Budapest, 1986. (24. évfolyam)

6. szám június - Dr. Radó Dezső: A város majorja

ben lakó kertészek hozzáláttak a törmelék eltávolításához és a park sebeinek begyógyításához. Pár hónapra visszaállt a száz év előtti állapot, amikor a németek által felrobbantott hidak miatt Budának külön közigazgatása volt. Múltak az évek, s a Városmajornak része volt kellemes és kellemetlen élményekben is. A kellemetlen élményt a helyfoglalások jelentették, amelyek az ottani sportegyesület és a Szabadtéri Színpad számára hasítottak le mind több területet. Kedvező változást jelentett viszont, hogy a Fővárosi Kertészet 100 éves fennállása alkalmából, 1967-ben, mintajátszótér létesült a Városmajorban Dalányi László és Mester Jenő kerttervei alapján, amely akkor és azóta is a legnépszerűbbek közé tartozik a budai gyerekek között. Az összes korcsoportok igényeit kielégítő játszótéren először létesültek kerékpár-és görkorcsolya-pályák, firkálófal, görgőscsúszda, rúgófal és játékkölcsönzés. Természetesen állandó feladattá vált a régi, elpusztult növényzet eltávolítása és újak telepítése. Sajnos a szilfavész — a szilfákat károsító gomba — 1965-66-ban kivágásra ítélte a még 1785-ben telepített szilfák nagy részét. Azután újabb inzultus a 80-as években: felütötték sátorfájukat a parkban az új telefonközpont építői. Mielőtt elkezdenénk sétánkat a Park lankás ösvényein, néhány szót a Városmajor legfontosabb adatairól. Területe 100 381 m2

, azaz valamivel több, mint 10 hektár. (Hozzászámítandó ehhez a János Kórházzal szembeni, szintén idetartozó, közel félhektáros terület.) Faállomány 1846 darab, azaz nagyságát figyelembe véve a Városmajor a legsűrűbb faállományú parkunk. A Városmajor — a régi folyómedernek megfelelően — északnyugat-délkelet hosszirányban helyezkedik el. Két fő határoló útvonala a Rózsadomb felőli oldalon a Szilágyi Erzsébet fasor, a Martinovics-hegy felől pedig a Városmajor utca. A park szélén történt beépítések következtében a Fasor párhuzamos társa egy szakaszon az Ignotus utca, a Városmajor utcai oldalon pedig csaknem végig a Maros utca. A Városmajor utca a XVIII. században kialakult mint a város majorjához vezető szekérút, ekkor Stadt Mayerhoff Gasse volt a neve. Páros oldalán klinikaépületek vannak s néhány műemlék épület, mint a 24. szám alatt 1847-ben épült, földszintes, romantikus stílusban készült Schachtner-ház, a 44. szám alatti klasszicista villaépület, amelyet Barabás Miklós festőművész építtetett 1840-ben és a 60. szám alatti Lang-villa, amely 1808-ban készült. A páratlan oldalon a 39/b szám alatt egy 1820-ban készült földszintes lakóház, az 59. szám alatt a Kós Károly által tervezett magyaros-szecessziós stílusú, 1912-ben épült iskola- és óvodaépület található. A 61. számtól a 69-ig régi kertészlakások és a FŐKERT-klub foglalja el a páratlan oldalt. A Park másik oldalán, az Ignotus utca 35. számú ház falán helyezték el a névadó emléktábláját, ezzel tisztelegve a Baumgarten-díjas írónak (1869—1949), a Nyugat folyóirat egyik alapítójának és szerkesztőjének. (A táblán csupán az író által használt Ignotus név szerepel, valódi neve Veigelsberg Hugó.) A kertészek emléktábla előtti tisztelgése rózsákban és pálmaliliomban fejeződik ki. A környék bemutatásához hozzátartozik az Ecce homo rét, amely a János Kórházzal szemben terült el, nevének magyarázata a következő: körülbelül a mai fogaskerekű és a villamos végállomás közötti területen négy akácfa között állt valamikor a budai akasztófa, melynek helyét most kereszt jelöli. A FŐKERT városmajori faiskoláját még az 1926-ban készült kerttervben is így jelölték: ,,Ecce homo faiskola". Nos, a környék bemutatása után ismerkedjünk meg a Parkkal. Kiindulási útvonalnak a Csaba utca felől a templom környékét célszerű választani, mert így a teknő alján — a volt medence vonalában — haladhatunk. A Park gazdag növényvilágának jellemzője a sok vadgesztenye és a vízparti vegetáció, mint a nyár, a kőris nemzetség, a füzek, a gyalogakác, a szil nemzetség és az éger. Tekintve, hogy ez utóbbi gyökereiben nitrogéngyűjtő sugárgombák élnek, még a talajt is javítja. A vízzel és tápanyaggal jól ellátott talaj, a kedvező benapozási viszonyok — íme, együtt vannak a gazdag növényi élet feltételei. Ez magyarázza a sok famatuzsálem, cserje és lágyszárú növények itteni gazdag választékát. A korelnök a templom előtt álló, közel 200 éves keskeny levelű vagy magyar kőris, figyelmet követel még magának néhány hárs és kocsányos tölgy. A templom mögött sajátságos hangulatú tér alakult ki, a teniszpályák és a városmajori Szabadtéri Színpad előterében. A sok idős vadgesztenye alatt sakk- és kártyaasztalok adnak szabadtéri klub lehetőséget a környék — főként nyugdíjas lakosságának. A teniszpálya kerítésénél a mezei juhar és a korai juhar néhány példánya található egy újabb évszázados fekete nyár és egy nagy ostorfa társaságában. A színpad mellett Hüvelyk Matyit ábrázoló kis vízcsobogó áll (Teles Ede készítette 1933-ban), amelyet körülvesznek a fiatal platánok. A színpad mellett elhaladva újabb nyárfákkal találkozunk, amelyek között a jegenyenyár is fellelhető. További utunkat magas kőrisek, japán cseresznye és mézgás éger kísérik. Mielőtt a Szabadtéri Színpadot elhagynánk, lisztes berkenye, olajfűz és legújabb vadgesztenyék szegélyezik útunkat. A Parkot keresztbe szelő úton átvágva az 1914-18-as világháború tábori vadászainak nagy emlékművét találjuk, Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1940-ben felállított alkotását. A szobortól balra a fedett teniszcsarnokot két ezüstjuhar és mogyoróbokrok díszítik. Tekintve, hogy az emlékmű mögött a már említett nagy játszótér helyezkedik el, menjünk át a park Szilágyi Erzsébet fasor melletti oldalára, mert itt a rézsűn — az egykori patakparton — sajátosan csendes sétányok között sok szép növény lelhető fel. Az emlékművet elhagyva csupán azért érdemes megcsodálni a platáncsoportot, mert ezek a Városmajorban nem olyan gyakoriak, mint például a Margitszigeten vagy a Városligetben. Ahol az Ignotus utca befejeződik, és elkezdődik a Szilágyi Erzsébet fasorhoz simuló rézsű, egy idős, 7 törzsű júdásfa található, nem mindennapi példány! E rézsűre épített sétányon a Fogaskerekű Vasút végállomása felé haladva nemcsak fák, cserjék, évelőnövényzet és aljnövényzet található, hanem változatos kőzetbemutató is. A Városmajor gazdag növényjegyzékéből nem hagyható ki a két kínai mamutfenyő, a törpe fenyő, a keleti életfa, melynek függőleges ágrendszere és a nyugati életfa, amelynek vízszintes ágrendszere van. Továbbhaladásunk a Maros utca végeztével lehetetlenné válik, mert itt épül tovább az új BSE sportcsarnok a valamikori kertészeti telep helyén...a Városmajor utcán folytathatjuk utunkat az 59. szám alatti, Kós Károly által tervezett iskola mögött. Jobbra, a régi kertészlakások kerítésén a keserűfű növeszti nyomasztó, ősszel fehéren virágzó tömegét. Azután tovább megyünk a János Kórház felé, oda, ahol az Istenhegyet és a Szabadság-hegyet elválasztó Diós-árok — immár boltozat alatt — beleömlik az Ördögárokba. Elérkezve a János Kórház elé, a parkhoz tartozó, korábban már említett (félhektáros) gondozott növénygyűjteménynél találjuk magunkat. A fák közül megemlítendők az idős akácok és a 6 darab, mélyen hasogatott levelű ezüstjuhar, továbbá egy nagyon idős tiszafa. Botanikai ritkaságnak számít nálunk a Nyugat-Kínából származó kék terméshüvelyű cserje, a Decasnea fargesii (magyar neve kékhüvely). A már ismert egyéb cserjék mellett, mint a fagyai és a gyöngyvessző, feltűnik a villamos végállomása melletti csodálatos virágágy. Ebben megtalálható a virágkötészetben is kedvelt cickafark, a nyári napraforgó, a csutkakúp, a mályvarózsa, a kerti japán hosta, a széles levelű hosta, továbbá a nagy levélkaréjú ricinus. A kis kertben még ezüstfenyők és erdei fenyő is találhatók. Ez a parkrészlet nyilván valamikor a majoregyütteshez tartozott, mert ott állt egy kis postaépület, amely legalább kétszáz esztendős, hasonló a Városliget szélén ma is álló Nebbien-majorhoz. Sajnos, a nagy látogatottságú kórházra építve itt is, akárcsak a Fogaskerekű végállomásánál, egyre szaporodnak a bódék, veszélyeztetve a növényeket és a tisztaságot. Ha megtehetjük, menjünk fel liften a mellette lévő Budapest Körszálló tetejére. Innen csodálatos kilátás nyílik a budai hegyekre, de az alant elterülő Városmajorra is. Fentről még jobban érzékelhető, hogy a házak, gépkocsik, és minden más létesítmény mint harap le mind nagyobb és nagyobb részt e szép kis budai park területéből. Talán ezután jobban eltökéljük, hogy nem engedjük tovább fogyatkozni a Városmajort. DR. RADÓ DEZSŐ 24 A VÁROS MAJORJA