Budapest, 1986. (24. évfolyam)
7. szám július - Szilágyi Ferenc: Kazinczy az 1831-i pesti kolerazendülésről
KAZINCZY AZ 1831-1 PESTI KOLERAZENDÜLÉSRŐL tonaságra akadtak. A zajongók vezére kérdé a tisztet, ha arra lehet-e menni? A tiszt nemmel felelt. Egyike a hatalmaskodóknak erre kiütötte a tiszt fejéből a csákót, mások szerint pofon csapá. A tiszt előrelép, hogy a sértőt keresztüldöfje, de a lázadók közül egy hátulról nekiment a tisztnek, kicsavarta kezéből a koszperdet2 9 , kettétörte azt, s lába elébe hajította. A katonaság látván ezt, visszafordult, a lázadók pedig ismét megköszöntötték a Cziráky házát. De midőn oda nagyobb számú jöve rájok, azt elébb ugyan füttyel fogadták, de látván, hogy az több a tréfánál, folytatták útjokat a línea felé. A Két Pisztolynál (a kecskeméti volt kapu előtt) bort kívántak a fogadóstól; de az bezárta előttük az ajtót. Berontottak tehát a fogadóba, a kávéházat feldúlták, benne mindent összetörtek, a billiárdot késsel összehasogatták; s eszekbe jutván, hogy ausztriai fejér és veres színű zászlójokhoz zöld kell, hogy az magyar trikolor legyen, egy darabját a billiárd posztajának felkötötték a zászlóra. Onnan a Két Oroszlánhoz mentek (a református templom és Soroksári utca szögletében). A fogadós ott nekik szívesen szolgálván egy-két akó borral, minden kártól ment marada. Ekkor vígan a contumationális intézetek3 1 felé indultak ki Azalatt míg ez a csapat itt munkálódott, egy nagyobb a városban csoportozott össze. Iszonyatos lármával járta meg a fő utcákat. Hogy ez valami bajt ne okozhasson, délután öt óra tájban a vásárpiacon egynehány kompánia katonaság állíttatik fel, némelyek szerint négy, mások szerint nyolc ágyúval. De a nép bátran toldult egy dob után, melyet hol vett légyen, nem tudhatni. Kommandírozójuk, generális gróf Wécsey, több fordulásokat tétete a nép előtt az ágyúkkal annak elijesztésére. De a nép még inkább nyomult a hadi sor felé. Éppen akkor érkezett meg Ferdinánd főhercegnek főkormányszéki adjutánsa, báró Tetzer, a generálishoz. De mivel a lövésre felhatalmazást nem hozott, a katonaság kénytelen volt magát visszavonni. Tudtára esvén a vármegyei s városi törvényhatóságnak, hogy a külső contumatiai intézet elrontására a városból egy nagy csoport ment ki, a vármegye házánál egyveleges tanács tartatott. Ezen jelen vala Wernhard generális, kinek a nádortól parancsolatja volt, hogy odakünn az erőnek álljon erővel ellent. Az alispán és a polgármester kérték a generálist, ne lövessen, hanem igyekezzék inkább jobb móddal segíteni a dolgon. De Wernhard dühösködve deklarálta, hogy háromszáz ember meghal azon becstelenségért, mely rajta s katonájin elkövettetett. Nem is ké-JEGYZETEK 1) közfisülés (rég.): közlekedés 2) előbb adta exámeneit (rég.): előbb [ette le vizsgáit 3) febris gastricia bilosa (lat.): gyomorrontásból, illetve epegörcsből eredő hideglelés 4) a lengyelek' történeteire: a lengyelek 1830-ban megkísérelték lerázni a Szentszövetség következményét, a cári igát, de 1831. május 6-án Osztrolenkánál döntő vereséget szenvedtek 5) a Nagy Kristófnak nevezett házig: a nevezett ház a Váci utca s a mai Kristóf tér sarkán állt, nevét egy nagy méretű Szent Kristóf-szoborról kapta 6) vacírend-cseléd (ném., rég.): szolgálatban nem álló cseléd 7) Játékszín piac: Színház tér, a mai Vörösmarty tér 8) staféta (ol., rég.): lovas, küldönc, futár 9) Nagyhíd utca: a mai Deák Ferenc utca 10) Nagy piac: a mai Engels tér környéke 11) báró Eötvös: az ekkor tizennyolc éves Eötvös József, a későbbi író 12) vicekancellárius (lat.): alkancellár (Eötvös Ignác, az Író atyja) 13) Cziráky Antal, Mózes: 1827-től országbíró; 1828-tól a pesti egyetem elnöke 14) kazárma (ol.-ném.): laktanya, kaszárnya 15) Was ist das für ein Gesindel? (ném.): Miféle csőcselék ez? 16) strimflis (ném.): harisnyás (katona) 17) azonban (rég.): azonyomban, tüstént 18) rezerva (lat., rég.): tartalék 19) bakancsos (rég.): gyalogos, baka 20) bagnétos (ném., rég.): szuronyos 21) mousszírozó (fr., rég.): habzó 22) Heute wird nichts gezahlt! (ném.): Ma egyet sem fogunk megszámolni (ti. átvonuló szarvasmarhát) 23) linea (lat.): (part)vonal 24) patroulle (fr.): járőr 25) Invalidusok kapuja (lat., rég.): a Rokkant katonák menhelyének bejárata, a régi Városháza (Városi Tanács) épülete 26) Halt! (ném.): Allj! 27) Halbrechts! (ném.): Féljobbra át! 28) Marsch! (ném.): Indulj! 29) koszperd í'l ném., rég.): egyféle kard 30) Két Pisztoly: ma a Kálvin tér s a Ráday utca sarkán álló régi épület 31) contumationális {lat.): vesztegzári 32) Széna piac: a mai Kálvin tér 33) inquisitio {lat.): vizsgálat 34) bátorság (rég.): biztonság sett sokáig teljesíteni ígéretét. Kiindult tehát a líneára 500 gyaloggal és 20 huszárral, s ott első dolga volt azt, aki a zászlót tartotta, agyonlövetni. A csoport az utolsó contumationális ház lerontásával foglalatoskodott. Azután a fegyvertelen népre a lovasokkal rontatott. Ezek meg nem szaladtak, hanem sétáló pálcájokkal mentegették magokat. — A többek közül egy huszárnak a szemébe szúrt egy ifjú, midőn az azt el akará taposni a lovával. A huszár egy vágással hasította ketté fejét. Midőn a fegyvertelen nép a fegyveres katonaságnak engedelmeskedni nem akar, Wernhard tüzet adata rájok a gyalogsággal, melyre sokan elhulltak, sokan megsebesedtek. Volt-e szükség a fegyvertelen népre lövetni, s a Rákoson, hol csak kő sincs, és így amely sem erőszakot nem kezdhete, sem a katonaság ellen magát nem védelmezheté? A lövés után a katonaság fogdosni kezdette őket, s száznál többet el is fogott. — Miképp vitte véghez ezen fogdosást a huszárság, megtetszik azon szomorú példából, melyet ez a papiros három szemmel látott tanú után bír. Egy csinosan öltözött ifjú, kit mint sok másokat, az a kívánság vitt vala ki oda, hogy lássa, mi történik, nem messze a contumationális háztól, a Duna-parton állt. Nem távol tőle három prókátor, a történet elbeszélőji. Midőn a katonaság a lázadók fogdosásával foglalatoskodott, és hogy el ne szaladhassanak, őket a Duna-parthoz szorították, egy huszár az említett szerencsétlen ifjat a foglyok közé törekedett szorítani. Ez ártatlannak érezvén magát, nem engede a kényszerítésnek, s botocskájával ütögette a ló orrát, végre midőn már vagy a Dunába kellett ugrania, vagy eltapostatni, vagy csúfosan a foglyokkal bévitetni, fején csapja pálcájával a zsoldost; ez pedig őtet dühödten összekoncolja. így többen jártak ártatlanul, mert a katonaság keresve kereste a vérontást. Ekkor bajonettek közt kísértetett a városba mintegy százhetven ember. Sokan a városiak közül, tudván hogy katonaság ment ki a csoport elfogdosására, kimentek a Széna piacra3 2 , a református templom elébe. Estveli nyolc óra volt, s a homály setétebbé tette az alkonyt, midőn a katonaság nagy robajjal hozta az elfogottakat. A sok szép asszony s a jórendű városi lakosok örülvén, hogy a lázadókat elfogva láthatták, mert attól is féltek, hogy ezek éjjel meg fogják gyújtani a várost, a katonaságot vivátkiáltozásokkal fogadta. Wernhard azt a kiáltást úgy vette, mint a lázadók cselekedetének javallását, és arra célzó jelt, hogy ezeket a katonaság kezéből kivegyék. Ehhez járult, hogy a Két Pisztoly sarkánál egy fiú leginkább kiáltozott, s Wernhard ezt a lázadók társának nézte. Éle tehát hatalmával, hogy az ellentállókra tüzeitessen, s itt is az ártatlan ácsorgókra több ízben tüzet adata. Azok megszaladtak, de Wernhard lövete a szaladókra, és a házaik előtt nyugalmasan álló polgárokra is. Mintegy húsz ember holt el, negyven sebet kapott. A holtak közt hat tanuló találtatott. A Széna piacon agyonlövetett Rothenpiller volt kapitány is, veje a gazdag Wurumnak, ki nem messze házától egy kútnál állott. A Lineánál több sebes a kukuricába vonta magát, s hétfőn (július 18d.) többeket hoztak ki onnan félhalva. Hétfőn minden kasmerek zárva voltak. Stahly direktori hivatalából felmentve; 170 fogoly a vármegyeházánál inquisitio3 3 alá véve, melyek eránt a nádor ily tartalmú levelet írt Pest városának: „Miolta a nemzet bizodalma engem a nádori méltósággal megtisztelt, mindenkor azon voltam, hogy a nemzetnek szolgálhassak. A kolera megakadályoztatására tett intézeteim csupán azon okból eredtek. Vérzik szívem, hogy a közönség nemcsak ált nem látta szükséges voltokat, sőt bal magyarázatokat adott nekiek: de inkább vérzik, hogy egy gyermekekből álló csoport, melyben Pest városának dicsőségére semmi birtokos nem volt, dühös rendetlenségével végső módokra kényszeríté a bátorságra3 4 ügyelő rendet, s mi az ily esetekben elkerülhetetlen, sok ártatlan fejére halált is húzott. Mély fájdalom fogja el szívemet, hogy tiszti pályámnak, melyet több mint harminc esztendő elfolyása alatt egy csepp polgári vér nem fertőztete, vége felé már több ember vesztével kellett megjegyeztetnie. — Nem vehetem jó néven e törvényhatóságnak, hogy a közvélekedésről tisztje szerint jó előre nem értesített. Ha ezt tette volna, a borzasztó esetnek soha meg nem lehetett volna történni." 34
