Budapest, 1986. (24. évfolyam)

1- 2. szám január-február - Oszlay István: Iskolák a jövőnek

kítása, a belső terek tagolása, bútorozá­sa és felszerelése korszerű. Mindenütt megvan az AV-terem, a számítógép re­zidenciája, zártláncú tévéhálózat épül ki a stúdiószobával, tehát „beépítik" a to­vábbi fejlesztés lehetőségét. Ezt sugall­ják az összenyitható, illetve a tanulócso-1987/88-as tanévre kell elkészülnie a III., Bécsi úti egészségügyi szakközépis­kolának; a XIX., Simonyi Zsigmond úti gimnáziumnak; a X., Gyakorló utcai közgazdasági szakközépiskolának; a III., Bogár Ignác utcai élelmiszer­kereskedelmi szakközépiskolának és közül: gimnázium a pestlőrinci Thököly úton. Az épület, ahogy a szakzsargon­ban mondják, szerkezetkész, megkez­dődtek a szakipari munkák. A rajzok, a tervek, persze, még állandóan kézben vannak, s aki rápillant, olvashatja, fele­lős építész tervező: Kertész András. Év Gimnáziumok Szakközépiskolák Szakmunkásképző iskolák Szakiskolák Tanulók száma ezer fő Tanuló­csop. száma Egy tanuló­csoport­ra jutó tanuló Tanulók száma ezer fő Tanuló­csop. száma Egy tanuló­csoport­ra jutó tanuló Tanulók száma ezer fő Tanuló­csop. száma Egy tanuló­csoport­ra jutó tanuló Tanulók száma ezer fő Tanuló­csop. száma Egy tanuló­csoport­ra jutó tanuló 1984—1985. 24,8 726 34,2 34,4 1054 32,7 35,6 1238 28,7 3,4 117 29,4 1985—1986. 26,0 754 34,4 36,1 1079 33,4 34,7 1207 28,7 3,7 118 31,6 1986—1987. 26,5 761 34,8 35,7 1079 33,1 35,5 1168 30,3 3,6 117 31,1 1987—1988. 26,9 762 35,3 35,8 1079 33,1 35,9 1140 31,4 3,7 119 31,1 1988—1989. 28,0 783 35,7 37,1 1103 33,7 37,7 1149 32,8 3,9 125 31,0 1989—1990. 31,0 841 36,9 42,7 1237 34,6 40,6 1242 32,7 4,2 135 31,2 1990—1991. 33,1 901 36,7 44,9 1300 34,5 42,7 1311 32,5 4,4 140 31,2 1991—1992. 33,9 926 36,6 45,9 1334 34,4 42,4 1307 32,4 4,8 150 32,0 dem.max, 1992—1993. 33,5 926 36,2 45,6 1334 33,9 42,4 1297 32,6 4,6 145 31,7 1993—1994. 31,3 926 33,8 43,6 1334 32,6 40,7 1269 32,0 4,6 145 1994—1995. 29,1 926 31,4 41,6 1334 31,2 38,7 1210 31,9 4,6 143 1995—1996. 27,6 926 29,8 40,0 1334 30,0 36,5 1180 30,9 4,5 140 1996—1997. 25,8 910 28,3 38,2 1316 29,0 35,5 1229 28,8 2,8 88 1997—1998. 24,0 839 28,7 36,4 1264 29,0 34,5 1193 28,9 1,4 44 1998—1999. 22,8 783 29,1 35,1 1239 28,3 33,6 1204 27,9 1999—2000. 22,1 762 29,0 35,0 1239 28,2 32,2 1152 27,9 2000—2001. 22,0 756 29,0 34,8 1239 28,1 30,3 1123 26,9 A budapesti középiskolákba járó tanulók, tanulócsoportok prognózisa az ezredfordulóig portok létszámának megfelelően „fel­darabolható" tantermek, valamint az épület nagyobb termei, amelyek a mobi­litás révén más, nem iskolai célú rendez­vények megtartására is alkalmassá tehe­tők. Korszerű iskolákként funkcionál­nak majd ezek az épületek a jövőben is, lépést tudnak tartani a mindenkori fej­lődéssel. Dicsérgetjük az új ruhát, az új hol­mit, aztán előbb-utóbb megkérdezzük, hogy mennyibe került. A Csobánka téri gimnázium brutto beruházási összege 223, a vizafogói kereken 200, a káposz­tásmegyeri 196, a Thököly úti pedig 213 millió forint. Az első ütemben épülő 11 középiskola összesen 2,5 milliárd forint­ba kerül, a következő négy épület be­csült költsége közel egymilliárd, amihez ha hozzászámítjuk a tervekben szereplő újabb két középiskola megépítését, va­lamint a tanteremhiányt enyhítő bővíté­seket, akkor mintegy négymilliárdot tesz ki a Fővárosi Tanács középiskola­építési programja a VII. és a VIII. öté­ves tervben. Hogy teljes legyen a lista: a program első ütemében tehát a fent említett négy gimnáziumot az idén avatják. Az szakmunkásképző intézetnek, valamint tanműhelyének; a IV., Rónai Sándor utcai faipari szakközépiskolának és 150 munkahelyes, termelőüzem felszereltsé­gű tanműhelyének, a XIII., Röppentyű utcai gimnáziumnak és a XXI., Király­major lakótelepi kereskedelmi szakkö­zépiskolának. A program így folytatódik: további öt középiskola építésére, illetve átadásá­ra a VII. ötéves terv második felében kerül sor. Valamennyinek megvan már a konkrét helye: a XII. kerületben egész­ségügyi, a XVII. kerületben postafor­galmi, a XI. kerületben közlekedési és számítástechnikai, a XVIII. kerületben pedig építőipari szakközépiskolát építe­nek. Az ötödik beruházás: a Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Tolnai Lajos utcai tanműhelyének rekonstrukciója és bővítése új épületszárnnyal. Gimnázium — nemcsak ,,iskolai célra" Általánosságban sok szó esett eddig az új középiskolákról. íme, egy a sok A kerületi tanács a Vörös Hadsereg útja—Nefelejcs utca—Kossuth tér— Thököly út által határolt területet sze­melte ki a városrész kulturális centru­mának. Itt vannak a jelentős középüle­tek, a Szabó Ervin Könyvtár kerületi fő­könyvtára, a sportcsarnok, az új szak­orvosi rendelőintézet, logikusnak tűnt ide telepíteni a gimnáziumot, mégpedig a Thököly út mentén, közös zónában a sportcsarnokkal és a sportpályákkal. Az épület tömegének L alakú elhelye­zése a területfelhasználás szempontjá­ból előnyös, mert viszonylag nagy, zárt belső udvar jött létre, ahol a terepadott­ságokból adódóan lesüllyesztett fóru­mot lehetett kialakítani a kertté vará­zsolt udvarban. Az épületkaréj tulaj­donképpen a befelé lépcsőzést tükrözi: az épület kívül, az utcai fronton, két­szintes, belül egy, s a hatalmas belső te­ret 45 fokos dőlésű magastető kapcsolja össze. Az iskola családi házas övezetben épül, az építész ezért nem tervezett ma­gasabb házat, inkább vállalta a látszóla­gos terjengősséget, s ugyanezért nem vé­letlen tehát az összhatásában magaste­tős megjelenés sem. Az épülettömeg ut­cai homlokzatának viszonylagos egy-21

Next

/
Thumbnails
Contents