Budapest, 1986. (24. évfolyam)

8. szám augusztus - TÉKA

mögé zárt világról ír személyes hangon és nagyon őszintén. Ilyen típusú könyv még nem jelent meg Magyarországon. Azokat is beviszi az abrakot szállító munkásokkal együtt az istállók közelségébe, akik még sohasem jártak ott. Azokat is leülteti a tribünre, akik még soha sem tettek egyetlen paripára sem. Ártatlanul is lehet az ügetőn nézelődni, nem kell ahhoz hangoskodva vagyont veszteni. Ami pedig a pályán történik, az ember és a ló közös felkészülésében, azt pontosan rögzíti személyes élményként, esendő mivoltában az az ember, aki egyszerű lókedvelő, vidéki fiúból vált kemény kitartással sampionná. Több szempontból is jó ez a könyv. Ismeretterjesztő, elgondolkodtató egy olyan témakörben, amit a társadalmi előítéleteink szerint sokan a káros szenvedélyek bűnös, sikamlós területének tartanak. Ráadásul Sipos Tamás szépen és ízesen ír magyarul. Ahhoz is hozzájárul a gyermekkoráról írt részleteivel, hogy még közelebb vigye a flaszteren felnőtteket olyan elfelejtett természeti közeghez, ahol mezítlábasán is élmény volt a társzekér, a lajt, a racka juh, a kukoricatáblák beláthatatlansága és az, hogy rugalmas faágra felszerelt cukorspárgával is lehet aranyló zöldes compót és ezüstös keszeget fogni. Sokan gúnyosan húzzák el a szájukat, mert botrányra, de legalábbis „fű alatt" megkötött üzletek idegeket felkorbácsoló izgalmára vártak, amikor kezükbe vették e könyvet. Sípos Tamás nem ezeknek az olvasóknak szánta tartalmas, színvonalas megirt könyvét. (Idegenforgalmi Propaganda Vállalat) HÁZI ZSUZSA Folyóiratszemle A Városépítés kérdései a budapesti agglomerációról. (Városépítés 1986. 2. sz. 3-8. I.) Az elmúlt év végén a főváros és Pest megye tanácsi és pártvezetői értékelték a térség helyzetét, gondjait, s meghatározták azokat a feladatokat, amelyek kikerülhetetlenül közös cselekvést kívánnak az itt élők — budapestiek és Pest megyeiek — érdekében. A válaszok tükrözik a mai helyzetet és az együttműködés szándékát. Az érintett témakörök: Melyek a budapesti agglomeráció 1985-ben jóváhagyott, az ezredfordulóig ható hosszú távú fejlesztési koncepciójának legfontosabb stratégiai céljai? Milyen eredmény várható az agglomeráció központrendszere létrehozásától, elsősorban a lakosság ellátása szempontjából? Milyen az övezet településeinek és a szomszédos fővárosi kerületeknek együttműködése, kapcsolata? Hogyan lehetne a terület irányítási rendszerét továbbfejleszteni? Mi a legfontosabb Budapest és a megye együttműködésében? ACZÉL KOVÁCH TAMÁS: Városiasodás Újpesten (Budapesti Fórum 1986. 2. sz. 57-60. I.) Újpest, a már több mint 35 éve a fővároshoz csatolt egykori megyei jogú város ma, de különösen a következő években Budapest egyik leggyorsabban fejlődő kerülete. Hatása kisugárzik majd a szomszédos Angyalföldre, Rákospalotára, Óbudára, de kihat a főváros egészének fejlődésére. Mit hagyott korunkra múltja, hogyan hat öröksége az új fejlesztésre? Hogyan alakul településszerkezete? Milyen alapokra épül a kerület VII. ötéves terve, melyek a fejlesztés legfontosabb törekvései, feladatai, hogyan alakul a lakásépítés, a közművesítés, a kereskedelem, az oktatás és a művelődés, hogyan látják az itt lakók Újpest fejlődését? MÜNZ ANDRÁS: így születik a Római úti lakótelep. (Lakók és lakások 1986. 1. sz. márc. 7. I.) Egy új, emberléptékű lakótelep kialakulása Óbudán, Aquincum szomszédságában, a főváros immár kb. 3000 éve lakott területén. KISS ATTILA: A Dimitrov tértől a Kálvin térig. (Lakók és lakások 1986. 1. sz. márc. 7. I.) Séta a Kiskörút déli részén. A Tolbuhin körút és a Kálvin tér névadói, jeles műemléképületei, a hozzájuk fűződő történeti emlékek és más érdekességek. FINTA JÓZSEF — TÖRÖK FERENC stb.: Kultúra, szabadidő és sport Budapesten. (Magyar Építőművészet 1986. 1. sz. 5-34. I.) Építészeti tanulmányok, ismertetők. Finta József: Budapest kulturális fórumai. — Török Ferenc: Szabadidő-építészet. — Kapsza Miklós: Budapest sportlétesítményeiről. — Somogyi Pál: Almássy téri Szabadidő Központ. — Janet Abrams: Bartók Bélaemlékház. — Kiss István: Budapest Sportcsarnok. — Mészáros Ilona: A Madách Kamaraszínház rekonstrukciója. — Tihanyi Judit — Halmos György: A városligeti Petőfi Csarnok rekonstrukciója. — Ágostházi László: Gyalogos aluljárórendszer, Flórián tér. — Tihanyi Judit — Halmos György: Óbudai piac. — Bérces László: Óvodai játékházak. — Kapsza Miklós — Krizka György: Ferencvárosi Torna Club uszodája. — Emődy Attila: ELTE Sporttelep. — Mányi István: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára. SCHNELLER ISTVÁN: A város földszintje — földszintek Budapesten. (Magyar Építőművészet 1986. 1. sz. 35-37. I.) A „földszintek" a városnak azon felületei, ahol járunk-kelünk, utazunk, pihenünk, időt töltünk, ha nem „otthon" vagy egy meghatározott rendeltetésű épületben vagyunk. Szerepük, alkotóelemeik, változásaik. A város táji elhelyezkedéséből adódó és a történelmi múlt során kialakult átfogó városképmeghatározó elemek; a város tradicionális értelemben vett belső részeinek jellegét meghatározó utcás-tömbös beépítés elemzése; a külső gyűrűben elhelyezkedő lakótelepi együttesek sajátos karakterű „földszintjeinek vizsgálata; napjaink korszerű beavatkozásai a város „földszintjének" átalakulási folyamatába városesztétikai szemmel. KISMARTY—LECHNER KAMILL: Lechner Ödön architektúrájáról. (Magyar Építőművészet 1986. 1. sz. 38-41.1.) Lechner kevéssé vagy éppen félreismert építészetének érdekességei, sajátosságai, értékei fontosabb alkotásai tükrében, számos fővárosi vonatkozással . ÉRDI TAMÁS — SÁROSPATAKI ZOLTÁN stb.: Budapest-Ferihegy 2. (Magyar Építőipar 1986. 5. sz. 257-318. I.) Cikkek, ismertetések a repülőtér közelmúltban végrehajtott fejlesztésének eredményeiről. Érdi Tamás: Ferihegy fejlesztésének építési eredményei. — Sárospataki Zoltán: Á Ferihegyi repülőtér és repülésirányítás fejlesztésének koncepciója. — Jaklics Ervin — Herczegh Károly: Repülőgép karbantartó műszaki bázis. — Horváth Kázmér: A hangár — műszaki bázis megvalósítása, az építés tapasztalatai. — Vénusz Lajos: „C" jelű szociális épület. — Varsa László: 3000 adagos konyha, étterem. — Herczegh Károly — Jaklics Ervin: Budapest-Ferihegy 2. repülőtér új utasforgalmi épületének építészeti kialakítása. — Franz Huber: Új fogadóépület és vendéglátóépület építése a Budapest-Ferihegy repülőtéren. — Vellay István: A meglévő utasforgalmi épület bővítése. A további érdekes írások többek között bemutatják az új repülésoktatási épületet, az új irányítótornyot, a különböző energiaellátó rendszereket, a tűzoltási-mentési létesítményeket s más újdonságokat. GYŐRI MARGIT: Tájékoztató a BKV idei terveiről. (Lakók és lakások 1986. 1. sz. márc. 12-13. I.) A főbb eredmények, fejlesztési elképzelések. Az egyes közlekedési ágazatok helyzete, gondjai: új járatok, járművek, pályafelújítások, forgalomszervezési intézkedések a tömegközlekedés minőségének fejlesztése érdekében. SZABADY BÉLA: A Margit híd születése. (Lakók és lakások 1986. 1. sz. márc. 20. I.) Budapest második állandó hídjának tervezése, fontosabb adatai, megépítése és kevésbé ismert átépítései, a harmincas években. A híd pusztulása 1944. nov. 4-én, a mellé épített ideiglenes hajóhidak, a híd végleges újjáépítése. SZILÁGYI ISTVÁN: Élt százhetvenhat évet. (Vendéglátás 1986. 3. sz. 23. I.) Közvetlenül Buda 1686. évi ostroma után kezdték építeni, s az 1696-os adóösszeírásban már emeletes épületként szerepelt Pest első fogadója, a Fehér Hajó. Nevét a Belváros egyik utcaneve mindmáig őrzi. Megismerteti történetét, gazdáit, bérlőit, Déryné és Petőfi hozzáfűződő emlékeit, az épület fénykorát és hanyatlását, mígnem a városrendezés 1872-ben végleg eltüntette a főváros térképéről Pest leghosszabb időt megért vendégfogadóját. CSOMOR TIBOR 47