Budapest, 1986. (24. évfolyam)

1- 2. szám január-február - Oszlay István: Iskolák a jövőnek

Iskolák a jövőnek hangúságát tetszetősen oldják fel a lépcsőházak timpanonos elemei és a homlokzati panelokon megjelenő téglaarchitektúra; a ház ezáltal is illeszkedik a közelben lévő téglaépületekhez. (A piros téglás iskola nem idegen a hazai iskolaépítészetben — A szerk.) A program szerint az épület 16 tanulócsoportos gimnázium, az iskola azonban ennél „nagyobb": az adott négyzetméterekből 14 azonos méretű (50 négyzetméteres) alaptantermet, ezen felül több kiscsoportos tantermet alakított ki a tervező, s mint később látni fogjuk, nem hiányoznak a hagyományos értelemben vett szaktantermek sem. Belépve a főbejáraton, az előtérből (jobbra a porta és a stúdiószoba található) a ferde tetővel fedett kétszintes utcazsibongóba jutunk, aminek a folytatása szemben az aula. Ebben az épületben az építész mintegy megszüntette a hagyományos, egyhangú iskolafolyosókat. Helyettük sikerült nagyobb tereket kialakítania, anélkül, hogy ezzel lényegesen növelte volna az alapterületet. Az aula méreteinél fogva (460 négyzetméter) kisebb színházi előadás megtartására is alkalmas, s a benne zajló eseményeknek megfelelően bútorozható (kétoldalt egy-egy ruhatár és egy-egy székraktár van). A négyzetes tér fölött sátortetős, faszerkezetű kupola. Az aula — két üvegfalán a kertet látni — belül kétoldalt harmonikaajtóval határolható el a kerengőtől és a közlekedőrészektől. A tanítási szünetekben kellemes társalgóhely, de a harmonikák behúzásával akár zártkörű megbeszélés színhelyévé is alakítható pillanatok alatt. A zsibongóknak sajátos rendszere épült ki. A tantermekből kiáramló gyerekek nem „esnek" bele közvetlenül a közlekedők fő folyamába. A földszinten a közlekedő háromlépcsőnyi szintemeléssel meg van osztva, így a tantermek előtt egy kevésbé „mozgalmas", bútorozható térség alakult ki, ahol az asztalok mellett, helyi megvilágítással intim, beszélgetésre, tanulásra, tízóraizásra alkalmas térségek vannak. Mivel az épület belső oldalán csak a földszinten vannak tantermek, a zsibongók a ferde tető alatt azonos légtérben vannak az emelettel, tehát a fenti zsibongó egyben galéria, ahonnan letekintve mozgalmas térélményt ad a gyerekeknek. Az előtérből balra indulva — az L betű rövidebb szárán —, van a tanári és az igazgatói szoba, majd az iskolavezetés irodái sorakoznak. Ezek előtt is megtalálható a kiemelt, mellvéddel határolt zsibongó. Szemben, a másik oldalon találni a száz négyzetméteres rajztermet, belső kertre néző ablakaival. Ezt az egységet kétoldalról egy-egy lépcsőház zárja le, ami egyben tűzszakaszhatár is. Innen ki lehet jutni a kertbe, illetve lépcső vezet az emeletre. Továbbhaladva a büfé, az étterem és a tálaló következik. Ez utóbbi 600 adagos melegítőkonyha, az ételt thermopack edényekben szállítják ide. (Az első ütem mind a 11 iskolájában hasonló rendszerben oldják meg a közétkeztetést.) Az étterem csaknem azonos alapterületű az aulával, vagyis a gimnázium bővelkedik nagy terekben. Ebben az épületszárnyban az emeleten társadalomtudományi szaktantermek vannak. A gimnázium valamennyi szaktanterme kabinetrendszerben működik, nincs szükség központi szertárra. Az egyes tantermekből nyíló, fél tanteremnyi szertár-előkészítő egyúttal tanári munkahely, és alkalmas kiscsoportos foglalkozásokra is. A portát elhagyva, az épület bal szárnyának földszintjén a könyvtár (előtte a zsibongó olvasótérré van alakítva), a nyelvi labor és az AV-terem önálló blokkot képez. Oktatástechnikailag jól szervezett egység, központi elhelyezése a főbejárat mellett, sejteti, hogy nemcsak „iskolai célra" tervezték használatát. Átellenben, a csendesebb, belső kertre néznek a zeneterem ablakai. A rajzteremhez hasonlóan, területe meghaladja a száz négyzetmétert. Speciális kialakításánál, megvilágítási módjánál fogva mindkettő alkalmas nagyobb közönség befogadására. Lépcsőház következik, majd a természettudományok szentélyei (fizikai, kémiai, biológiai szaktanterem szertárakkal, laborok, fakultációs terem). Az északi szárny utolsó traktusából nyílik a testnevelés birodalma. A száz négyzetméteres tornatermi szertár szinte várja, hogy kondicionálóteremmé alakítsák. Két oldalon két-két öltözőmosdó-zuhanyzó egység (párhuzamosan öltözhet, illetve vetkőzhet egy-egy osztály), majd a 36 x 18 méteres tornaterem. Kicsit nagyobbra „sikerült" az előírtnál, így aztán alkalmanként elfér benne egy mobil tribün a nézők számára. A tornaterem kialakításában lényeges szempont volt a sportpályák megközelíthetősége. Nyilvánvaló, hogy a szomszédos sportcsarnokkal, a meglévő és megépítésre kerülő sportpályákkal együtt idővel itt alakul ki a kerület sportcentruma. Mindez arra predesztinálja a gimnáziumot, hogy — mint hírlik is — testnevelés tagozatos középiskola legyen. S nehogy „féloldalas" legyen a bemutatás, szaladjunk végig az északi szárny emeletén, ahol sorrendben három anyanyelvi, illetve három matematikai szaktantermet találunk két-két szertárral, illetve egy-egy csoportszobával. Az építész azokat a tantermeket helyezte az emeletre, amelyek nem igényelnek speciális kialakítást vagy berendezést, gépészeti egységeket. Az oktatási egységek — tantermek — kialakításában kedvező változást hozott a 7,2 x 7,2 méteres raszter alkalmazása, (valamennyi új középiskola építésénél ezt a térméretet követelte meg a beruházó a kivitelezőktől), lehetőség van négyzetes tér tervezésére, ami nagyobb flexibilitást, jobb bútorozhatóságot biztosít. A tantermeknek mobil válaszfalai vannak, tehát meg lehet felezni, vagy akár a többszörösére lehet növelni a termek alapterületét. Á holnap középiskoláitól alighanem jogosan várjuk el, hogy a tanítás után, a hét végén, a nyári szünetben ne legyenek mindig zárva. Testhez álló szerepet kell vállalniuk a közművelődési feladatokból, a szó szoros értelmében teret kell biztosítaniuk a lakosság szervezett vagy spontán törekvéseinek, kezdeményezéseinek. Az „iskolán kívüli" funkció ellátásának alapvető feltétele, hogy az épület bizonyos tereit, termeit az okta-22