Budapest, 1987. (25. évfolyam)

5. szám május - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Történelmi kalandok Gyárfás Endre tévé- és rádiójátékai gyakran merítik témájukat a főváros múltjából. Nemrég láthattuk újra Uraim, beszéljenek! című tévéjátékát, mely a pesti telefon és telefonhírmondó megteremtéséről szól. Másik tévéfilmjében (Apród voltam Mátyás udvarában) a budai várpalota restaurált középkori szárnya a „főszereplő". Történelmi kalandok című hangjátéksorozatát mostanság ismétli a Rádió. Egyik darabját április 6-án hallhattuk. Címe: A tűz csiholója. Irinyi János pesti gyufagyárának sorsát, a feltaláló és Kossuth kapcsolatát, az iparoktatás és a Természettudományi Társulat együttműködésének első próbálkozásait jeleníti meg, és felidézi az 1840-es évek Pestjének hangulatát. Gyárfás Endre következő hangjátékát — Nagyváros születik — május 4-én ismétlik meg. (Bemutatója 1986. május 20-án volt.) Ez a rádiódráma a Buda, Pest és Óbuda egyesítését megelőző telekspekulációkról, várospolitikai sakkhúzásokról szól. Hőse költött személy: Károly, a fiatal építészmérnök, az új, nagyszabású tervek híve, a gyors fejlődéssel s már a 20. századi lakosság igényeivel is számoló tervező. Szembeszáll a kapzsi vállalkozókkal, akik a születő világvárost a „hamari haszonért" zsúfoltan akarják beépíteni, és még a Városliget nagy részét is megszüntetnék. Károly küzdelmének és szerelmének története egyúttal azt is tükrözi, hogy a városfejlesztési vitákban az arisztokrácia és a polgárság érdekei ütköztek meg. (stenczer) Környezetvédelmi információs rendszer Az ipar környezetvédelmi gondjainak megoldásához pontos információkra van szükség. Ezért még az idén számítógépes adatbankot hoznak létre, amelybe betáplálják, többek között, az Országos Vízügyi Hivatal, a Meteorológiai Intézet és a Köjál meglevő környezetvédelmi információit, s az iparvállalatoknál is megszervezik a legfontosabb környezetvédelmi adatok gyűjtését. Több mint félszáz iparvállalatnál felmérték, hogy milyen műszereik vannak a mérések elvégzéséhez. Többségük részben már rendelkezik a szükséges eszközzel. Az Ipari Minisztérium anyagi eszközökkel is támogatja új berendezések beszerzését, a jelenlegi ötéves tervidőszakban a környezetvédelmi program megvalósítására 200 millió forint áll rendelkezésre. Ebből a pénzből a vállalatok műszerellátottságának fejlesztésére is jut. Több vállalat felajánlotta, hogy elvégzi a szükséges méréseket mások számára. A számítógépes adatbankot az egy éve működő Ipari Környezetvédelmi Koordinációs Iroda fogja üzemeltetni. A szakemberek már hozzáláttak a számítógépes kapcsolatok kiépítéséhez, az Ipari Minisztérium adatbankját összekapcsolják az Országos Vízügyi Hivatal hasonló rendeltetésű számítógépes rendszerével, s a későbbiekben összeköttetést létesítenek más hálózatokkal is. Az új információs rendszer — amely az ipar egészére kiterjed — jelentős segítséget nyújt a környezetvédelmi szakembereknek a veszélyforrások feltárásához és folyamatos figyeléséhez. Az adatbankban tárolt információkat jól hasznosíthatják a környezetvédelmi fejlesztések előkészítésekor. Az információs rendszer még az idén megkezdi működését, s tevékenységét a következő években folyamatosan bővítik az iparvállalatoknál üzembe helyezett új környezetvédelmi mérő- és regisztráló műszerek bekapcsolásával. M. T. Műemlék fürdőépületek A Császár fürdő területén megmaradt egy török nyelvű feliratos tábla az 1571-72-es évekből. „Ha vagyonát emberbaráti célokra költötte, csoda-e az, hiszen ő mindig a musztafai hagyomány szerint járt el. Épített egy hévízi fürdőt, amelyhez hasonlót a világ nem látott. Méltó volna, ha ennek a köznyelvben Devletábád (a boldogság háza) volna a neve. E bájos épület keletkezésének időpontját úgy foglalták szavakba: Musztafa pasa épülete ez az el nem pusztuló épület" — olvashatjuk a szövegét azon a kiállításon, amely a budapesti műemlék fürdőépületeket mutatja be a Budapesti Történeti Múzeumban. A tárlaton, amelyet a Fővárosi Tanács Városrendezési és Építési Főosztálya, valamint a Budapesti Műemléki Felügyelőség állított össze, fényképek, tervrajzok emlékeztetnek a budapesti fürdőélet gazdag fejezeteire, s arra a munkára, amellyel a műemlék épületek egyikét-másikát megszabadították a későbbi toldalékoktól, építészetileg értéktelen részletektől. Gellért, Rudas, Rác, Király, Lukács — e fürdők előzményei a középkorba, olykor a rómaiak idejéig nyúlnak vissza, a Palatínus helyén is volt egy középkori fürdő. A Gellért az ácsik ilidzse, majd a Sáros fürdő utódja, a Rudas a jesil direkli ilidzse, a Rác a kücsük ilidzse épületét foglalja magába, a Lukács fürdő, amely török .méltatója szerint „nem oly díszes", mint társa, a Császár, a múlt század közepéig a középkori eredetű, négy saroktornyos lőpormalom udvarán működött. A „régi" épületek mellé társultak századunk elején az „újak", a Széchenyi fürdő, majd a Nemzeti Sportuszoda, amelynek főépületét, fedett medencéjét az egykori úszó olimpiai bajnok, Hajós Alfréd tervezte. A régi és az új fogalom, persze, most valóban csak idézőjelben használható, hiszen egyrészt mára a huszadik századi fürdők is műemlékké váltak, s a régiek sem egyetlen, meghatározható kort képviselnek. A török épületek köré a 18-19. században új falakat emeltek, barokk és klasszicista stílusban. Éppen ennek köszönhető azonban, hogy a fürdők esetében nemcsak gazdag történelmi múltról, hanem az esztétikai értékek változatosságáról is beszélhetünk. Az egykori török csarnokok sajátos hangulatú terei, a Gellért nyitható tetejű fedett medencéje, a Széchenyi fürdő hatalmas neobarokk tömbje eltérő térélménnyel ajándékozza meg a nézőt. A részletek gazdagsága is megkapó egyik-másik épületnél, főként a Széchenyinél. A külsőktől eltérő hangulatú, szecessziót idéző belső tér, az előcsarnok csillogó mozaikjai, a majolika falburkolatok harmonikus környezetet teremtenek. P. SZABÓ ERNŐ Régi úttörödalok kazettán A Budapesti Úttörőelnökség az úttörőélet, a rendezvények színesebbé tételére, továbbá, hogy a mai fiatalok jobban megismerkedhessenek a szövetség múltjával, 30 régi úttörődal hangfelvételét készíttette el. A dalokat a KISZ Központi Művészegyüttesének úttörőkara énekelte szalagra, Csurjánné Buttner Hedvig és Pintér Eleonóra karnagyok vezényletével. Készül és hamarosan kapható lesz a kazettát kísérő kotta is. Üttörőelnökségek, csapatok, őrsök, művelődési házak, az úttörőmozgalmat patronáló szervezetek és intézmények utánvéttel vásárolhatják e kazettát. Mód van arra is, hogy a Budapesti Úttörőelnökség a beküldött üres kazettákra átmásoltassa a régi dalokból szerkesztett műsort. Az úttörődalos kazetták a Magyar Úttörők Szövetsége Budapesti Elnökségénél (1430 Budapest, Köztársaság tér 27.) rendelhetők meg. m. t. 2