Budapest, 1986. (24. évfolyam)

1- 2. szám január-február - Kérdésünk: Mit vár a VII. ötéves tervtől?

például Gazdagréten (ez átadás előtt áll), Rákoscsabán, Zuglóban (itt kettő is kellene); folytatni szeretnénk az eddigi gyakorlatot, s öt iskolában kettős funkciójú könyvtárat hozunk létre, bár ez nyilvánvalóan szükségmegoldás. — A legnagyobb gondot nyilván a központi könyvtár helyzete, működési feltételeinek javítása okozza. — A jelenlegi körülmények között nem tudjuk hová rakni a könyvtárosokat, a könyveket és az olvasókat, egyébként minden rendben van... 1979-ben készült egy terv új központi könyvtár építésére, majd 1985 májusában — a VB tájékoztatására — kétféle elképzelést is megvizsgáltunk a megoldásra. Az egyik szerint kapnánk egy körülbelül húszezer négyzetméteres új épületet a Kálvin téren; a másik javaslat a jelenlegi épület bővítése. Most 4500 négyzetméteres alapterületen dolgozunk, az átalakítás nyomán 11 ezer négyzetméter állna a könyvtár rendelkezésére. Csak az összehasonlítás miatt: az egymillió lakosú Rotterdamban 24 ezer'négyzetméteres új közművelődési könyvtár nyílott a múlt évben. — Noha ezek az évek inkább a megőrzés, mint a fejlesztés időszaka, szeretnénk javítani az ellátást. Gondolkodunk például azon, hogy közművelődési célú videokölcsönzési rendszert kellene kiépíteni. Négy-öt könyvtárunkban szeretnénk megindítani a kazettagyűjtést és -kölcsönzést. A kazetta drága, de elképzelhető, hogy országos közművelődési program segítségével olcsóbbá lehet tenni. Ezzel bővülhetne a könyvtárak hatósugara. Jövő évi folyóirat-rendeléseinket ismét csökkenteni kellett az áremelések miatt. 4,5 millió könyvünk van, igen nagy részük elavult. Pedig az emberek mindig újat akarnak, keresnek. Igaz, költségvetésünk évről évre nő, a többlet azonban nem a könyv beszerzésére, hanem a növekvő energiaárakra, bérleti díjakra megy el. — Ebben a helyzetben nyilván csak olyan megoldásokkal tehetnék eredményesebbé munkájukat, amelyek nem igényelnek különösebb befektetést. — Szeretnénk a könyvtár információs szerepét növelni a gyűjteményeinkben felhalmozott ismeretanyag jobb felhasználásával. A miénk országos szociológiai szakkönyvtár, bibliográfiák, tömörítvények készítésével szeretnénk támogatni a várospolitikát. Konkrét elképzeléseink vannak az állampolgárok széles körét érintő információs szolgálat létrehozásáról, amely egyébként külföldi könyvtárakban régóta bevett dolog. A többi, meglévő szolgáltatásunknak — lemezhallgatás, nyelvleckeátjátszás stb. — elsősorban a szinten tartására törekszünk. — A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik legfontosabb része a Budapest Gyűjtemény. Mi várható ezzel kapcsolatban a következő öt évben? — A gyűjteménynek vannak állandó feladatai: minden Budapestre vonatkozó nyomtatott, írásos és képi anyagot gyűjt, s ennek alapján folyamatosan publikálja a város történetére vonatkozó irodalom jegyzékét. Két kötet jelent meg a Budapest története képekben című munkából, elkészült és megjelenésre vár a következő két kötet is. Kiadványokkal készülünk Buda visszavívásának háromszázadik évfordulójára. Emellett korszerűsíteni szeretnénk a Budapest-bibliográfiát. Nehezebb esztendőben kevesebb jut vízre A Fővárosi Vízművek látványos fejlődése az V. ötéves tervidőszakra esett, amikor lehetőség volt a termelő-, szállító- és tárolókapacitás arányos fejlesztésére. Ez idő alatt öt és fél milliárd forint állt a vállalat rendelkezésére. A VI. ötéves tervidőszak alatt csökkentek az anyagi lehetőségek. A középtávú elképzelések megvalósítására a korábbinál csaknem egymilliárd forinttal kevesebb, 4,61 milliárd jutott. Ennek ellenére az 1980 és 1985 közötti fejlesztések eredményeként 40,2 százalékkal 10,7 milliárdról 15 milliárd forintra nőtt az állóeszközérték. — Mi várható a VII. ötéves tervidőszakban? — kérdeztük Cséry Pál igazgatót. — Óvatosan kell fogalmaznom: a népgazdaság pillanatnyi helyzete azt mondatja velem, hogy célunk — a rendelkezésre álló erőforrások takarékos és koncentrált felhasználásával — a színvonal tartása. Ezt támasztják alá az előzetes számítások is. Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a főváros vízigényének növekedésével nem tudunk teljes mértékben lépést tartani. A víztermelő kapacitás bővítése azonban elmarad az igények növekedésétől, a VII. ötéves tervidőszakban előreláthatóan a vízmérleg negatív lesz. — Ez azt jelenti, hogy romlik a főváros vízellátása a következő öt évben? — Nem egészen. Azt jelenti pontosan, hogy a főváros vízellátásának a biztonsága romlik. Egyszerű számítás az egész: az új igény mintegy napi 173 ezer köbméter lesz, ezzel szemben fejlesztés és víztakarékossági intézkedések révén csak százötvenezer köbméter vizet nyerhetünk. A hiány 23 ezer köbméter. És akkor még nem számoltam az agglomeráció vízigénytöbbletét, amely szintén tetemesnek mondható. — Mindez elég riasztóan hangzik. — Riasztónak azért nem nevezném a jövőt. Mint említettem, csak a vízellátás biztonságának a romlásáról van szó. — Milyen beruházásokra jut pénz a VII. ötéves tervben? — Elkészül a halásztelki vízmű, a csepeli Rocla-vezeték, a Sánc utcai töltővezeték, a dél-pesti főnyomócső második szakasza, a dél-pesti l-es gerincvezeték „pesti" szakasza. Ezek a tanácsi beruházások. Vállalati beruházásaink közül nagyságánál fogva kiemelkedik a Nagyfelszíni Vízmű első ütemének rekonstrukciós munkája. Az utóbbi napi ötvenezer köbméterrel növeli a felszínivízmű-kapacitást. Üzembe helyezésére várhatóan 1990 végén, de az is lehet, hogy csupán 1991-ben kerül majd sor. A csőhálózat 128 kilométeres bővítését tervezzük. Ennek nagyobb része rekonstrukció, és a vízhiányos területek felszámolására irányul. Nagyobb összegeket fordítunk néhány telepünk automatizálására, gépházaink rekonstrukciójára. Új laboratóriumok építését tervezzük. — Mit jelent az előbb említett agglomerációs igény? — Az agglomerációs vízgazdálkodás elveit utoljára 1975-ben egyeztette a Pest megyei és a Fővárosi Tanács, ennek értelmében a Fővárosi Vízmű pillanatnyilag 18 községének ad napi 45 ezer köbméter ivóvizet. Tőlünk kap vizet Budaörs, Budakeszi, Ecser, Kisoroszi, és sorolhatnám tovább, s ez nagy megterhelést jelent. A tizennyolc község közül hét többletvízigényt jelentett be. Ez számításaink szerint napi 12 ezer köbméterrel több ivóvízfogyasztást jelent. A tanácsok közötti megállapodás értelmében a pótvízigényt is a Fővárosi Vízműveknek kell garantálnia. A tételesen kidolgozott költségszámítás szerint az igények fedezéséhez 753 millió forint fejlesztési alap átadása indokolt. — Meddig lehet feltartóztatni a főváros vízbiztonságának súlyosabb romlását? — Biztos vagyok benne, hogy „súlyosabb romlásra" nem kell számítanunk. Amikor szükség volt rá, a vállalat mindig megkapta a kívánatos anyagi fedezetet. Ezek nehezebb esztendők, most ennyi jut vízre. Az interjúkat készítette: KOVÁCS ZOLTÁN, NYÍRI ÉVA, SESZTÁK ÁGNES, P.SZABÓ ERNŐ 19