Budapest, 1986. (24. évfolyam)

12. szám december - A Budapest melléklete: Bács-Kiskun megyei körkép

KECSKEMÉT ÉLVONALBAN AZ ARANYHOMOK ITALAI A könnyű, az íz- és zamataiiyagokban gazdag borok hazája a napfényes Duna—Tisza köze, amelyet sokan „Aranyhomok"-nak neveznek. Az itteni szőlészet és borászat egyik legnagyobb integrátora a Kecskemétvin — korábbi nevén Közép-Magyarországi Pincegazdaságként, majd 1985-től Kecskeméti Borgazdasági Kombinátként talán jobban ismernek a hazai és külföldi fogyasztók. A vállalat termékei révén az utóbbi öt esztendőben vált elismertté az európai kontinensen, noha borai közül néhány sikert aratott már Észak-Amerikában és Japánban is. Feldolgozó, alapanyagtermelő és termeltető is a Kecsketmétvin. Bács-Kiskun (és Pest megye déli részének) jelentős szőlőtermelői — összesen huszonnégy szövetkezet) és több ezer háztáji, illetve kistermelő — hosszú távú, többféle kedvezményen és biztonságos értékesítési lehetőségen alapuló — szerződést kötött a Kecskemétvinnél. Közös szőlőtelepítésre is van jó néhány példa. Az ily módon létesített ültetvény csaknem eléri a kétezer hektárt. A Kecskemétvin három borászati üzemében és harminchárom pincészetében 28 ezer hektárról (évente mintegy 75—85 ezer tonna szőlő, hétezer "hektoliter bor) érkezik a termés, ahol fajták szerint préselik a szőlőt és gyártják a borokat, pezsgőket, illetve készítik a párlatokat, vermutokat és üdítő italokat. Az utóbbiaknak alapanyaga nemcsak szőlő, hanem különféle gyümölcs is, például alma, ribizli, meggy, körte. Ahhoz, hogy e nagy mennyiségű alapanyagot jó minőségű termékké dolgozzák, korszerűsítették és bővítették gyáregységeiket. Kiskőrösön modern pezsgőiizem létesült, s a szőlő átvétele, préselése is magas színvonalú berendezések segítségével történik. A kecskeméti központi borászati üzemben is új gépek — szűrők, szeparátorok stb. — állnak a minőségjavítás szolgálatában, Kiskunfélegyházán, a vörösborerjesztés nemzetközi színvonalú technológiáját alapozták meg. Mintegy százezer hektoliterrel bővült a tárolótér, amely a borkezeléshez és erjesztéshez, a piaci igényekhez való alkalmazkodáshoz szükséges beruházás volt az elmúlt két évben. S hogy milyenek a termékek? Erre néhány tény és adat adhat választ. Az italfélék negyven százalékát külpiacon értékesítik. Szállításaikban előtérbe került a palackosbor-export, amelyet elsősorban a szocialista országok igényelnek. Azonban a nyugat-európai és más tőkés országok piacain is egyre jobb lehetőség nyílik az értékesítésre. Ennek egyetlen oka van: a borok és pezsgők kitűnő minősége. Az utóbbi években több díj bizonyítja a Kecskemétvin termékeinek színvonalát. 1983-ban az Állampuszta! rajnai rizling B\Y-díjat kapott, és ugyancsak ebben az évben a bécsi nemzetközi borversenyen az Irsai Olivér aranyérmet nyert. Az új solti termékcsalád első sikerét az 1985-ös OMÉK-on érte el, ahol vásárdíjban részesült, a soproni vörösbor-fesztiválon pedig két arany, egy-egy ezüst és bronzéremmel tüntették ki a Kecskemétvin vörösborait. A szovjet exportőrök két ízben jutalmazták a vállalatot, a Szovjetunió Kiváló Szállítója oklevéllel, Barcelonában pedig nemrég vehette át a vállalat képviselője a kiváló exportminőségért adományozott nagydíjat. Legutóbb 198(5 júniusában Bécsben aratott sikert a Kecskemétvin. A Vlnova '86 nemzetközi kiállításon a Solti Merlot aranvérmet és különdíjat kapott. Üdítőitalai közül elsősorban a szőlő és alma alapanyagúak nyerték meg a bírálók tetszését, amiért első helyezett lett a különböző versenyeken, és OMÉK-nagydíjban is részesült a Márka-család. A hazai alapanyagú üditőitalgyártásban első az országban a Kecskemétvin. A Márka-család a hazai fogyasztók egyik legkedveltebb üdítőitala, sőt a szőlő-, ribizli- és almasűrítményből Csehszlovákiában ugyancsak Márka néven készítenek és' forgalmaznak üdítőitalokat. A vállalat üdítőital-kínálata bővült. Szénsavmentes gyümölcsnektárokat, valamint szörpöket (nem palackos kiszerelésben) ugyancsak egyre növekvő mennyiségben forgalmaznak. 22