Budapest, 1986. (24. évfolyam)

1- 2. szám január-február - Dr. Molnár József: Demokratikus kitüntetéseink históriájához

DOKUMENTUM Demokratikus kitüntetéseink históriájához BUDAPEST HIDEREM A főváros Duna-hídjai 40 évvel ezelőtti történetének egyik szerény, de figyelemreméltó szereplője a „Budapest Hídérem", amely előfutárja és méltó reprezentánsa demokratikus kitüntetéseinek. E magyar kitüntetés kevesek körében ismert történelmi dokumentum és numizmatikai kuriózum, ezért tartjuk szükségesnek felidézését és története ismertetését. ,,... A fasiszták visszavonulásakor Budapesten is felrobbantották a Duna-hidakat. A helyreállításnál, mint másutt, itt is szovjet katonai építő alakulatok segítettek. A különösen kiválóan dolgozóknak magyar emlékérmet adományoztak orosz nyelvű felirattal: Budapest város nagyrabecsülésének kifejezése, a dicsőséges Vörös Hadsereg hídépítő csapatai hősies teljesítményéért" — olvashatjuk az Orosz Érdemérmek című kiadványaiban. Ugyanitt láthatjuk a Hídérem szalagnélküli jelvénye előlapjának képét, alatta a következő szöveggel: ,,Magyar emlékérem szovjet katonák részére, a budapesti Dunahidak helyreállításáért" Az érem 40 mm átmérőjű, 2 mm vastagságú bronzkorong. Előlapja felső harmadában Budapest város koronás címere, alatta a már idézett szöveget olvashatjuk: Budapest város nagyrabecsülésének kifejezése... — orosz nyelven. Hátlapja középrészén a Ferenc József (Szabadság) híd, két pillére között úszó aljzatú (uszályokra épített) középrésszel, hátterében a lerombolt Erzsébet híd, mögötte a megrongált Lánchíd, majd a budai hegyek vonulatának domborképe látható. A jelvény peremének bal alsó részén a tervező neve: Iván I. Hiteles és értékes adatokat találtunk a Hídéremről Budapest székesfőváros polgármestere 1945. december 28-i 225786. számú ügydarabjában, amely a következőket tartalmazza: „Tárgy: Az orosz hadsereg hídépítő alakulatai részére emlékérem készítése. Határozat. A folyó évi április hó 12-én kelt határozatommal felkértem az Állami Pénzverő Igazgatóságát, hogy Iván István művész terve szerint az orosz hadsereg hídépítő alakulatai részére készült emlékéremből bronz, illetve ezüst anyagban a főváros részére szállítsa le. Most újabb 150 db. bronzérem elkészítésére és leszállítására kérem fel sürgősen a Pénzverő Igazgatóságát, azzal, hogy az emlékérmeket mielőbb a székesfővárosi polgármesteri XI. ügyosztálya (: IV., Központi városháza, II. em. 239. ajtó-szám) részére szállítsa le. A felmerülő költségek fedezetéül a folyó évi költségvetés XI. fejezet, XII. cím, 2. rovat, 2. alrovat alatt felvett hitelösszeget jelölöm ki. Felhívom egyidejűen a Városháza gondnoki hivatalát, hogy a 150 darab emlékéremhez szükséges, a székesfőváros színeit viselő éremszalag beszerzése iránt intézkedjék, illetőleg az erre vonatkozó ajánlatot elfogadásra mutassa be. Erről a polgármesteri XI. ügyosztályt, a Városháza gondnoki hivatalát, továbbá az Állami Pénzverő Igazgatóságát (Üllői út 102.) értesítem. Budapest, 1945. december 28. A polgármester megbízásából: dr. Sztankay előadó, (dr. Péczely Béla) tanácsnok h. főjegyző." Az ügydarabban foglalt Határozat lényegében egy április hó 12-i éremrendelésről tesz említést, majd egy újabb, 150 darabos rendelést sürget, továbbá utasítja a Városháza gondnoki hivatalát az érmekhez szükséges szalagok beszerzésére. A városházi gondnok (gazdasági felügyelő) az 1946.január 2-án kelt 220086. számú ügyiratban — az éremszalagok beszerzéséről — a következőkben tájékoztatja a polgármestert: „Polgármester Úr! (XI. ügyosztály.) A Polgármester Úr a 225.787/1945.-IX. számú határozatával felhívta a Városházi Gondnoki Hivatalt, hogy 150 drb. éremszalag beszerzése iránt intézkedjék. A Városházi Gondnoki Hivatal az éremszalagokat Morzsányi József cégnél megrendelte, de a cég csak készpénzfizetés esetén hajlandó az árut leszállítani. Erre való tekintettel, kérjük a Polgármester Urat, hogy az éremszalagok megvásárlásához szükséges 318.300 pengőt a XI. fejezet XII. cím 2. rovat 2. alrovat terhére a városházi gondnok kezéhez előlegképpen kiutalni szíveskedjék. Budapest, 1946. január 2. városházi gondnok gazdasági felügyelő." Az éremszalag megrendelése elintézését a következő szövegű ügyirat zárja: ,,H. Az elismerő érmek szalagjainak megrendelése külön megrendelő levéllel már megtörtént, ennekfolytán intézkedésre szükség nincs. Irattárba teendő. Budapest, 1946. január 10. A polgármester rendeletéből: főjegyző." Az írásos anyag és a korabeli történések tanulmányozása kapcsán néhány következtetést bátorkodunk levonni: 1. Az érmek rendelésének időbeni elhúzódása (1945. április — 1946. január) és többszöri ismétlése arra enged következtetni, hogy a Hídéremmel nemcsak a Ferenc József, de más budapesti hidak helyreállításán, újjáépítésén dolgozó szovjet katonákat is kitüntettek. A feltételezést megerősíti a Hídérem hátlapjának már korábban idézett szövege is, amely tulajdonképpen az emlékérem „alapításának" célját határozza meg: „Magyar érem szovjet katonák részére, a budapesti Duna-hidak helyreállításáért". Idézet az Új Szó 1945. április 4-i számából ugyancsak a korábbi következtetés valószínűségét igazolja: Két hét előtt a magyar szabadság ünnepén a Ferenc József hidat adták át a forgalomnak, egy hete pedig az összekötő vasúti hídon is átgördült az első vonat. Meleg szavakkal emlékezett meg Kosenko vezérőrnagyról és a munka oroszlánrészét végző orosz katonákról és szakemberekről... a Vörös Hadsereg immár a negyedik hidat adta át Budapest közönségének..." Bizonyosra vehető, hogy valamennyi budapesti Duna-híd építésén dolgozó szovjet katonák közül számosan részesültek a Hídérem kitüntetésben. 2. A már idézett ügydarab egyike említést tesz ezüst anyagú emlékérem rendeléséről. Létezett-e valóban ezüst Hídérem, ezt bizonyítani nem tudjuk, mert egyet sem sikerült felderíteni. A kutatás során, múzeumok és magángyűjtők gyűjteményében mindössze 4 darab bronz emlékéremmel találkoztunk. A már többször említett, 1977-es szovjet kiadvány sem tesz említést ezüst fokozatú emlékéremről. Valószínű, hogy 1945 elején az Állami Pénzverőnek nem kis gondot okozott a több száz vagy talán ezer ezüst anyagú érem megrendelésének teljesítése, ha egyáltalán teljesítette. Az a véleményünk, hogy ebben az időben a Pénzverő nem készíthetett nagyobb mennyiségű ezüst veretet, és talán ezért nincs is nyoma az Iktatókönyvben. Következtetésünk: a Hídérem ezüst változatban nem került adományozásra. 46