Budapest, 1986. (24. évfolyam)

6. szám június - TÉKA

Folyóiratszemle Épült 1985-ben. (Magyar Építőipar 1986. 1-2. sz. 1-117. I.) A múlt év jeles új fővárosi építészeti alkotásai és tervezőik. íme: Jeney Lajos: Lakóépület. Foghíjbeépítés, VII., Szövetség u. 9. Kocsis Csaba: Lakóház, I., Sziklai Sándor u. 35-36. Koszta Lajos: Dip­lomata lakóház, Szobránc u. Jurányi Erika: Nyugdíjasotthon, IV., Rezi Károly u. Tolvay János: Hotel Erzsébet, V., Károlyi Mihály u. 13-15. Vuray Károly: Országos Baleseti Inté­zet rekonstrukciója. Toldi András: Hárshe­gyi úti napközis tábor. Bujdosó Géza: Arany János Általános Iskola és Gimnázium bőví­tése (XII. ker.) Kóris János: BVSC tenisz­csarnok. Borostyánkői Mátyás: Számítás­technikai Koordinációs Intézet, II., Donáti u. 35-41. Ágostházi László: Flórián téri alul­járó és múzeum. Molnár István: Flórián téri közlekedési csomópont. Suhai Gábor: Ró­bert Károly krt. átépítése. Horváth Tibor: A budavári Sikló. Bretz Gyula: Ferihegy új for­galmi épülete. Makolányi Ernő: BKV szociá­lis és oktatási központ, XIV., Örs vezér tér. Kóris János: Konsumex budai üzletház. Sza­bó Z. Máté: Kispesti Centrum Áruház. Toldi András: Floracoop virágértékesítő piac, XI., Budaörsi út. Németh Iván: Ganz-MÁVAG vasúti járműjavító szerelőcsarnok. Ferenczy Árpádné: MÁV építési géptelep, X., Kőér u. BORBÉLY GÁBOR: A fővárosi ifjúság helyzetéről. (Budapesti Fórum 1986. 1. sz. 3-27.1.) Előadói beszéd és vitazáró a Budapesti Pártbizottság 1985. október 17-i ülésén; A fővárosi ifjúság helyzetének főbb jellemzői c. jelentés; részletek a vitából; a pártbizott­ság feladatterve e témakörben. OROSZ MIHÁLY: A művelődési intéz­mények és utcák elnevezési rendje, az emlékmű-, emléktábla-állítás eljárási szabá­lyai. (Budapesti Fórum 1986. 1. sz. 45-46. I.) Állásfoglalások, hatáskörök, a névadási el­járás részletes menete, teendői. KOVÁCS ZOLTÁN: A Moszkva tér for­galmi rendezésére kürt tervpályázat eredmé­nye. (Városi Közlekedés 1986. I. sz. 38-48. I.) Az utóbbi évek egyik legjelentősebb, összetett, bonyolult feladatot jelentő tervpá­lyázata során meg kellett oldani a tér már kritikus határt elérő közlekedési problémáit, a tömegközlekedés, közúti- és gyalogosköz­lekedés útvonalvezetését, a városrendezési (építészeti) feladatokat, a kereskedelem igé­nyeinek kielégítését, a Belváros tehermente­sítése érdekében nagy üzletház, áruház létesí­tését, a környezetromlás megállítását és a helyzet érdemi javítását. A pályázat össze­foglaló értékelése sorra veszi a pályaművek­ben javasolt építészeti, funkcionális, keres­kedelmi, közlekedési és környezetvédelmi el­képzeléseket, megoldásokat, melyek felhasz­nálásával és megvalósításával kialakul az új Moszkva tér. KELLER LÁSZLÓ: Huszonöt éve közle­kednek Budapesten csuklós autóbuszok. (Városi közlekedés 1986. 1. sz. 47. I.) A jár­műtípus előtörténete. A Fővárosi Autóbusz­üzem által gyártott kocsi 1960. november 6-án állt forgalomba az l-es vonalán. Az Ika­rus csuklós buszai. A BKV állományának 1984-ben közel 42 százaléka csuklós busz, ez­zel európai viszonylatban az elsők között van a vállalat. LEHOTAY-HORVÁTH GYÖRGY: Bu­dapest: a BKV igyekszik. (Búvár 1986. 3. sz. 34-36. I.) A nagyvárosokban a légszennyezés túlnyomó részét a városi közlekedés okozza. Budapesten a kibocsátott károsító anyagok mennyisége, a csomópontokban pedig a zaj-és rezgésterhelés is többszörösen meghaladja a megengedett határértékeket. Jelentős a ke­letkező olajos iszap mennyisége, az utak menti ólomszennyezés, a járművek korrózió­jában ugyancsak vétkes téli sózás. Nagyon kedvezőtlen a járművek típus szerinti össze­tétele és kora. A környezeti ártalmak csök­kentésére a BKV igen nagy erőfeszítéseket tesz. Szorgalmazza az üzemanyag­megtakarítást, a megfelelő járművezetési stí­lust, új, könnyűszerkezetes villamoskocsik és buszcsalád forgalomba állítását, és a troli­program továbbfejlesztését tervezi az eddigi­eknél gazdaságosabb és modernebb jármű­vekkel. A cikk betekintést enged a vidéki közlekedési vállalatok gondjaira és törekvé­seire is a környezeti ártalmak csökkentése ér­dekében. TIHANYI JÁNOS: Idegenforgalmunk történetéből. A vizek vonzása. (Élet és Tudo­mány 1986. 12. sz. 361-363. l.J Évszázadok, sőt, évezredek óta jó hírű gyógyvizeink, gyógyfürdőink idegenforgalmi szerepe, láto­gatottságuk története. A főváros fürdőkultú­rájának epizódjai. Aquincum, a középkori és török kori fürdőemlékek, a 19. és 20. szá­zadi hévízfúrások és a kapcsolódó budapesti fürdő- és szállodaépítkezések, a gyógy- ide­genforgalom fejlődésének fontosabb mozza­natai. TIHANYI JÁNOS: Budapest, 1941. Egy­millióan a szovjet pavilonban. (Elet és Tudo­mány 1986. 14. sz. 425.1.) Alig néhány héttel a Magyarország és a Szovjetunió közötti ha­diállapot bejelentése előtt a Szovjetunió részt vett az 1941. május 2-12. között rendezett Budapesti Nemzetközi Vásáron. A vásár leg­nagyobb pavilonjában rendezett árubemuta­tót egymillió látogató kereste fel, s tízezren írták elismerő bejegyzéseiket a vendégkönyv­be. A beírások alapján sok látogatót letar­tóztatott a Horthy-rendszer rendőrsége. A cikk képet ad a húszas-harmincas évek magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatairól, kezdeményezéseiről is. IFJ. BARTHA LAJOS: Születése 175. év­fordulójára. Albert Ferenc emlékezete. 1811—1883. (Föld és Ég 1986. 3. sz. 86-89. l.J Albert csak 14 esztendős, amikor 1825-ben az akkori viszonyok közt kitűnően fel­szerelt gellérthegyi csillagvizsgálóban ösztön­díjas gyakornokkéht elkezdte tudományos pályáját. Kitartó és eredményes észlelő volt, számos népszerű csillagászati cikket írt, 1841-ben a földméréstan, a kronológia és a csillagászat rendkívüli tanára a pesti egyete­men, a magyar orvosok és természetvizsgá­lók vándorgyűlés-mozgalmának kiemelkedő­en aktív résztvevője és előadója. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején egyik irányítója a Pest körüli erődítési munkák­nak. A budai ostromkor minden erejével igyekszik a csillagvizsgáló értékeit menteni, de nem sok sikerrel járt. A szabadságharc le­verése után várfogság-ítéletéből amnesztiá­val szabadulva Egerben működött haláláig tudósként és népművelőként. SZÉKELY GYÖRGY: Az aranykor direk­tora. (Múzsák. Múzeumi Magazin. 1986. 1. sz. 22-23. l.J Paulay Ede élete, színészi, ren­dezői pályája, színházvezetői, társulatneve­lői tevékenysége, kortársai, művészi érde­mei. 1878 és 1894 között a Nemzeti Színház igazgatója. Ezeket az éveket a Nemzeti aranykorának tekinti a magyar színháztörté­net. Paulay első rendezői munkája a Hamlet színpadra állítása 1868-ban. Igazgatóként — nem csekély ellenállást legyőzve — 1883. szeptember 21-én színpadra vitte Madách Az ember tragédiája című drámáját. A főváros VI. kerületében, a Nemzeti Színház kérésére 1925-ben utcát neveztek el róla. BALLÉR ENDRÉNÉ: A fővárosi gimná­ziumok könyvtári munkája. (Budapesti Ne­velő 1985. 4. sz. 47-56. l.J A pedagógiai és művelődési szempontból egyaránt igen jelen­tős gimnáziumi könyvtári munka helyzete, tárgyi és személyi feltételei. A könyvtár helye ma az oktató-nevelő munkában. Az iskola­vezetés és a könyvtár. SCHÜLLER FERENC: A Rumbach utcai zsinagóga — Gozsdu-udvar rehabilitációja. (Városépítés 1986. 1. sz. 29-32. l.J A lassan megújuló Belső-Erzsébetvárosban, a Do­hány utcai zsinagógától nem messze áll a központi zsinagógához sok szállal kötődő épület, jelenleg nagyon elhanyagolt, részben romos állapotban. A szerző bemutatja az épületet, értékeit, ismerteti történetét s azt az érdekes tervet, hogy a Rumbach-Dob-Holló-Majkovszkij utcák által határolt tömbben ta­lálható másik értékes épületcsoporttal, a Gozsdu Manó-féle udvarházzal szerves épü­letegyüttest fejleszt ki, a zsinagógát és a Gozsdu-udvart együttesen rehabilitálva egy különleges megoldású, szép és sokoldalúan hasznosítható rendszert alakítva. A megol­dás két, merőben különböző múltú, rendel­tetésű épület korszerű építészeti és funkcio­nális rehabilitációjának figyelemre méltó példája lehetne. STEINER FERENC: A fővárosi vállala­tok feladatai a levegötisztaságvédelem terü­letén. (Városgazdasági tájékoztató 1986. 1. sz. 26-28. l.J Néhány, a gyakorlati munká­ban különösen fontos kérdéskör tárgyalása: az egy-egy telephelyen található légszennye­ző források vállalati „önbevallása", értéke­lése; a túlszennyezés (a káros légszennyezés) megállapítása, normaértékei; az új beruhá­zásokkal, rekonstrukciókkal kapcsolatos vállalati feladatok gyakorlati megoldása an­nak érdekében, hogy a használatbavétel és üzemeltetés során ne okozzon túlszennye­zést; a „külön intézkedés alá vont területek" problematikája; a különösen veszélyes anya­gok felhasználása; a vállalati intézkedési ter­vek tartalmi követelményei stb. CSOMOR TIBOR 47

Next

/
Thumbnails
Contents