Budapest, 1986. (24. évfolyam)

10. szám október - Oszlay István: Szabálytalan „építési napló”

Szabálytalan „ÉPÍTÉSI NAPLÓ" Elkészült a főváros négy új gimnáziuma Négy új középiskolát avattak, augusztus 30-án, azaz négy új gimnáziumban kezdő­dött meg a tanítás szeptember elsején. Az esemény rangját jelzi, hogy a Fővárosi Ta­nács elnöke és legmagasabb rangú vezetői adták át az új oktatási intézményeket, s vet­tek részt a névadó ünnepségeken. Mint ahogy az indulásnál, majd később, úgy félidő tájt fontos kötelességünknek tar­tottuk, hogy írjunk a főváros nagyszabású középiskola-építési programjáról, hasonló­képp feladatunk most, hogy beszámoljunk az eredményekről. Kiváltképp kellemes köte­lesség, hiszen az első forduló happy enddel végződött. Kérdés, persze, hogy felhőtlenül örülhe­tünk, ünnepelhetünk-e, ha még az utolsó pil­lanatban is egyforma volt az esély a győze­lemre, illetve a kudarcra. Ami kétségtelen: 1986 ősze nevezetes dá­tum lesz a fővárosi középiskolák újabb kori történetében. Húsz éve nem épült gimnázium Budapesten — most megtört a jég. A demog­ráfiai hullám a középiskolák felé lódult (s 1987-től 1993-ig egyre nő) — elkészültek az első, hullámtörő középiskolák. Funkciójuk­ban korszerű, kivitelükben egyedi, külső megjelenésükben esztétikus iskolaépületek. Átérzem Vajna Gábornak, a Művelődésügyi Főosztály helyettes vezetőjének lelkesedését, aki azt mondotta, hogy ezek még száz év múlva is gimnáziumok lesznek. Hadd hivalkodjam: ne legyen nálam ke­vésbé lelkes híve az ügynek. Csakhogy: tizen­két középiskola építése még hátravan, a ha­táridő 1990. Hét épületen már dolgoznak a kivitelezők — 1987. augusztus 15. az átadás időpontja —, de ebből háromnál már lema­radás tapasztalható. Ebből a háromból ket­tőnél ugyanaz a kivitelező, amelyik most is csupán a „becsengetéskor esett be a padba". Mint a rossz diák, aki annyiszor megígérte, hogy nem fog elkésni... De ennyi elég is az „ünneprontásból". Voltak, vannak szép eredmények, példamu­tató teljesítmények. Egyébként is, nem elő­ször és nem utoljára foglalkozunk a főváros nagyszerű középiskola-építési programjával. ÁPRILIS 12. A Budapest Kiállítóteremben e napon nyi­tották meg a Kultúra, szabadidő, sport Bu­dapesten című kiállítást. A megnyitón ott volt dr. Kelemen János, a Beruházási Főosz­tály vezetője és Mezei Gyula, a Művelődésü­gyi Főosztály vezetője is. A középiskola­témát nem kellett sokáig kerülgetni. Az első ütem — az első négy gimnázium — készült­ségi foka akkor kritikus ponton volt. Három hónappal az átadási határidő előtt így hang­zott a helyzetjelentés: a káposztásmegyeri és a lőrinci gimnázium nemhogy a szerződéses határidőre, de a szeptemberi tanévkezdésre sem készül el. A Művelődésügyi Főosztályon és a kerületi tanácsok művelődési osztályain terveket készítettek, hogyan helyezik el a „gimnázium nélkül" maradt tanulókat... Vajon akkor miben és kikben bizott dr. Kele­men János, merthogy a törülközőt nem dob­ták be... MÁJUS—JÚNIUS Egyre szaporodó tudósítások és fényképek a napisajtóban a gimnáziumi építkezésekről. Mindenki, aki számít, akinek köze és szava lehet a középiskola-építes ügyében, rendsze­resen látogatja az építkezéseket. A kétkedés lassan optimizmussá erősödik. Magyarázata: a vizafogói építkezés remekül halad; átlen­dült a holtponton a Csobánka téri vállalko­zás is; megcsillan a remény a káposztásme­gyeri gimnázium befejezésére; a lőrinci épít­kezésen nem a szerződéses határidőt ígérik, hanem, hogy a tanévkezdésre átadják az épületet. JÚLIUS 15. Pálinkás Antal, a Beruházási Főosztály mérnöke, a gimnáziumok építésének referen­se: — Valamennyi gimnáziumnál augusztus 15. az üzembe helyezés időpontja a szerződés szerint. Ekkor már a vízcsapból folynia kell a víznek, a takarítószekrényből nem hiá­nyozhat a felmosórongy, a festményeknek vagy grafikáknak is a helyükön kell lenniük. Erre az időre, természetesen, nemcsak az épülettel és annak berendezésével kell elké­szülni, hanem például az iskolaudvar parko­sításával, a sportpályák építésével is. Ha a birtokba adás (a kész épület hiánymentes átadása a beruházónak) a kivitelező hibájá­ból meghiúsul, akkor ketyegni kezd a napi százezer forint extrakötbért mutató óra. — A vizafogó lakótelepi gimnázium fővál­lalkozója, a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat a kezdéstől egyenletes tempóban dolgozik. A problémákat „házilag" megol­dották, elenyésző segítséget kért csak a Beru­házási Főosztálytól. Nem volt baj a részha­táridőkkel, s kifogástalan minőségű munkát végeznek. A vállalat jelentős előnyt szerzett azzal, hogy idejében befejezték a szerkezeté­pítést, téliesítettek, tehát a fagyok idején bel­ső munkákat végezhettek. Magasfokú szer­vezettséggel dolgoztak. A vállalat szívügyé­nek tekinti az iskolaépítést, a vezérigazgató sem volt rest rendszeresen megjelenni a hely­színen, noha Debrecen odébb van ... — A Csobánka téri gimnáziumot az Integ­rál építi. Náluk a finisben armatúrák hiánya is hátráltatta a munkát. Az ÉVM sietett a se­gítségükre. A Müber azzal segíti a határidő betartását, hogy folyamatosan készíti a befe­jezett munkák hibajegyzékét, így a vállalat is folyamatosan ki tudta javítani azokat. Az eredetileg tervezett kőburkolat gyártására nem akadt hazai vállalkozó, a bolgár import viszont egymillió forinttal többe került. A sportpályák kialakításával egy időben itt el­készül a később felépítendő fedett uszoda le­látója az udvar felőli oldalon, s ugyancsak épül lelátó a tornateremben is. — A káposztásmegyeri gimnázium kivite­lezője, a 23. sz. Állami Építőipari Vállalat nehéz helyzetbe került a tavasszal, mivel nem téliesítettek. Iszonyú hajrá kezdődött, 200—250 ember dolgozik éjjel-nappal, s úgy tűnik, ha nagynehezen is, de elkészülnek. A hajrá, persze, megbosszulta magát. Május­ban közöltük az ÉVM-mel, hogy rossz minő­ségű a tetőszigetelés. A minisztérium az ÉMI-t küldte a helyszínre, s az intézet aztán rendet termetett. így aztán a gyorsítás ellené­re most jónak mondható a munkák minősé­ge. A gimnázium a lakótelep szélén épül, az odavezető utakat és a kerítést a főváros a la­kótelep beruházójával, a Főber-rel csináltat­ja meg, ily módon enyhítve a kivitelező gondjait. — A szakemberek egyöntetűen állítják, hogy a lőrinci gimnázium lesz a legszebb épület. Jó ideje kétséges azonban, hogy elkészül-e időben a Thököly úti épület. Halá­los kimenetelű baleset miatt sokáig állt a munka. Most 250—300 ember dolgozik a helyszínen, példa nélküli ez a hatalmas lét­szám ekkora építkezésen. A vezérigazgató folyamatos munkavégzést rendelt el, dolgoz­nak szombat-vasárnap, ami azonban azt je­lentheti, hogy szép lassan elúszik a nyereség is... E pillanatban úgy áll az építkezés, hogy a szerződéses határidőre, augusztus 15-ére nem készül el a létesítmény. Ez mindenkép­pen presztízsveszteség, amire legfeljebb szép­ségflastrom, hogy a 23. sz. ÁÉV ígéri, a tan­évkezdésre átadja a gimnáziumot. (A kivitelezők az 1985-ös versenytárgyalá­son 200—230 millióért, rögzített áron vállal­tak egy-egy épületet. De vállalták a napi 100 ezer forintos kötbért is, ha nem készülnek el a kitűzött határidőre. Annak idején azt ír­tuk, hogy ebben a vállalkozásban lehet nyer­ni, de tönkre is lehet menni... A szerk.) AUGUSZTUS 1. (Az induláskor mindenki komolyan hitte — talán csak néhány, a versenyből kiesett el­lendrukker kételkedett —, hogy a gimnáziu­mok a tervek szerint megépülnek. A főváros történetében különleges helye van a középis­kolai programnak, nagyszerűen sikerültek a versenytárgyalások, s megvolt a kezdeti len­dület. S alig egy év múltán dr. Kelemen Já­nos a két kezén is meg tudta számolni, hogy hányan bíztak abban, hogy mind a négy gim­názium elkészül az 1986/87-es tanév nyitásá­ra.) Dr. Kelemen János, a Beruházási Főosz­tály vezetője így összegez: — Végül is jól zárult az első szakasz, mind a négy középiskolában megkezdődik a taní­tás szeptemberben. És ez sok szempontból fontos. A középiskolai program első ütemé­nek sikere vagy kudarca befolyásolhatta vol-22

Next

/
Thumbnails
Contents