Budapest, 1987. (25. évfolyam)

5. szám május - TÉKA - POSTA

téka A főváros irodalmából ajánljuk Abu Dhabitől Yarenig Abu Dhabiról még csak-csak tud valamit az ember — legalább annyit, hogy az ottaniak jól élnek az olajjövedelemből. De ki tudja, hogy tulajdonképpen az Egyesült Arab Emírségek székhelye, hogy a múlt században kalózfészek volt, s hogy a hatvanas években azért kellett megdönteni a sejk uralmát, mert a tájékozatlan uralkodó szalmazsákokba tömködte a dollármilliókat, nem ismervén a hasznos befektetés módszereit? (A kamatszedést éppúgy tiltja a Korán, mint a középkori egyházatyák!) Abu Dhabi azóta 340 ezer lakosú modern várossá nőtt, akár a közeli Dubaj (vagy Dubai). S mivel nem tudnak megegyezni, melyikük az előkelőbb, előreláthatólag — hacsak nem alakul át az olajválság az olajexportálók válságává — a két város közt félúton új székhelyet építenek Karame néven. Abu Dhabi ezért csak ideiglenes főváros. Nem kevésbé ideiglenes Yaren (régebbi nevén Makwa) — „van, ki e nevet nem ismeri?" —, a független Nauru állam fővárosa. Az embernek Rejtő Jenő-figurák jutnak az eszébe, mint a csodálatos nalaja, a polinéz király; a független Nauru állam 21 teljes négyzetkilométernyi területtel rendelkezik, s ez mind-mind korallzátony, kókuszliget meg foszfátbánya. Körülbelül 20 év múlva elfogy a foszfát, a sziget helyén kráter lesz, lakói, mind a nyolcezren, átköltöznek Ausztráliába. De addig Yaren igazi főváros, repülőtérrel, elnöki hivatallal és munkásbuszjáratokkal. A 169 kisebb-nagyobb fővárost leíró tekintélyes lexikon (Próbáld Ferenc—Szegedi Nándor: A világ fővárosai) első és utolsó címszavából idéztem, jelezve, hogy mire használhatja a mai felnőtt nemzedék azt az esetleg jó jegyet, amit valaha földrajzból szerzett. A világ folyamatosan változik, s ha valaki nem akar olyan lenni, mint a nyugati átlagember, aki többnyire összetéveszti Budapestet Bukaresttel, akkor nekünk sem árt tudni, minek a fővárosa Amman, Asuncion, Bogota, Brazzaville stb. Az ismertebbekből idéztem, és valljuk be, ezen is elgondolkodik az átlagmagyar. Pedig ezekről még olvashat is a hírekben. De mit kezdjen az olyan nevekkel, mint Antananarivo, Apia, Bamako, Bandar Seri Begawan, Bangui, Banjul, Basseterre, Belmopan, Bissau, Bridgetown, Bujumbura — még Bukarestig se jutottunk el, és hány, alig vagy sose hallott főváros van még Yamoussoukróig és Yaoundáig! A fentiekből is kitűnik, milyen hasznos kézikönyv a kereken 400 oldalas kötet. Mi több, olvasmányos is, és dúsan illusztrált. Csupa színes képpel. Ezzel kapcsolatban azonban engedtessék meg némi kritika. A színes kép nem lehet öncélú. A jó színes kép több információt ad a jó fekete-fehér képnél — a rossz színes kép kevesebbet. Ha a washingtoni Fehér Ház fala halványlila, akkor nyilvánvaló, hogy minden szín hamis, és a képek nagy része ilyen. Vagy maga a téma nem kívánja meg a színes fotót! A színekhez való ragaszkodás rögeszméje hozhatta magával, hogy épp az ismeretlen fővárosról nincs semmilyen kép, az olyan helyekről, mint Párizs, viszont minden közhelyet megkapunk. Ki ne ismerné az Eiffel-tornyot? De ki ne volna kíváncsi, mondjuk, Ouagadougou szépségeire, akár fekete-fehérben? S végül: van-e helye az ilyen lexikonfélében a politizálásnak? Mert ugyan már a híres kabaréjelenetben Salamon Béla bácsi is tudta, hogy „mindig az Észak- a miénk", így Koreánál is, de azóta a helyzet sokat változott... Miért van hát, hogy Phenjant három kép is illusztrálja — annyi, mint a mégiscsak közelebbi Belgrádot, Berlint, Koppenhágát stb. —, míg a bizonyára nem kevésbé érdekes „gazdasági kistigrist", Szöult egyetlenegy sem? (Kossuth) SZÉKELY ANDRÁS Budapest régiségei XXVI. kötet Újabb, gazdagon illusztrált, változatos tanulmány- és cikkanyagot publikáló kötetet vehet kezébe a főváros területén folyó régészeti feltárások és azok tudományos értékelése iránt érdeklődő olvasó. A kötet tanulmányai: Gáboriné Csánk Vera: A Remete felsőbarlang és a „Dunántúli szeletien". (A Máriaremete melletti barlang és kőkori leletei.) Schreiber Rózsa: A kora bronzkor időrendi kérdései Budapest környékén és a Tisza vidékén. H. GyürkiKatalin: A 14. század üvegtípusai a budai régészeti leletanyagban. Irásné Metis Katalin: Régészeti kutatások az Árpád-kori Pest külvárosai területén. Budapest V., Belváros. Paval J. Michna: Gotische Kacheln aus Burg Melice in Mähren. (Gótikus kályhacsempék a morvaországi Melice várából. A huszita korszak előtt virágzó cseh-morva gótikus művészet jelentős alkotásának tekintett jellegzetes kályhacsempe-együttes mind művészeti, mind technikai szempontból Zsigmond budai kályhái mellé helyezhető.) Az anyagközlések (kisebb közlemények) című rész publikációi: Endrődi Anna: Régészeti kutatás a solymári Mátyás-dombon (1927—1977). Kora bronzkori település maradványai a soroksári botanikus kertben. Bökönyi Sándor: A soroksári botanikus kertben feltárt kora bronzkori áldozati gödrök állatmaradványai. Szirmai Krisztina: Beszámoló a budatétényi római kori telep feltárásáról II. rész (1974—1977). Matolcsi János: A budatétényi római kori állatcsontleletek. (XXII., Növény utca 2.) Zolnay László: Előzetes jelentés a budai Vár déli részén végzett 1975—1981. évi feltárásokról. (Előzmények. A terület őskori lelőhelyei. Kelta és római kori leletek. Falutelepülés a 12. századtól a tatárjárásig. A 13. század derekán végbement városalapítástól a 15. század első felében végzett tereprendezésig. Az Anjou-kor, a Zsigmond-kor, Mátyás és a Jagellók kora s a török kor emlékei. Kiemelkedőbb leletek, leletcsoportok. Feltárásra váró területek, további feladatok.) Boldizsár Péter: Egy 14. századi desztilláló készülék a királyi palota északi előudvarán folyó ásatások anyagából. Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története III. Az I. kerület Úri utca 13., Tárnok utca 14. és Tárnok utca 16. számú épületeken végzett műemléki kutatások, tudományos rekonstrukciók és építészeti helyreállítások eredményei. A Tárnok utca 16. számú épület. H. Gyürki Katalin: Feliratos sírkő 1289-es évszámmal a budai domonkos kolostorból. Zolnay László: A budaszentlőrinci pálos kolostor Szent Keresztről nevezett oldalkápolnájában talált csontvázak antropológiai vizsgálata. Nagy érdeklődésre tarthat számot a kötet Vita című részében Szakái Ernő A budavári gótikus szoborlelet sérüléseinek és eltemetésének jelképrendszere című tanulmánya, amelyben a középkori képrombolások, szoborcsonkítások politikai, vallási, társadalmi hátteréről, a szobortorzók tömeges eltemetéséről és a középkori kőfaragó műhelyek tevékenységének számos motívumáról foglalja össze véleményét. Tanulmányához Entz Géza Lektori vélemény Szakái Ernő A'budavári gótikus szoborlelet sérüléseinek és eltemetésének jelképrendszere, Marosi Ernő Jelképes volt-e a Zsigmond-kori budai szobrok pusztulása? és Tóth Sándor Mit jelképez a „jelkép" című írása csatlakozik. Érdekes írások a műtárgyvédelem témaköréből: Hervai Judit: Népvándorláskori csontfésűk. Bencsik László: A budai domonkos kolostor 15. századi ezüstpoharának restaurálása. Simon Sándor: 17-18. század fordulója időszakából való török puska restaurálása. A gazdagon illusztrált, a fővárosban folyó sokrétű régészeti feltáró munkát bemutató kötetet önmagukban is érdekes régészeti, történeti információt közlő könyvismertetések zárják. (Kiadta a Budapesti Történeti Múzeum) CSOMOR TIBOR Az Újhold-Évkönyv 1986-os második kötet Futotta erejéből az első évkönyvet összeállító szerkesztő triásznak (Lengyel Balázs, Lakatos István, Nemes Nagy Ágnes), hogy csaknem akkora terjedelmű s hasonló művészi kvalitású almanachot állítson össze a második félévre is. Előszedtem a negyven éve megjelent Újhold első két évét tartalmazó kötetet, kicsit összevetés végett is, s úgy tűnt: az a 80 ív, melyet ez évre a Magvető bőkezűen rendelkezésükre bocsátott, lehetővé tette a folyóirat-szerkezeten való továbblépést, ugyanis elhagyva a könyvkritikákat, más időszerű írásokat, nagyobb lélegzetű szépprózai és értekező alkotásokat is közreadhattak. Fél év nem nagy idő, ez alatt negyven ívnyi értéket, újat, eget vívót nehéz begyűjteni. Ezért is lelhető több részletpublikáció e második évkönyvben, így Lakatos István készülő önéletrajzából, Keresztury Dezső Aranymonográfiájából, Szobotka Tibor regényé-45