Budapest, 1986. (24. évfolyam)

7. szám július - Dr. Buza Péter: Reformkori városképek

N X ^ éhány épülettel s utcasorral ismét odébb rukkolunk. Ezen az újabb metszetrészleten a Várhegy északi traktusa is látszik még, s éppen, ahol véget ér, ott magasodik a pesti oldal újabb temploma: a terézvárosi. Ettől jobbra, de már a túlsó parton, a Batthyány téri Szent Anna-templom kettős tornya tűnik fel. A részletet uraló épületóriás a Neugebäude. Jól kivehető sajátos tagoltsága, s a hosszasan futó épületekkel szöget bezáró négy saroktömb egyike, az északkeleti. A hintó, amely kifelé tart a városból, a Kerepesi úton halad, mellette a sík vidék egyetlen városközeli dombja, amely ma is megfigyelhető, nagyjából a Taurus Gumigyár és a Keleti pályaudvar térségében. E M J zt a metszetrészietet azért választottuk, mert a legplasztikusabban mutatja a rajzoló aprólékosságba hajló igyekezetét. A két, és Kőbányán sarjadt fa törzse között tisztán látszik a Rózsadomb — előtte a sziget dús televénye — s a dombon a Gül Baba türbe. A hegyoldal még jórészt csupasz, beépítetlen. Felhévíz és Újlak házai azonban már ott sorakoznak a völgyben, kapaszkodnak a lejtőkön. Megjelölve a város majdani fejlődésének egyik lehetséges irányát. Hofbauer János rajza Pestről és Budáról értékes és látványos üzenet abból a korból, amikor ez a kérdés még nem dőlt el. De látszott már, hogy a burjánzó, gyarapodó élet magáénak követeli a hegyeket, mezőket, dombokat és legelőket is. 29