Budapest, 1986. (24. évfolyam)

7. szám július - Mester Árpád: A lakónegyedek jövője

•iSHptni«* ijlDCl" 'tliBU

U'» 't.ill'Srt' «luPSU ». MUBlTlil' inra»« tiiHJBil'í Alapos vizsgálat tárgyát képezi, hogyan lehetne bővíteni a parkolóhelyeket, minél kisebb „sérülést" okozva a zöldterületeknek. Lehetséges-e fedett parkolók építése, anélkül, hogy ez zavarná a lakókat, a lakás bármely funkcióját. Jó helyen vezetnek-e a gyalogutak és a gyalogos-átkelőhelyek? Az utak mentén és a tömbök belső tereiben a világítótestek és ezek oszlopai megfelelnek-e a kialakult viszonyoknak? Szükség van-e szobor vagy más képzőművészeti alkotás elhelyezésére és hol? A pusztuló fák és elöregedett cserjék fiatalításra szorulnak (persze nem husángokkal), és végül — a talaj előzetes megművelése után — a füvet is újra kell vetni. A lakónegyed megújulva, remélhetően, további harminc évig kellemes környezetként szolgálja majd a benne élőket. Lényegében ugyanezeket lehetne elmondani a Nagy Lajos király útival nagyjából egy időben épült lakónegyedekről, tehát bizonyos fokig lehet általánosítani, azzal a megszorítással, hogy mindegyiknél meg kell találni az adott hely jellegzetes pontjait, de ezeket erősítve kell kialakítani a jövőben a lakónegyed sajátos arculatát. Nagyobb távlatban az azonos típusú épületek miatt elsősorban a házak homlokzatainak átalakítására van szükség, hogy ez adjon karaktert, és egyben a vonzó motívum is legyen. Esetenként javasolni lehet például a magastetők beépítését, bővítve ezzel a legfelső szinten levő lakásokat, és a tetőablakok formája révén is lehet oldani az egyhangúságot. Egyedi hangulatot teremthet az utcák fásítása is olyan fafajtákkal, amelyek megkülönböztetik az egyik utcát a másiktól. A gyalogutak mentén, ahol a legtöbb ember közlekedik, változatos rendeltetésű pavilonokat, pihenőhelyeket lehet kialakítani, amelyek már az otthon, a hazaérkezés érzetét keltik a negyed lakóiban. A házgyári „tízemeletes lakónegyed" jövőjéről sokkal nehezebb beszélni. Ezek az épületmonstrumok technológiájuk miatt sem képlékenyek, ezért nyilván más módon kell velük foglalkozni. Az épületek részleges vagy teljes lebontása — szerintem — nálunk nem jöhet számításba a belátható jövőben. Különösen nem olyan épületeknél, ahol a lakások szövetkezeti vagy magántulajdonban vannak. A leg-6