50-60 hektárt használtak raktározásra), továbbá Százha-FÓRUM lombatta és Érd kedvező közlekedési adottságú részein. Az ezredforduló utáni időszakban felmerülő raktározási területigény 1030 hektár. Ebből Budapesten 560, az övezetben 470 hektár, az utóbbiból 300 hektárt, a Duna-Tisza csatorna mentére terveznek, Dunaharaszti térségébe, vasúti, közúti, vízi csomópont mellé. Zöldövezetek — idegenforgalmi létesítmények Az agglomeráció zöldterületi rendszerének a környezetvédelmi követelményekkel és a lakosság igényeivel összhangban történő fejlesztése — minthogy a főváros és övezete szoros egységet alkot — csak együttesen tervezhető. A budai és a pilisi hegység erdei a főváros átszellőzését biztosítják, a fővárosi lakosság kirándulóhelyei, a hegyvidéki és vízparti üdülőterületek sok esetben a főváros közigazgatási, sőt, az övezet határán túl vannak. A főváros zöldterületeit keleti irányban túlnyomórészt a mezőgazdasági területek jelentik. A budapesti zöldfelületek növelésének főbb módjai az erdők (5100 hektár), a városi közparkok (294,8 hektár), a lakóterületi központok (139,6 hektár) és körzetek (1200,9 hektár), a tizennégy működő temető (487,6 hektár), a sportterületek (710 hektár), jelentős közintézmények (Állat- és Növénykert, ELTE botanikus kertje) méreteinek, illetve számának növelése. A patakok mentén ligeterdők, az ipartelepek és a közlekedési létesítmények mellett védőerdők létesítését terve-Soha nem gondoltam volna, hogy ez a ház ilyen szép! — csodálkozott rá fülem hallatára egy járókelő a 1 l/a számú ház állványokból kibontakozó megújult, elegáns homlokzatára. A laikusok eddig nem vették észre, hogy á Weber Antal által 1875-ben tervezett épület szép. Tulajdonképpen nem csodálkozom rajta. Évtizedek óta egy védőállványt kellett kerülgetniük, amely a málló kövek okozta balesetveszély miatt vált szükségessé. A túlsó járdáról feltekintve sem láthatott mást a járókelő, mint elpiszkolódott, félig romos homlokzatot. Az idő rúttá tette azt, ami egykor szép volt, újjá kellett varázsolni, hogy ismét gyönyörködhessünk benne. 1987 február végén állványerdő mögé bújt a ház, és május végére megtörtént a varázslat. Azóta reneszánszát éli a neozik; fejlesztésre várnak a „zöld ékek", a központi fekvésű pesti városrészek nagy zöldfelületei (Városliget, Népliget stb.). Növekszik a hétvégi és a tartós üdülési igény, ezért szükséges az ország turista-és idegenforgalmának jelentős részét fogadó agglomeráció komplex szabadidőhálózatának kiépítése. A gyógyfürdőkhöz kapcsolódóan gyógyszállókat, a főútvonalak be- és kivezető szakaszainál moteleket, kempingeket kell létesíteni. A terv javasolja: Budapesten a városi és lakóterületi közparkokat és parkerdőket az 1984. évi 5534 hektárról 7785 hektárra kell növelni az ezredfordulóra. Ebben az időszakban várhatóan a lakóterületi közkertek nagysága 1201 hektárról 1386 hektárra emelkedik. Az övezet zöldfelületeit főként mezőgazdasági területek alkotják. Az ezredfordulóra a jelenlegi 78 és fél ezer hektár kiterjedésű mezőgazdasági terület a javasolt beavatkozások következtében várhatóan 68,8 ezer hektárra csökken. Az intézmények a fővárosban és az övezetben egyaránt a lakófunkciókkal is rendelkező központokban vannak; „tiszta" intézményterületek kijelölése csak kivételesen, viszonylag kis területigény esetén lehetséges. Nagyobb új intézményterületeket jelöl ki a terv a XI. kerületben, a lágymányosi lakótelep és a Duna között a felsőoktatás számára (ELTE és BME), a XV. kerület déli részén az észak-pesti kórház részére, valamint a temetőhálózat bővítésére a XVI. kerület keleti részén. Az Állatkert új helyének kijelölésére még folynak a vizsgálatok. DR. BERTI BÉLA reneszánsz homlokzat, de, sajnos, csak a homlokzat, mert az épület teljes helyreállítása késik. Pedig belül sem kevésbé szép, Weber Antalt, a magyar eklektika egyik legkiválóbb építészét, a neoreneszánsz hitvallóját dicsérve. Weber 1823-ban született és 1889-ig élt. Életműve gazdag, több mint negyedszáz épületet hagyott ránk örökül. Hogy ezekből csak párat említsünk: Bajcsy-Zsilinszky út 37., a Lotz-freskókkal ékes Bródy Sándor utca 4., az Erdődy-palota (ma szovjet nagykövetség, Bajza utca 35.), az ELTE Természettudományi Karának ásványtani és fizikai épülete (Múzeum körút 4„ illetve Puskin utca 5.), Váci utca 66. Valamennyi nagyon nívós épülettömeget, homlokzati arányokat és klasszikus részletképzéseket illetően. Az Eötvös utcai épület tervezésénél Varázslat az Eötvös utcában 14