Budapest, 1986. (24. évfolyam)

6. szám június - Dr. Radó Dezső: A város majorja

örökzöld- és rózsafaiskola, amelyet a Városmajor építésével egyidőben alapítottak. A park igazi fejlődése 1830-ban kezdődik. Tallher József már említett tervei szerint Koch Antal városi kertész építi. A múlt század közepétől a század végéig a Majorban a visszaesés jelei mutatkoznak. A sétányokat elhanyagolják,a terület nagy részét ellepik a mutatványosbódék. Sürgős feladat lett a közbiztonság megteremtése ezen a környéken. Az alvilági elemek a Városmajorban ütötték fel tanyájukat. Siklósi Károly a Pester Lloyd 1856. évi 212. számában arról tudósít, hogy asszisztensének közreműködésével megnyitotta a berlini Neumann vízgyógy-és svédtorna fiókintézetét a budai Városmajor mellett. Amint azt az 1857. és 1858. évi további hirdetményekből megtudjuk, ez az intézet a Városmajor végében, a Kis-Svábhegy alatt működött. Később ismét javult a helyzet. 1873-ban átadják a forgalomnak a „Sváb-hegyi Fogaskerekű Vasút"-at, s az általa a parkból kihasított területen, a Fogas végmellett, a Semsey grófok telkén 1910-ben kettős bérház épül. Ilyen fejlődés mellett már tűrhetetlenné válik az Ördögárok rendezetlen volta, amelynek poshadt vize kellemetlenné teszi a környéket. Elhatározzák a bűzös csatorna, a vurstlik stb. felszámolását. Az utolsó mutatványos bódé még a világháború éveiben becsukja kapuit, a vurstlit kitelepítik. 1920-ra beboltozzák az Ördögárkot, a területeket újból megfelelően parkosítják. 1918. november 20-án a Városmajor utca 42. számú ház egy magánlakásában alakítják meg a Kommunisták Magyarországi Pártját. 1919-ben gyermeknyaralókat rendeznek be a Városmajor utcában, ezen felül tervbe veszik e célra a Fogas melletti Bláthy-kertet is. Ekkor kerül sor az első játszóterek létesítésére, részben új, részben pedig régi parkok átalakítása révén, a Városmajorban. A Budai Napló 1920. augusztus 14-i száma a Városmajor faállományának ritkítását s a parkírozást sürgeti. Ugyanez a lap a Barabás Miklós: Híd a Városmajorban, 1857 állomása mellett, kertészeti telepet létesítenek faiskolával. 1878-ban az Építőipar című lapban meglepő tudósítás jelenik meg arról, hogy a Városmajor (és az Üllői út) környéke igen, de a Kerepesi út nem alkalmas kórházépítésre; ugyanis valóban e helyeken létesültek a nagy kórháztelepek. (Bukovics Gyula: Néhány szó a kórházpályázat ügyhöz. Építőipar, 1878.) Egyre sűrűbben jelennek meg a lapokban olyan cikkek az üdüléssel kapcsolatban, amelyek kizárólag a Városmajorral foglalkoznak. A szomszédos Városmajor utca 59. szám alatt alakul meg a Klotild Szeretetház. 1886-ban a Városmajor átépítésére kerül sor. A Városmajor utca 31. szám alatt jön létre a múlt század második felében a Mayer Ferenc által alapított Fiúárvaház. 1890-ben a Főváros Közgyűlésén Rupp Zsigmond sürgeti a Városmajor rendezését, ahol egy új sétány létesítésére tesz javaslatot. A Városmajor — hangoztatja — most tulajdonképpen szemétlerakodó hely. Az állapotok tarthatatlanok. Indítványozza, hogy a Városmajor ügyét egy „ad hoc" bizottság tárgyalja. 1892-ben a Budai Hírlap ugyancsak a Városmajor parkosítása mellett száll síkra. 1906-ban a korábbi Vaskovits-féle vízgyógyintézet helyén megnyílik a Városmajor Szanatórium. Az 1904-ben létesült Városmajori Polgári Iskola Városmajort 1921. május 21-i számában egészségtelennek bélyegzi, s a parkosítás gazdag lehetőségeit hangsúlyozza. A Magyarország 1923. november 11-i számában arról tájékoztat, hogy a városmajori Missziós Ház otthont s ebédet ad az elhagyott gyermekeknek. Ez évben építik fel Árkay Aladár magyaros-szecessziós stílusú katolikus templomát, amelyet 1935-ben egy újabb modern nagytemploma (ezt fia, Árkay Bertalan fejezi be) és harangtornya követ. A Városmajor parkká való teljes átalakítása 1925-től 1930-ig tart. Az Üjság 1926. augusztus 12-én felveti a kérdést, lesz-e játszótere a pesti gyerekeknek a Városmajorban? 1933-ban Morbitzer Dezső — a Fővárosi Kertészet akkori igazgatója — a „Tér és Forma" hasábjain megfelelő illusztrációk kíséretében a Városmajor, a Gellérthegy s a Tabán parkjait, illetve azok terveit mutatja be. Az ő nevéhez fűződik egyébként a Városmajor átrendezése. 1945 februárjának első napjaiban felszabadult a Városmajor, és mint a többi park, részben szükségtemető, részben szemétlerakó hely lett egy időre. A rendteremtést szomorú kötelesség teljesítésével kellett kezdeni: a január 14-i német és nyilas vérengzés áldozatainak holttestét szállították el. Ezután márciusban a közel-23