Budapest, 1987. (25. évfolyam)

7. szám július - PESTI TÜKÖR

Kétszáz éves a fasori gimnázium Az idén lesz kétszáz éve annak, hogy II. József türelmi rendelete szabad vallásgyakorlatot biztosított a görögkeletieknek és a protestánsoknak, s megalakulhatott a pesti evangélikus gyülekezet. Két nagy célt tűzött maga elé: a templomépítést és az iskolaalapítást. Liedemann János Sámuel és Schedius Lajos egyetemi tanár irányítása mellett 1811. június 2-án avatták fel a puritán egyszerűségű Deák téri templomot, amely Pollack Mihály első munkái közé tartozott. A mellé épült egyemeletes iskola 1815. május 15-én nyílt meg, majd a mai elsó és második osztálynak — a régebbi V.-VI. osztálynak — megfelelő, ún. „humanitási osztályt" 1823 őszén nyitották meg, és ezzel az iskola gimnáziummá vált. A fővárosban működő gimnáziumok közt az alapítás sorrendjében a budai katolikus egyetemi (előbb jezsuita) gimnázium (1688) és a kegyesrendi (1717) után a harmadik. Az abszolutizmus idején négyosztályúvá hanyatlott, de Székács József, Hunfalvy Pál és Fabinyi Teofil buzgólkodása révén csakhamar újból virágzásnak indult, úgyhogy megfelelő iskolaépületről kellett gondoskodni. A háromemeletes, díszes új iskola a Belváros egyik legforgalmasabb helyén, a Sütő utcában nyitotta meg kapuit 1864. szeptember 15-én. VIII. osztálya az 1872-73-as tanévben nyílt meg, ekkor tartották az első érettségi vizsgákat is. Az 1896 óta államsegélyben részesülő intézet tanítványainak száma egyre nőtt, könyvtára, szertárai gyarapodtak, úgyhogy a szó szoros értelmében kinőtte régi otthonát. Az egyház elöljárósága 1900. december 17-i ülésén elhatározta tehát, hogy a kor követelményeinek megfelelő iskolaépületet emel. A Városligeti (ma Gorkij) fasor 17-21. szám alatt Petz Samu műépítész tervei szerint épült új intézetben 1904. szeptember 26-án kezdődött meg az oktatás. A gimnáziumhoz kiváló sportolási lehetőséget nyújtó hatalmas udvar tartozott, belső terei közül ki kell emelnünk impozáns dísztermét, amely az iskolai ünnepélyekhez, hangversenyekhez nyújtott méltó keretet. A magasabb szintű képzést segítette elő négy könyvtára, zeneműtára, éremgyűjteménye, valamint képtára. 1926-ban az iskola internátussal bővült a szomszédos Damjanich utcai épületben. Mindezek az adottságok azonban nem lettek volna elegendők ahhoz, hogy a fasori diákok nemcsak a humán-, hanem a műszaki pályákon is, a hazai és külföldi egyetemeken egyaránt megállják helyüket, és sikerrel mérkőzzenek mind a sport, mind az 1923 óta bevezetett tanulmányi versenyeken az ország legjobb középiskoláival. Az iskola tanárai módszeresen törekedtek arra, hogy tanítványaikat fogékonnyá tegyék a tudományok iránt, azokat megkedveltessék velük. A gimnázium kiváló matematikatanárának és igazgatójának, Rátz Lászlónak, valamint Böhm Károlynak, egykori igazgató-tanárának emlékét tábla őrzi az épületben, akárcsak azét az ötvennégy tanítványét, akik elestek az első pesti tükör világháborúban. Az első érettségi 1905-ben, az utolsó pedig 1952-ben volt a fasori épületben, ekkor ugyanis a gimnáziumot megszüntették. Az iskola épületében azóta az Országos Pedagógiai Intézet működik. DR. BERTI BÉLA Városházi mozaik Balzac-klub A nyáron megnyílik a XIII. kerületben a Balzac-klub. A hagyományos és az új szórakozási lehetőségeken kívül orvosi gondozást biztosít az idős tagoknak, éttermében pedig napi kétszeri étkezést kínál. A kerület öreg lakóinak szánt első intézményt Angyalföldön, az Árpád hídnál a Hétház klubja követi, majd három újabb. Mindegyik helyi forrásból készül, és a tervezőkszervezők akarata szerint egyesíti az idősek napközi gondozását és a régi kávéház szolgáltatásait. Mert kell az orvos és a nővér, a viszonylag olcsó étkezés, a könyv és a televízió, de még inkább a meghitt hely, ahol találkozni, beszélgetni lehet régi és új barátokkal. Csepel, Megyer, Óbuda Lassan kirajzolódnak a honfoglalás 1100. és az államalapítás 1000. évfordulójára tervezett ünnepség elképzelései. A két legfontosabb javaslat: a népünk történeti útját bemutató emlékművek átadása és százezernyi kert bevonása a megemlékezésbe, vagyis a szép kertek versenyének meghirdetése. Jelenleg három kerület verseng az ünnepségek megrendezéséért: Csepel, Újpest (Megyer) és Óbuda. A főváros területén az említett helyekhez fűződik a honfoglalás s az első századok legtöbb eseménye. (Szóba került a Belváros is, de itt a nagy zsúfoltság miatt kedvezőtlenek a feltételek. Hogy mi dönti majd el a választást Csepel, Újpest és Óbuda között, azt még nehéz volna megmondani. De mindenképpen befolyásolja majd az elhatározást, hogy az említett kerületek milyen lehetőségeket kínálnak. Sokan úgy vélik, hogy bőven van még idő. Tévedés. Hogy csak a tervezett sok kert, liget fái 1995-ig megnőjenek, ahhoz is öt-nyolc év kell. A gyalogos az úr Terjeszkedik a Váci utca — pontosabban a gyalogjáró rendszer. Mind több belvárosi utca kap új burkolatot, mind több helyről tűnnek el a kocsik. A siker oly nagy, hogy a gyalogosok már a Petőfi Sándor utca egy részét is meghódítják. A Haris közzel szemben is hiába zárták el lánccal a Pilvax közt, sokan mennek át a nagy forgalmú úton. Nincs más választás, aluljárót kell építeni — mondják a Közlekedési Főigazgatóságon. A vita elkezdődött, a javaslatnak több ellenzője van. Egyebek között elhangzott az is: a sok turista és vásárló most elözönli a járdát, később majd elfoglalja az egész utat. Minek itt beruházni, előbb-utóbb megáll a forgalom. A Belvárosban a gyalogos az úr... Idegenek a piacon A nyári-őszi piac a főváros egyik idegenforgalmi látványossága. Mindig sok az idegen nézelődő a Lehelen — s másutt is —, az itt látható bőség élmény a vendégeknek. Sajnos már csaknem elviselhetetlen a zsúfoltság, legalábbis hét végén. Egyre több a vevő, hiszen itt általában olcsóbb a gyümölcs és a zöldség, és egyre több a kereskedő és az őstermelő, hiszen a növekvő forgalom vonzza az árusokat. Most készül a Lehel új rendezési-fejlesztési terve. Ám sok kérdés vár megoldásra a többi piacon is. Amit mindenki elfogad: a legrégibb bevásárlóhelyek jelentősége csak nőhet az elkövetkező időben. Ami vitát kelt: hogyan bővítsék a piacokat és főként miből. Újlak megújulása Nagy vitát keltett és kelthet még Újlak fejlesztési terve. Ez érthető. A Fővárosi Tanács építési bizottságának a tervezett munkák helyén tartott látogatása is megerősítette: sok tekintetben újat kívánnak adni, s az elképzelések befolyásolják majd a régi Pesten is a megújítást. Fejlesztés-e az újlaki tervek megvalósítása? Feltétlenül. A vályogházak eltűnnek. Új lesz a XXI. századi Újlak, megtartja, ami érték, ami megmenthető. Elsősorban a régi falu-külváros hangulatát kívánják áthozni korunkba. De a lényeg: a történelmiföldrajzi lehetőségeket, a kiváló adottságokat a legteljesebben kihasználják. Ezért új rendeltetést kap a terület: művelődési és idegenforgalmi központ lesz. Ellopott kilátás A II. Kerületi Tanács megvizsgálja a helyi környezetvédelem feladatait. Romlott a főváros egyik legszebb részének levegője, de kifogásolható vizeinek minősége is. Nagy gond a zsúfolt beépítés, a hegyvidéki utak elfalazása. Több helyen valósággal ellopták a kilátást a városra — állapították meg. A tanács úgy határozott, hogy megszigorítja az építkezések engedélyezését. Ezzel is védeni kívánja a budai táj szépségét. Aquincum gyümölcsei A Kiscelli és a Pacsirta utca sarkán római korból maradt őszibarackmagot találtak. Nem messze innen, az Óbudai-patak mellett II. századi sírból mandulák kerültek napvilágra. A Jablonkai úton pedig, az ókori emlékek között cseresznye- és kajszimagokra leltek. Sok más jel is bizonyítja, hogy Aquincumban virágzó szőlő- és gyümölcskertek voltak, a kertészkedés Buda északi felében távoli időkbe nyúlik vissza. Miért hivatkoznak most erre a tervezett világkiállítás előkészítői? A múlt is Óbudát ajánlja a mezőgazdasági bemutatók helyéül. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 4