Budapest, 1986. (24. évfolyam)

7. szám július - Mester Árpád: A lakónegyedek jövője

A LAKÓNEGYEDEK JÖVŐJE Az építészek, közgazdászok, szociológusok számos nemzetközi fórumon és tervpályázaton is megfogalmazták véleményüket a lakónegyedek jövőjéről. Célom ezúttal nem ezek összefoglalása, inkább elképzeléseim kifejtése, amit, persze, óhatatlanul befolyásoltak a korábbbi javaslatok. A lakónegyedeknek alig van múltjuk (ez idő tájt is épülnek lakónegyedek, sőt, újabbak építése is szerepel a tervekben), lehet-e tehát foglalkozni a jövőjükkel, vagy indokolt-e ilyen kérdést feltenni, amikor változatlanul fennáll a mennyiségi lakáshiány, ha nem is olyan mértékben, ahogyan húsz évvel ezelőtt. Mindebből tehát az következik, hogy nem lehet csak általában beszélni a lakónegyedek jövőjéről, hanem konkrét példákon kell megragadni a feladatot. Amikor példát kerestem, érthetően a legrégebben épített lakónegyedek jöttek számításba — és ezek kizárólag budapestiek. íme, az első: a Nagy Lajos királyi úti építkezés I. üteme. Ennek születésénél magam is bábáskodtam, pontosabban, én készítettem a beépítési tervét, a szocreál kurzus kellős közepén. Nem érdektelen kitérni a tervezés akkori menetére. A megbízás, amit a Fővárosi Tanács VIII. osztálya adott, a Nagy Lajos királyi út—Mogyoródi út, a meglévő zöldsáv és a Kalapács utca közötti terület lakóházakkal történő beépítésére szólt. A megbízó nem kötötte ki, hogy mennyi lakást kell elhelyezni ezen a területen, hogy milyen magasak legyenek az épületek, hogy mi legyen a technológia stb. Ennélfogva nagyobb felelősség hárult a tervezőre, ugyanis elképzeléseit meg kellett védenie az Országos Építészeti Hivatal (OÉH) zsűrije előtt. Ennek az elnöke, egyben a hivatal vezetője Trautmann Rezső volt akkor. Hogy mit is tartalmazott az említett beépítési terv? Azt például, hogy a Nagy Lajos király út felé, az úttól visszahúzva zárt beépítés jöjjön létre, ennek tengelyében íves áthajtó kösse össze az így kialakított előteret a tömb belső zöldterületével. A Nagy Lajos király út felé üzletek kerüljenek, a zöld terület felé viszont csak lakások nézzenek. A nyugati oldalra, a meglévő zöldsáv mentén kockaházak épüljenek, de ezeken keresztül a tömb belső területe kapcsolatba kerüljön a zöldsávval — és minden együtt adja a beépítés karakterét. Nem is volt baj a zsűriben, amíg nem kerültek szóba a kockaházak. Ezeket többen ellenezték, mert a korábbi beépítési tervek nem tartalmaztak ilyen típusú lakóházakat. Sikerült megvédenem ezeket az épületeket, s lényegében változtatás nélkül fogadták el a javaslatomat. Több mint 30 év múlt el e lakónegyed felépítése óta. Kell-e itt valamit csinálni a jövőben? Bizony kell! Feli kell újítani a házakat, a lakásokat, az üzleteket, a parkot, a burkolatokat. Hőszigetelésre szorulnak a homlokzatok, a szabad födémek. Az új vakolatot vagy burkolatot színben össze kell hangolni a beépítés különböző elemeivel. A tetőhéjazatot sötétbarna cseréppel kell kicserélni. A homlokzat színével harmóniában kell elvégezni az ablaktokok és keretek mázolását, sőt, a homlokzat színénél figyelembe kell venni még a lábazatokat is. 5