Budapest, 1986. (24. évfolyam)

6. szám június - Ágoston Gábor: „A tudomány útmutató a haszonhoz és a boldogsághoz...”

MUSZTAFA PASA MEDRESZE Musztafa pasa a budai muszlimok hité­letének előmozdítása végett négy fényes dzsámit emeltetett, s nem feledkezett meg a birodalom végvidékére került oszmán­török ifjak elméjének műveléséről sem, amidőn alsóbb iskolák mellett „a Duna partján tizenkét hálókamrát és egy lecke­termet... Pest várának belsejében (pedig) nyolc hálókamrát s egy lecketermet magá­ba foglaló" medreszét építtetett. A nevét A pesti nagy dzsámi. A mai Városház utca és Kammermayer utca sarkán állt viselő iskola alighanem a legelőkelőbb volt a 16-17. századi Magyarországon működő rangosabb medreszék között. El­ső tanára, müderrisze, c Ömer Efendi, mi­után iskolái elvégzése után megkapta a tanításra jogosító diplomát, először al­sóbb fokú tanintézetekben, utóbb pedig a birodalom fővárosában, Isztambulban oktatott, ezt az állását hagyta ott, amikor az 1575/76-ban elkészült budai Musztafa pasa medresze oktatójává és budai mufti­vá, azaz a vitatott jogügyletek eldöntése céljából írásbeli jogi véleményt adni hiva­tott jogtudóssá neveztetett ki. Tudjuk ró­la, hogy korának művelt hivatalnok­értelmiségije volt, s kivált a muszlim jog­tudomány területén munkálkodott. Maga is gyarapította egy művel az oszmán tudo­mányosság ezen ágát. A budai medresze tanára 50 akcse napi­díjat kapott, s a kevés 60 akcsés medresze megett a birodalom jelentősebb tanintéze­tei közé számított. Ezért nem meglepő, hogy könyvtárában a muszlim teológia művei mellett szép számmal akadtak a ra­cionális tudományok tárgykörébe sorol­ható munkák. A teológiai könyvek között 37

Next

/
Thumbnails
Contents