Budapest, 1986. (24. évfolyam)

7. szám július - Dr. Buza Péter: Reformkori városképek

REFORMKORI VÁROSKÉPEK \ JT.m. delelő csordát újra bemutató szelvényen meg­lepő a pontosan kivehető valamiféle városfal, a pes­ti határvonal mentén. A várostörténeti irodalom­ban nincs nyoma ennek az építménynek, semmit sem tudunk róla. Elvileg ele­gyengetett sáncra is gon­dolhatnánk, de ennek a feltételezésnek ellene mond a szabályos térkö­zönként látható, három­szöges záródású, támfal­szerű építmények sora. (A kép bal szélétől jobbra ha­ladva négy is megfigyelhe­tő.) A részletet a vár szépen kimunkált képe uralja. Mellette a Sándor palota és a Várszínház körvona­la. A pesti parton az Invalidus-ház, azaz a mai városháza tornyát sejtem a legszélső csúcsos épít­ményben, s ettől jobbra a Szerviták templomát. r 1 Jzt a képkockát a Várhegy centruma koro­názza. Az épületek töme­géből a Mátyás, akkor még Nagyboldogasszony templom magasodik föl. A pesti oldalon ismét fel­fedezhető a városfal (?), 5 az őrt álló jegenyénél egy fehérre meszelt házacska, a hatvani linia épülete. A vám. Ha a mai városkép­be illesztjük, ez az épít­mény határolja a Baross teret. Nagyjából a mosta­nában helyrehozott Hun­gária szálló helyén állt. Schmal! Lajostól tudjuk, hogy ezek az épületek — éppen öt volt belőlük, amennyi a sorompóval befutó utak száma — két szobából, egy konyhából és egy pincéből állottak, s a hivatalon felül lakóhe­lyenként is szolgáltak a vámőröknek. 28

Next

/
Thumbnails
Contents